A „turisztikai táj” kollektív megteremtése és fönntartása = The collective creation and support of touristic landscape

Disszertációm kiindulópontja a turizmusirodalom egyik axiómája: a táj – arculata, hagyományai és közös márkái – nem eleve létező entitások, hanem föltalált, létrehozott „termékek”. Alapkoncepcióm szerint, a sikeres tájformálás egyik legfontosabb eleme a szereplők közötti kooperáció. Egy térség turisztikai piacon értékesíthető arculata ugyanis sajátos, csak közösen létrehozható termék, azaz a szereplők előzetes megállapodását, egymáshoz igazodását, és közös normák elfogadását feltételezi. A kooperáció fontosságát a sikeres tájformálásban a Szatmári Tiszaháton végzett közel tíz éves terepmunkám alapján, gazdaságszociológiai megközelítésben vizsgálom. Dolgozatom a kollektív tájformálás két fázisát tárgyalja: a turisztikai táj megteremtését, majd a közösen létrehozott „termékek” védelmét. Állításom szerint a tájimázs, a hagyományok és közös márkák (védjegyek) a résztvevők közötti spontán együttműködések következtében jönnek létre – előre nem meghatározott stratégiák mentén –, egyfajta „együtt alakulás” során, amely folyamatot kollektív bricolage-nak nevezem. Disszertációm első részében a Szatmári Fesztivál térségi rendezvénysorozatának közel tizenöt éves történetét elemezve vizsgálom a kollektív hagyományteremtés folyamatát. A gazdaságszociológia bricolage irodalmának eszköztárát „kölcsönvéve” elemzem az egyes települések sikerességét az új turisztikai arculat kialakítása terén, valamint megvizsgálom a lakosság körében történő identitásváltás eredményességét. (...

The coordination of the tourism market through patron-client relationships

During the course of research in the Hungarian region of Szatmár I investigated patterns of cooperation between actors in the field of tourism and looked into whether collaboration comes into being spontaneously, or if it is enforced. My findings suggest that wide cooperation with market actors does not arise spontaneously: good organizers who have authority and who are willing to enforce cooperation are needed. In this paper I illustrate a special example of enforced cooperation: in the village of Szatmárcseke, collaboration between actors is systematically organized by the mayor of the settlement. The leader of the village, having social authority, provides advice, convinces or even puts pressure on ‘potential entrepreneurs’ to enter the market. While this research site is exceptional, taking into consideration the depth and extent of the influence of central direction-giving it exemplifies well how market mechanisms can be completed through patron-client relationships