Scaling theory of temporal correlations and size dependent fluctuations in the traded value of stocks

Records of the traded value f_i(t) of stocks display fluctuation scaling, a proportionality between the standard deviation sigma(i) and the average : sigma(i) ~ f(i)^alpha, with a strong time scale dependence alpha(dt). The non-trivial (i.e., neither 0.5 nor 1) value of alpha may have different origins and provides information about the microscopic dynamics. We present a set of recently discovered stylized facts, and then show their connection to such behavior. The functional form alpha(dt) originates from two aspects of the dynamics: Stocks of larger companies both tend to be traded in larger packages, and also display stronger correlations of traded value.Comment: 8 pages, 7 figures, 1 table, accepted to Phys. Rev.

Az árkos erózió szerepe Magyarország jelenkori felszínfejlődésében = The role of gully erosion in the present-day relief development of Hungary

A kutatás célja egy országos vízmosás kataszter, adatbázis készítése és kiértékelése, valamint az árkos erózió folyamatainak mintaterületi vizsgálata volt. Az 1:10 000 méretarányú térképek felhasználásával elkészült az ország vízmosás sűrűség térképe. A kataszterben közel 112.000 vízmosás szerepel, amelyek teljes hossza 22.000 km. A kataszter alapján veszélyeztetettségi térkép készült, eszerint az ország területének közel 5%-a tartozik az erősen veszélyeztetett kategóriába. Az országos és a mintaterületi vizsgálatok az árkos eróziót befolyásoló tényezők sokoldalú szerepét tárták fel. E tényezők hatása együttesen érvényesül. A földhasználat szerepe is sokarcú. Megállapítottuk, hogy a vízmosások nem elsősorban a legmeredekebb lejtőkön, nem a hegységek központi régióiban alakulnak ki, mivel e területeket jórészt erdő borítja. Érdekes ugyanakkor, hogy a vízmosások többsége erdőben található. Ez nem jelenti azt, hogy ott is alakult ki. A szántóföldön kialakult vízmosásokat vagy elegyelgetik, vagy ha ez már nem lehetséges ezek idővel beerdősödnek. A szántóföldi időszakos vízmosások nem szerepelnek a felhasznált topográfiai térképeken, ezeken csak a nagyobb, állandó vízmosások vannak feltüntetve. Megállapítottuk, hogy a vízmosások kialakulását a földhasználat mellett főként a domborzat és a talajképző kőzet befolyásolja, a talajtulajdonságok szerepe kevésbé fontos. A mintaterületi vizsgálatok a fenti megállapításokat árnyalják. | The objective of the project was the preparation and analysis of a national gully cadastre and database as well as the investigation of gully erosion processes in sample areas. 1:10 000 topographic maps were used for the compilation of the gully density map of Hungary containing 112 000 gullies with a total length of 22 000 km. A gully erosion risk map was also prepared and according to it high risk is present on nearly 5 % of the country area. The manifold role of the factors controlling gully erosion was revealed by the nationwide and the sample area investigations. These factors have a combined effect on gully development. Even the role of land use is multifaceted. It was established that in most cases gullies do not develop on the steepest slopes, i.e. in the central parts of the mountains because these areas are covered by forest. It is interesting, however, that most gullies can be found in the forest. It doesn’t mean that they were formed in the forest. Gullies on arable land will usually be levelled or if it is not possible any more, they will be forested after a time. Ephemeral gullies on arable land are not illustrated on topographic maps, only large and stable gullies are represented on them. It was established that gully formation beside land use the formation of gullies is controlled by relief and parent rock conditions and the role of soil characteristics is less important. Investigations in sample areas revealed the nuances of the above statements

Városi aeroszol analízise Kelet-Magyarország régióban = Characterization of urban aerosol in East-Hungary region

