A Vérfű-hangyaboglárka, Maculinea teleius (Lepidoptera: Lycaenidae) mátrai állományának vizsgálata és a megmentésére irányuló kísérlet : A Study of the Scarce Large Blue Butterfly, Maculinea Teleius (Lepidoptera: Lycaenidae) and its Host Plant in Hungary, Mátra Region

A vérfű-hangyaboglárka, Maculinea teleius (Bergsträsser, 1779) szórványosan fordul elő a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Ezen belül a Mátra térségében mindössze két, egymáshoz közeli élőhelyfoltban maradt fenn a faj, Sirok határában. Ezen a két területen végeztünk jelölés-visszafogásos vizsgálatot, illetve felmértük a petézésre alkalmas őszi vérfű, Sanguisorba officinalis L. virágzatok számát. A kutatásainkat a lepkefaj repülési idejének második felében kezdtük el, miután szembesültünk az itt fennálló élőhelykezelési problémával. A két területen folyó gazdálkodás meglehetősen rapszodikus, évenként nagyon eltérő. Az utóbbi években a kisebb rétet júliusban kaszálták le, ami a vérfű-hangyaboglárka számára kedvezőtlen. Ennek következtében kritikusan lecsökkent az ottani populáció egyedszáma, a 2017-es felmérés során mindössze 6 egyedet jelöltünk meg. Ugyanebben az évben viszont kedvező időpontban történt a kaszálás, így a lepkék repülési idejében sok virágzó vérfű volt a területen (915 virág). A nagyobb élőhelyfoltban ennek éppen az ellenkezője történt, a 2017 előtti években a megfelelő időpontban történő kaszálások következtében stabil állománya volt a lep- kének, így a felmérés során 31 egyedet jelöltünk meg. 2017-ben viszont július elején kaszálták le a gyepet, így a lepkék szaporodási idejében alig volt petézésre alkalmas virágzó vérfű a területen (mindössze 76 virág). A faj mátrai állományának megőrzése érdekében lepke-áttelepítést végeztük. A virágzó vérfüvet alig tartalmazó élőhelyről vittünk át egyedeket az ebben bővelkedő rétre. Így tudtunk szaporodási lehetőséget biztosítani a lepkék számára. 2018-ban megismételtük a vizsgálatainkat, hogy meggyőződhessünk a sikerességünkről. A kisebb élőhelyen 22 egyed került meg jelölésre, tehát jelentősen emelkedett a populáció egyedszáma. A tápnövény virágfejeinek száma is növekedett: az előbbi területen 1198 db, az utóbbin 7018 db-ot számoltunk össze. ----- The scarce large blue butterfly Maculinea teleius (Bergsträsser, 1779) has a scattered distribution in the Bükk National Park, NW Hungary. In the Mátra area, they have only two populations remained in grassland patches close to each other near the village, Sirok. In these two meadows, we have carried out a capture-mark-recapture study, and also counted the number of great burnet, Sanguisorba officinalis L. flowers which can be useful for laying eggs. We started our fieldwork in the second half of the flying period after we found inadequate habitat management here. In the last few years, the smaller meadow was mowed in July, which is unfavorable for the scarce large blues. As a result, the number of individuals in the population is critically reduced. In 2017, we have marked only 6 individuals here. However, the mowing was done at the right time this year, so there were many flowering great burnets in the area at the time of the flight (915 flowers). The opposite happened in the larger habitat. Due to mowing at the right time in recent years, the scarce large blue has a stable population, so we can mark 31 individuals here. However, the meadow was mown in early July in 2017, so we could count just a few flowers (76 flowers). Because of these habitat management problems, we decided to make butterfly translocations. We have captured individuals in the larger meadow barely containing flowering plants, then we released them on the smaller plot rich in flowering great burnets. In 2018, we repeated our study, and 22 scarce large blue were marked in the smaller habitat. The number of flower heads of the host plant also increased: it was 1198 in the smaller plot, and 7018 in the larger one

A Vérfű-hangyaboglárka, Maculinea teleius (Lepidoptera: Lycaenidae) mátrai állományának vizsgálata és a megmentésére irányuló kísérlet

