A fogászatban alkalmazható keresztkötött hialuronsav alapú hidrogélrendszerek szintézise és hatóanyag leadásának vizsgálata

L

Fogbél eredetű őssejtek fluoreszcens és mágneses válogatásának összehasonlító vizsgálata

L

Role of pathogenic oral flora in postoperative pneumonia following brain surgery

<p>Abstract</p> <p>Background</p> <p>Post-operative pulmonary infection often appears to result from aspiration of pathogens colonizing the oral cavity. It was hypothesized that impaired periodontal status and pathogenic oral bacteria significantly contribute to development of aspiration pneumonia following neurosurgical operations. Further, the prophylactic effects of a single dose preoperative cefazolin on the oral bacteria were investigated.</p> <p>Methods</p> <p>A matched cohort of 18 patients without postoperative lung complications was compared to 5 patients who developed pneumonia within 48 hours after brain surgery. Patients waiting for elective operation of a single brain tumor underwent dental examination and saliva collection before surgery. Bacteria from saliva cultures were isolated and periodontal disease was scored according to type and severity. Patients received 15 mg/kg cefazolin intravenously at the beginning of surgery. Serum, saliva and bronchial secretion were collected promptly after the operation. The minimal inhibitory concentrations of cefazolin regarding the isolated bacteria were determined. The actual antibiotic concentrations in serum, saliva and bronchial secretion were measured by capillary electrophoresis upon completion of surgery. Bacteria were isolated again from the sputum of postoperative pneumonia patients.</p> <p>Results</p> <p>The number and severity of coexisting periodontal diseases were significantly greater in patients with postoperative pneumonia in comparison to the control group (p = 0.031 and p = 0.002, respectively). The relative risk of developing postoperative pneumonia in high periodontal score patients was 3.5 greater than in patients who had low periodontal score (p < 0.0001). Cefazolin concentration in saliva and bronchial secretion remained below detectable levels in every patient.</p> <p>Conclusion</p> <p>Presence of multiple periodontal diseases and pathogenic bacteria in the saliva are important predisposing factors of postoperative aspiration pneumonia in patients after brain surgery. The low penetration rate of cefazolin into the saliva indicates that its prophylactic administration may not be sufficient to prevent postoperative aspiration pneumonia. Our study suggests that dental examination may be warranted in order to identify patients at high risk of developing postoperative respiratory infections.</p

Role of the Pathogenic Oral Flora in Postoperative Pneumonia in Neurosurgical Patients

