Beyond GDP: The Wealth Perspective of Sustainability

The capital approach, or the wealth economy framework of sustainability broadens the conventional measure of economic performance “beyond GDP”, with a long-term view. The totality of capital assets, or wealth, is composed of produced, human, natural and social capital, and is seen as the source of income, benefits, and wellbeing of present and future generations. Shrinkage in this production base signals unsustainable development. While the weak criterion of sustainability allows substitution between all capital elements, the strong criterion does not allow reductions in the renewable component of natural capital. Using World Bank data, we found that during the 1995-2018 period, 14% and 58% of the countries globally did not meet the weak and the strong criteria of sustainability, respectively. Also, a comparative analysis of wealth and its components is provided for selected OECD countries. It is found that human capital is proportionally the most significant among the capital elements, followed by produced capital. Natural capital, both renewable and non-renewable, lags far behind. Our findings raise questions regarding the rationale of economic convergence, as well as confirm the necessity of further methodological improvements regarding data generation and statistics, including the valuation of assets

Environmental economic accounting to advance EU policies and private contribution to nature investments

In order to pursue a sustainable European future there is growing need for continued strengthening of environmental monitoring. In particular, European policies post-2020 need improved systems of environmental indicators, aligned with the Sustainable Development Goals (SDGs) under the auspices of the UN and the Intended Nationally Determined Contributions (INDCs) – related to the Paris Agreement. Environmental concerns are already integrated in European policies in the 2014 – 2020 period, however, to better articulate economic, social and environmental dimensions of sustainability, as emphasized in recent EU policy papers, will require improved systems of indicators that incorporate all these factors

GRASFI 23: a fenntarthatósági pénzügyek konferenciájáról

2023. augusztus 23-25. között az egyesült államokbeli Yale Egyetem rendezte meg a Fenntarthatósági Pénzügyek és Befeketések Globális Kutatói Szövetsége (Global Alliance for Sustainable Finance and Investment, GRASFI) éves konferenciáját. A konferencián mintegy 150 kutató és gyakorlati szakember vett részt a világ minden tájáról

Beyond GDP: The Wealth Perspective of Sustainability

The capital approach, or the wealth economy framework of sustainability broadens the conventional measure of economic performance “beyond GDP”, with a long-term view. The totality of capital assets, or wealth, is composed of produced, human, natural and social capital, and is seen as the source of income, benefits, and wellbeing of present and future generations. Shrinkage in this production base signals unsustainable development. While the weak criterion of sustainability allows substitution between all capital elements, the strong criterion does not allow reductions in the renewable component of natural capital. Using World Bank data, we found that during the 1995-2018 period, 14% and 58% of the countries globally did not meet the weak and the strong criteria of sustainability, respectively. Also, a comparative analysis of wealth and its components is provided for selected OECD countries. It is found that human capital is proportionally the most significant among the capital elements, followed by produced capital. Natural capital, both renewable and non-renewable, lags far behind. Our findings raise questions regarding the rationale of economic convergence, as well as confirm the necessity of further methodological improvements regarding data generation and statistics, including the valuation of assets

A fenntarthatóság vagyoni szemlélete és empirikus vizsgálata [védés előtt]