A vérfű-hangyaboglárka, Maculinea teleius (Bergsträsser, 1779) szórványosan fordul elő a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Ezen belül a Mátra térségében mindössze két, egymáshoz közeli élőhelyfoltban maradt fenn a faj, Sirok határában. Ezen a két területen végeztünk jelölés-visszafogásos vizsgálatot, illetve felmértük a petézésre alkalmas őszi vérfű, Sanguisorba officinalis L. virágzatok számát. A kutatásainkat a lepkefaj repülési idejének második felében kezdtük el, miután szembesültünk az itt fennálló élőhelykezelési problémával. A két területen folyó gazdálkodás meglehetősen rapszodikus, évenként nagyon eltérő. Az utóbbi években a kisebb rétet júliusban kaszálták le, ami a vérfű-hangyaboglárka számára kedvezőtlen. Ennek következtében kritikusan lecsökkent az ottani populáció egyedszáma, a 2017-es felmérés során mindössze 6 egyedet jelöltünk meg. Ugyanebben az évben viszont kedvező időpontban történt a kaszálás, így a lepkék repülési idejében sok virágzó vérfű volt a területen (915 virág). A nagyobb élőhelyfoltban ennek éppen az ellenkezője történt, a 2017 előtti években a megfelelő időpontban történő kaszálások következtében stabil állománya volt a lep- kének, így a felmérés során 31 egyedet jelöltünk meg. 2017-ben viszont július elején kaszálták le a gyepet, így a lepkék szaporodási idejében alig volt petézésre alkalmas virágzó vérfű a területen (mindössze 76 virág). A faj mátrai állományának megőrzése érdekében lepke-áttelepítést végeztük. A virágzó vérfüvet alig tartalmazó élőhelyről vittünk át egyedeket az ebben bővelkedő rétre. Így tudtunk szaporodási lehetőséget biztosítani a lepkék számára. 2018-ban megismételtük a vizsgálatainkat, hogy meggyőződhessünk a sikerességünkről. A kisebb élőhelyen 22 egyed került meg jelölésre, tehát jelentősen emelkedett a populáció egyedszáma. A tápnövény virágfejeinek száma is növekedett: az előbbi területen 1198 db, az utóbbin 7018 db-ot számoltunk össze. ----- The scarce large blue butterfly Maculinea teleius (Bergsträsser, 1779) has a scattered distribution in the Bükk National Park, NW Hungary. In the Mátra area, they have only two populations remained in grassland patches close to each other near the village, Sirok. In these two meadows, we have carried out a capture-mark-recapture study, and also counted the number of great burnet, Sanguisorba officinalis L. flowers which can be useful for laying eggs. We started our fieldwork in the second half of the flying period after we found inadequate habitat management here. In the last few years, the smaller meadow was mowed in July, which is unfavorable for the scarce large blues. As a result, the number of individuals in the population is critically reduced. In 2017, we have marked only 6 individuals here. However, the mowing was done at the right time this year, so there were many flowering great burnets in the area at the time of the flight (915 flowers). The opposite happened in the larger habitat. Due to mowing at the right time in recent years, the scarce large blue has a stable population, so we can mark 31 individuals here. However, the meadow was mown in early July in 2017, so we could count just a few flowers (76 flowers). Because of these habitat management problems, we decided to make butterfly translocations. We have captured individuals in the larger meadow barely containing flowering plants, then we released them on the smaller plot rich in flowering great burnets. In 2018, we repeated our study, and 22 scarce large blue were marked in the smaller habitat. The number of flower heads of the host plant also increased: it was 1198 in the smaller plot, and 7018 in the larger one

A vörös rókalepke - Nymphalis xanthomelas (Esper, [1781]) tömeges vándorlása Zemplénben (Lepidoptera: Nymphalidae)

Mass migration of Hungarian Red Data Book species yellow-legged tortoiseshell - Nymphalis xanthomelas has been observed in June 2006, after a 20 years complete absence in the 1970-80s and very few recent records since the late 1990s. The migrant specimens might have originated from population explosion of colonies in South-Western Ukraine or Western Romania. Such occasional migrations can help the recolonization of its former habitats in Central-Europe

Investigation of insect attraction effect of lamps with different color temperatures = Különböző színhőmérsékletű lámpák rovarvonzó hatásának vizsgálata

The aim of our research is to analyze the ecological effects of light sources of different colors. Quantity and size of arthropods captured by light traps are continuously recorded by the Zoolog auto sampler, along with temperature and humidity data. By statistically analyzing large amounts of data, it is possible to estimate the amount of biomass removed by different types of lamps from their habitat, to monitor daily and longer-term activity changes, and to analyze the attractiveness of LEDs of different color temperatures. This will also allow conclusions to be drawn for conservation management. ----- KÜLÖNBÖZŐ SZÍNHŐMÉRSÉKLETŰ LÁMPÁK ROVARVONZÓ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Kutatásunk célja a különböző színhőmérsékletű fényforrások ökológiai hatásának elemzése. A fénycsapdák által bevonzott ízeltlábúak mennyiségi és méretadatait a Zoolog automatikus mintavevő folyamatosan rögzíti, együtt a hőmérséklet- és páratartalom-adatokkal. Így nagy mennyiségű adat statisztikai elemzésével lehetőség nyílik a különböző típusú lámpák által élőhelyükről kivonzott biomassza mennyiségének becslésére, illetve a napi és hosszabb távú aktivitásváltozások nyomon követésére és a különböző színhőmérsékletű LED-ek attraktivitásának elemzésére. Ez lehetővé teszi a természetvédelmi kezelést elősegítő következtetések levonását is