A projekt célja légköri aeroszol tulajdonságainak és hatásainak vizsgálata volt Kelet-Magyarországi régióban. Célunk az ATOMKI IBA Laboratóriumában zajló kutatások folytatása, valamint bővítése volt új, nemzetközi szinten is jelentős vizsgálatokkal. Fontosabb eredmények: -Meghatároztuk a városi aeroszol forrásait, azok napszaki, napi és szezonális változásait. Egyedi részecske analízis segítségével azonosítottuk emissziós epizódok és a Cl eredetét. Új analitikai technikát, gyorsítós tömegspektrometriát alkalmaztunk az aeroszol fosszilis és biomassza eredetű komponensének szétválasztására. -Komplex felmérést végeztünk egy elektronikai alkatrészeket előállító cég gyártó csarnokában. A munkahelyi aeroszol összetételét, méretét, forrásait, keletkezési módját határoztuk meg ionnyaláb mikroanalitikával. -Megkezdtük debreceni iskolák felmérését. A tantermekben magas szálló por koncentrációt mértünk, amelynek számos külső és belső forrását azonosítottuk: pl. közlekedés, háztartási fatüzelés, tisztítószerek, meszelt falak, szőnyegek és kémiai kísérletek. -Az aeroszoltól származó terhelés becslésére kiszámítottuk a különböző részecskék emberi légzőrendszer mentén való lerakódásának valószínűségét. -Meghatároztuk egy átlagos kelet-európai város (Debrecen) aeroszol koncentrációjának, elemi összetevőinek és forrásainak hosszú távú tendenciáit és szezonális változásait 1993-2010 között. Kimutattunk Európa forrásterületeire jellemző elemösszetétel „ujjlenyomatokat” is. | The objective of the project was to study the properties of atmospheric aerosol in Debrecen and East-Hungary region by continuing and expanding the aerosol research in the IBA Lab of the ATOMKI with emphasis on characterization of urban aerosol sources and of investigation of indoor aerosol and personal exposure. Main achievements: - Urban aerosol sources and their hourly, daily, weekly and seasonal variation were determined. Origin of Cl and emission episodes was identified with the help of single particle analysis. To separate the fossil and biomass component of carbonaceous aerosol a new techniques, accelerator mass spectrometry was introduced. - A complex survey of the working environment of an electronic product company was made. Composition, size, sources, formation mechanism and evolution of workplace aerosols were determined. - A survey has been started in schools. Several outdoor and indoor sources contributed to the high level classroom pollution, e.g. traffic, heating and cleaning chemicals, wall paint, the carpets or the experiments in laboratories. - To estimate the exposure due to aerosols deposition probabilities along the human respiratory tract was calculated. - Long term tendencies and seasonal variation of the elemental concentrations, mass concentrations and of sources of urban aerosol in an average east-European city (Debrecen) were determined. Characteristic elemental fingerprints of different source areas of Europe were identified

Feltételezett klímaváltozás hatása a talajpusztulásra modellszámítások alapján

A klímaváltozás mind rövid, mind hosszú távon befolyásolja a talaj fizikai és kémiai paramétereit, valamint ezen keresztül a talajpusztulás ütemét is. A feltételezhetően egyre gyakoribbá váló extrém csapadékesemények rövidtávú hatásait a WEPP modellel szimuláltuk. Az éghajlati viszonyok megváltozásának hosszú távú modellezésére a MEDRUSH modellt alkalmaztuk. A modellezett éghajlat legfontosabb ismérvei az időjárási szélsőségek számának emelkedése és az éves csapadékmennyiség a mainál sokkal rendszertelenebb eloszlása. Ezen hatások eredőjeként hosszútávon valószínűsítettük a jelenlegi felszínborítás (szántóföld, legelő) megváltozását. Az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása a csapadék csökkenése mellett is intenzívebb talajpusztulást idézhet elő. Esetünkben a lepusztulás mértéke a modellszámítások szerint elérheti a 110-116%-ot is, miközben a barázdás erózió részaránya is ugrásszerűen megemelkedik. Rövidtávon a szántóföldi művelés alatt álló lejtők - különösen a meredek térszíneken - jelentős pusztulása várható. E pusztulás kártétele várhatóan elsősorban a lerakódásban mutatkozik meg és csak másodlagosan a termőhelyi veszteségben. Hosszabb távon a meredekebb térszíneken a talajpusztulás ütemének erősödésére kell számítani. Ennek a folyamatnak a spontán visszaerdősülés is hatékony védőeszköze lehet. A legkritikusabb térszíneken klímazonális jellegű erdő telepítése is hatékony talajvédelmi eszköz lehet, bár a modell e társulások szempontjából kedvezőtlen környezeti feltételeket prognosztizál, így ezek talajmegkötő és vízvisszatartó képessége csekélyebb a jelen körülményekhez képest

A földhasználat változásainak hatása az éghajlat múltbeli alakulására = Impact of land-use changes on climate in the past