Az bakteriális pneumónia az egyik leggyakoribb felnőttkori fertőző betegség, mely statisztikai adatok alapján morbiditás és mortalitás tekintetében is élen jár. Nem véletlen tehát, hogy az invazív terápiás beavatkozások során rutinszerűvé vált a profilaktikus antibiotikumok használata. Sebészi kezelések kapcsán leginkább a cefalosporinok terjedtek el, melyek azonban a posztoperatív pneumóniák kezelésében is komoly szereppel bírnak. Vizsgálataink során a preoperatívan, profilaktikus célból adott cefazolin, cefuroxim és cefamandol posztoperatív pneumónia szempontjából nagy jelentőségű szájüregi baktériumflórával szembeni hatékonyságát elemeztük a pneumóniát tekintve magas rizikójú populációt képviselő idegsebészeti betegek körében. Emellett vizsgáltuk a cefuroxim, cefamandol, ceftriaxon, ceftazidim és cefepim hörgőváladékból kitenyészett baktériumokra vonatkozó hatékonyságát nozokomiális purulens bronchopneumónia esetében. A cefazolin, cefuroxim és cefamandol a nyálban kifejezetten alacsony koncentrációt ért el, amely a kitenyészett baktériumok döntő többségére számottevő hatással nincs, így a patogén orális flóra posztoperatív pneumóniát előidéző szerepét illetően preventív hatásukat eredményeink nem igazolták. A purulens bronchopneumónia esetében a tenyésztés alapján választott antibiotikumos kezelés nem hozza meg mindig kellő időben a várt javulást. Eredményeink alapján ennek egyik fő oka az antibiotikum hörgőváladékba történő igen kismértékű penetrációjában keresendő. Egyedül a ceftriaxon koncentrációja (1.4±1.2 mg/l) haladta meg a hörgőváladékban a legalacsonyabb, kimutatható koncentrációs értéket (0.5 mg/l), míg a cefuroxim, cefamandol, ceftazidim és cefepim koncentrációja ez alatt maradt. Megfigyeléseink alapján az posztoperatív pneumónia szempontjából magas rizikójú betegcsoportokban a preoperatív lokális orális antiszeptikumok alkalmazásának lehetősége merül fel, míg purulens bronchopneumóniában a célzott antibiotikum terápia kiegészítéseként az expektorálást elősegítő ápolási technikák jelentősége látszik felértékelődni. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben az egymást súlyosbító és időben parallel lefutású betegségek együttes, komplex és individuális kezelési terve jelenthesse a korszerű betegellátás alapját, melynek megvalósítása magas rizikójú betegcsoportokban elsősorban a klinikai centrumok felelősségteljes feladata lehet. ----- Bacterial bronchopneumonia is one of the most common infectious diseases in adults, with a well-known high morbidity and mortality, especially in old patients. Administration of cephalosporins to patients as prophylaxis for high-risk surgical procedures at the time of induction of general anaesthesia is routinely done in many institutes and they are also often choosen for the therapy of nosocomial bronchopneumonia. In the present study, the efficacy of pre-operative cephalosporin prophylaxis in controlling the growth of pathogenic oral flora in patients undergoing neurosurgical procedures was investigated and the effectiveness of the applied antibiotic therapy in the sputum in case of postoperative pneumonia was also determined. Unfortunately, the concentrations of every cephalosporin tested was very low in the saliva; cefazolin, cefuroxime, and cefamandole did not reach the MIC values of the majority of the bacteria, and therefore had only a very moderate effect on the oral flora, and thus the potential prevention of postoperative pneumonia. The level of cefalosporins used for the therapy of purulent bronchopneumonia in serum corresponded to the reported results in the literature, but only the mean concentration of ceftriaxone exceeded the 0.5 mg/l detectability level in the sputum while cefuroxime, cefamandole, ceftazidime and cefepime remained under this level. Furthermore, the mean concentration of every investigated antibiotics did not reach the MIC values of the bacteria isolated from the purulent bronchial secretion. Based on our observations in high risk patiens the completion of prophylactic cephalosporins with supplementary local antiseptic drugs for reduction the pathogen oral bacterias in the saliva can be suggested. In case of purulent bronchopneumonia, the low penetration rate of the investigated cephalosporins into the sputum does not ensure an appropriate drug concentration for elimination the pathogen bacteria, so the role of expectorant physiotherapeutical technics in treating pneumonia seem to be revaluated. In summary, in high risk patients - such as older people, presence of multiple serious diseases or possibility of oncoming deterioted level of consciousness - decrease of pathogen oral flora by preoperative dental treatment and use of oral antiseptic pills or solutions would be expedient

A szájüregi baktériumok szerepe az aspirációs pneumónia patogenezisében. The role of the oral flora in the pathogenesis of aspiration pneumonia.

A bakteriális pneumónia a fekvőbeteg-intézetek halálos kimenetelű szövődményes megbetegedései között előfordulási gyakoriságban az elsők között szerepel. Az intenzív, valamint krónikus ápolási osztályokon és az idős betegeket kezelő intézetekben fekvők esetében különösen magas morbiditási és mortalitási jellemzői közismertnek tekinthetők. A betegség egyik leggyakoribb típusa az aspirációs pneumónia, melynek etiológiájában a parodontológiai kórképek elsődleges szerepűek. A szerzők cikkükben rámutatnak az aspiráció útján kialakuló bakteriális tüdőgyulladás kiemelkedően nagy betegpopulációt érintő jelentőségére, és részletesen tárgyalják a szájhigiéné és a szájüregi flóra szerepét a kórkép patogenezisében. Ismertetik azokat a jelentősebb bakteriális, enzimatikus és molekuláris mechanizmusokat, melyek a kutatások mai állása szerint az aspirációs pneumónia kialakulásához vezetnek. Mindezek mellett meghatározzák a kórkép legmagasabb incidenciáját mutató veszélyeztetett betegcsoportok és a fekvőbeteg-ellátás részét képező kiemelkedő jelentőségű prevenciós fogászati beavatkozásokat. The bacterial pneumonia is one of the most frequent complications leading to death among hospitalized patients. The morbidity and mortality of pneumonia is extremely high in the intensive care units and in chronic nursing stations, especially in institutes dealing with old patients. The most common form of lung infection is the aspiration pneumonia. Periodontal diseases play an evident role in the etiology of aspiration pneumonia due to their effect to alter the oral bacterial flora. Authors review the significance of pathogen microorganisms originating from the oral cavity in the development of bacterial pneumonia. The extent of the affected population is discussed and the importance of their oral hygiene and bacterial flora is also specified. The bacterial, enzymatic and molecular pathomechanisms leading to aspiration pneumonia are described, and high risk populations and treatment types are determined. The possibilities of prevention methods for aspiration pneumonia are fully explained and recent directions of actual researches and proposals to minimize the incidence of this disease are summarized