Az Amphipyra cinnamomea (Goeze, 1781) a Kárpát-medencében (Lepidoptera: Noctuidae)

Az Amphipyra cinnamomea (Goeze, 1781) ponto-mediterrán elterjedésű bagolylepkefaj. Életmódja kevéssé ismert, és a rendelkezésre álló adatok esetenként ellentmondásosak. Élőhelyei mezotermofilek, vagy melegek és szárazak. Hernyójának fő tápnövényei nyár- (Populus spp.), szil- (Ulmus spp.), lonc- (Lonicera spp.) és kecskerágófajok (Euonymus spp.). Az imágók januártól márciusig és júliustól novemberig vagy decemberig repülnek, az éghajlattól függően. Európában ritka és lokális; úgy tűnik, felfedezése óta visszaszorulóban van. Magyarországon 1932-től egészen 2009-ig nem találták, amikoris Gemencen (Tolna megye) higanygőzlámpára érkezett egy példánya. További észlelés történt 2018-ban Homorúdon, Baranya megyében hordozható fénycsapda segítségével, majd 2022-ben Bikácson (Tolna megye), ahol megvilágított lepedőre érkezett; valamint ugyanebben az évben Kalocsán (Bács-Kiskun megye) találtak egy épületben pihenő példányt. A lepke hazai tenyészése nem zárható ki, mivel lelőhelyei mind arra alkalmas élőhelyek. Munkánkban áttekintjük a Magyar Természettudományi Múzeumban és egyes hazai magángyűjteményekben őrzött, valamint az irodalmi forrásokban említett Kárpát-medencei A. cinnamomea példányok adatait. Közöljük a hazai magángyűjteményekben található iráni példányok, valamint a Hreblay-gyűjteményben található, Türkmenisztánban gyűjtött példány adatait is. A legújabb megfigyeléssekkel kapcsolatos részletek a Függelékben olvashatók

Investigation of insect attraction effect of lamps with different color temperatures

The aim of our research is to analyze the ecological effects of light sources of different colors. Quantity and size of arthropods captured by light traps are continuously recorded by the Zoolog auto sampler, along with temperature and humidity data. By statistically analyzing large amounts of data, it is possible to estimate the amount of biomass removed by different types of lamps from their habitat, to monitor daily and longer-term activity changes, and to analyze the attractiveness of LEDs of different color temperatures. This will also allow conclusions to be drawn for conservation management. ----- KÜLÖNBÖZŐ SZÍNHŐMÉRSÉKLETŰ LÁMPÁK ROVARVONZÓ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Kutatásunk célja a különböző színhőmérsékletű fényforrások ökológiai hatásának elemzése. A fénycsapdák által bevonzott ízeltlábúak mennyiségi és méretadatait a Zoolog automatikus mintavevő folyamatosan rögzíti, együtt a hőmérséklet- és páratartalom-adatokkal. Így nagy mennyiségű adat statisztikai elemzésével lehetőség nyílik a különböző típusú lámpák által élőhelyükről kivonzott biomassza mennyiségének becslésére, illetve a napi és hosszabb távú aktivitásváltozások nyomon követésére és a különböző színhőmérsékletű LED-ek attraktivitásának elemzésére. Ez lehetővé teszi a természetvédelmi kezelést elősegítő következtetések levonását is

Természetvédelmi szempontból jelentős lepkefajok és fajegyüttesek a Mátra xerotherm tölgyeseiben (Insecta: Lepidoptera)

Jelen dolgozatban a Mátra déli részének xerotherm tölgyeseiben végzett monitorozó jellegű lepkészeti kutatások eredményeit mutatjuk be. Vizsgálataink során néhány fokozottan védett, közösségi jelentőségű lepkefajnak jelentős egyedszámú állományát fedeztük fel; a magyar téliaraszolónak (Erannis ankeraria) európai jelentőségű állományai élnek a Mátra déli részének molyhos tölgyeseiben (Szurdokpüspöki, Kisnána). Eredményeink arra is rávilágítottak, hogy ezeken az élőhelyeken egy sor, a pontomediterrán faunakörhöz tartozó ritka, védelmet érdemlő molyhostölgyes és sztyep-sziklagyeplakó faj is megtalálható, melyek igen értékes lepkeközösséget alkotnak. Ezen közösségek élőhelyei jelenleg nem állnak védelem alatt, fennmaradásukat több negatív hatás veszélyezteti. Hosszú távú megóvásuk csak fokozott területi védelemmel lehetséges. Ennek érdekében javasoljuk egy új Natura 2000 SCI terület kijelölését a Déli-Mátrában (Pálosvörösmarttól Kisnánáig)