A disszertáció a vagyoni szemléletű fenntarthatóság közgazdasági elmélettel alátámasztott, világbanki adatok felhasználásával végzett empirikus kutatását ismerteti. A regressziós vizsgálatok annak a bemutatását célozzák, hogy a vagyon, ami generációkon átívelően a javak és hasznok forrása, a gazdasági növekedés kilátásainak elemzése vonatkozásában GDP-t kiegészítő fenntarthatósági mutató. A vonatkozó elmélet szerint az átfogó vagyon (comprehensive wealth), a termelt, humán és természeti tőke összessége, a generációkon átívelő jólléttel, mint, definíciószerűen, a gazdasági fejlődés céljával, együtt változik, ezért a vagyon-változás jelzi, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer adott időszakban fenntarthatóan működött-e, vagy sem. A Világbank adatai szerint az 1995-2018 időszakban a világ országainak 14%-a nem felelt meg a gyenge fenntarthatóság kritériumának, 58% pedig az erős fenntarthatósági kritériumát nem teljesítette. Ez utóbbi szerint a megújuló természeti tőke nem csökkenhet. Ebben a kontextusban, a disszertációban megfogalmazott fő kutatási kérdés a megújuló természeti tőke változásának jövedelemtermelésre gyakorolt hatására irányul. A kutatás szerkezete négy kérdést (A-D) és nyolc hipotézist (H1-H8) tartalmazott, amelyek vizsgálata két regressziós modell elemzésével történt: (1) a természeti tőkével, mint termelési tényezővel kibővített termelési függvény és (2) a megtakarítás-jövedelem összefüggés. A regressziós modellekben a GDP és két fenntarthatósági jövedelmi mutató, a bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) és a módosított nettó nemzeti megtakarítás (Adjusted Net National Income, ANNI) szerepelt, mint eredmény változó, ezek regressziós együtthatóinak összehasonlító vizsgálatában. Minthogy a GNI és az ANNI struktúrájában megjelennek bizonyos fenntarthatósági tényezők, a vizsgálat annak a bemutatását célozta, hogy hogyan és milyen információk nyerhetők a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával, összehasonlításképpen a GDP-vel. A termelési függvény modellben, más változók mellett magyarázó változóként a megújuló természeti tőke is szerepelt. A vizsgálat a megújuló természeti tőke vagyon képződése és a jövedelem termelés közötti oksági összefüggést a GNI és az ANNI esetében megerősítette, a GDP esetében nem erősítette meg. Ez az eredmény demonstrálja, hogy a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával GDP-t kiegészítő információk nyerhetők. A magtakarítások-jövedelem összefüggésre vonatkozó vizsgálat azonban ezt az addicionalitást explicit módon nem erősítette meg, mert a GDP és a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával a megújuló természeti tőke változásának hatásában jelentkező különbség nem volt kimutatható. 4 A kutatás eredményeinek értelmezése tekintetében számos korlátozást kell figyelembe venni, amelyek adat-módszertani, mintavételi, regressziós modell specifikációs okokra vezethetők vissza, továbbá kérdéses, hogy a modellekben hogyan kellene figyelembe venni a természeti tőke változásának késleltetett hatását a jövedelemtermelésre. A kutatás eredményeinek újdonsága jelenti annak az empirikus bemutatása, hogy a fenntarthatóság vagyoni szemlélete, valamint a fenntarthatósági mutatók használata alkalmas GDP-t kiegészítő alternatív megközelítés lehet a társadalmi-gazdasági rendszer hosszútávú működésének a megítéléséhez. A kutatás bemutatta, hogy a vagyoni szemlélet hogyan egészítheti ki a gazdasági növekedés és fejlődés hagyományosan GDP fókuszú diskurzusát. A kutatási eredmények várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a vagyoni szemlélet teret nyerjen a fenntarthatóságot érintő politikai és közbeszédben

Green Financial Perspectives - Proceeds of the Central European Scientific Conference on Green Finance and Sustainable Development, October 2020

This publication presents eleven selected articles in two thematic chapters. The chapter titled Institutions and Instruments is focused on the role of institutions, among them the central banks, as well as various financial instruments designed to pursue sustainability at the micro-level, such as corporate reporting on environmental, social and governance performance (ESG), the pricing of carbon, and performance of stock exchange listed shares etc.. The wealth perspective is presented as a framework that offers a comprehensive approach to the issue of sustainability. Articles in the second chapter provide climate and sustainability insights at the macro level in the regions of Central-Asia, the Middle-East and Europe

Magyar Tanítóképző 30 (1915) 01

Magyar Tanítóképző A Tanítóképző-intézeti Tanárok Országos Egyesületének közlönye 30. évfolyam, Első füzet Budapest, 1915. január h