A Tisza magyarországi síkvidéki vízgyűjtő területére megállapítottuk, hogy 1951 és 2000 között az albedóváltozások miatt átlagosan 0,6 Wm-2-es emelkedés ment végbe a légkör rövidhullámú sugárzási mérlegében. E változás a 6 Kelet-magyarországi megyében 0,3 és 1,0 Wm-2 közé esett. A földhasználat 1959 és 1999 közötti változásának hatásait az MM5 modellt 6x6 km-es felbontással vizsgáltuk az egész országra a megyei földhasználati változások megyéken belül véletlenszerű elosztásával. A legnagyobb hatás a maximumhőmérsékletnél mutatkozott, június-júliusban 0,3 oC, a nyári félévben 0,2 oC melegedéssel. Az ország keleti felében, ahol a művelés nagyobb arányú, a melegedés is erősebb. A relatív nedvesség 0,7 %-os csökkenése főleg a melegedéssel magyarázható. Végül az MM5 modellt több ponton előrelépve használtuk: (i.) Számításaink a kutatáshoz kapcsolódó önálló térképezés nyomán, a teljes XX. századot fogták át. (ii.) Tényleges területi adatokat használtunk a megyei átlag-arányok véletlen elosztása helyett. (iii.) A modell felbontását 2,5x2,5 km-re sűrítettük. E számítások nyomán a napi középhőmérséklet országos átlagban 0,14 oC-kal emelkedett, s emiatt a harmatpont 0,17 oC-kal csökkent. Lokálisan kimutatható a főváros erőteljes terjeszkedésének és a Tisza-tó új vízfelületének a hatása. A csapadék országos átlagai mindkét számításban közel változatlanok, ám egyes időjárási helyzetekben a két napos csapadékösszegek több tíz mm-rel különböztek a földhasználat dátumától függően. | It was established that the short-wave energy balance of the atmosphere increased by 0.6 Wm-2 in 1951-2000 over the plain part of the river Tisza watershed in Hungary due to changes in the surface albedo. This change varied between 0.3 and 1.0 Wm-2 in the corresponding 6 counties of East Hungary. Land-use change effects in 1959-1999 were studied in the MM5 model with 6x6 km resolution for the whole country by random redistribution of the county-mean differences. The largest effect occurred in the maximum temperature with 0.3 K warming in June-July, and 0.2 K for the summer half-year. In East-Hungary, where the managed vegetation covered larger part of the area, the warming was also stronger. The 0,7 % decrease of the relative humidity over the country is explained by the higher air temperatures. Finally, the MM5 was run with further improvements (i) The whole 20th century was studied. (ii) The real, site-specific land use data were used, already. (iii) The model was run in 2.5x2.5 km resolution. The diurnal mean temperature increased by 0.14 K between the start and end of the Century. The dew-point temperature decreased by 0.17 K for the same reason. Local effects of urbanisation around Budapest and those from the new water surface of the Tisza-lake were also detectable. Country-wide mean precipitations did not change a lot, but the differences in the land-use led to a few times ten mm differences in the showers under selected weather conditions

Abiotikus tényezők szerepe a felvehető nyomelem-tartalom alakításában, ártéri ökotópok esetében = Role of the abiotic factors in the influence of available trace element content (regarding riparian ecotops)

A kutatás egy később kifejlesztendő olyan ''szakértői rendszer'' megalapozását szolgálta, amely képes egy hullámtereket érő nehézfém esetén a tényleges környezeti kockázat felbecslésére és segíti az adekvát kárelhárítás megtervezését. Ennek keretében elemeztük: Az ásványos különbözőségek szerepét az elméleti elérhetőségre; A folyópartok alakjának szerepét az öntések fizikai frakcionációjára és annak hatását azz elérhetőségre; Valamint a növényzeti mintázatok direkt és indirekt hatását a nehézfémek oldékonyságára és elérhetőségére. A fenti eredmények alapján osztályoztuk a Duna és a Tisza hullámterein található ökotópokat a nehézfémek elérhetősége szempontjából. | This study aimed to support an "expert system", which can estimate the real heavy metal pollution induced hazards and helps to make adequate plans for exemption. Our activities focused on the followings: To clarify the role of distinct mineralogical properties of the Danube and Tisza floodplains on theoretical heavy metal availability; To explore the role of bank profiles on physical speciation of heavy metals and its effects on availability; And analyse the role of direct and indirect effects of vegetation anf of vegetation patterns on heavy metal solubility and bio-availability. All of studied ecotopes were classified from the viewpoint of heavy metal availability on the basis of our results

Evaluation of Colony Formation Dataset of Simulated Cell Cultures

In vitro biological experiments and in silico individual-based computational models are widely used to understand the low-level behavior of cells and cellular functions. Many of these functions can not be directly observed, however, may be deduced from other properties that can be well measured and modeled. In this paper, we present a procedure to evaluate synthetic cell colony formation generated by an off-lattice individual-based model. The calculated shape features of the artificial cell aggregates can be related to the parameter values of the simulated agents, therefore this data can be used to quantify properties of real-life cells such as motility or binding affinity that can not be easily determined otherwise. Our experiments showed that only a few of these parameters are responsible for the difference in shape features of the colonies

Long-term weather sensitivity of open sand grasslands of the Kiskunság Sand Ridge forest-steppe mosaic after wildfires

We studied the long-term impact of wildfire on the vegetation dynamics of sand grasslands in a forest-steppe vegetation mosaic in Central Hungary (Kiskunság). Longterm permanent quadrat monitoring was carried out from 1997 to 2008. We sampled the forest-steppe mosaic both in burnt and unburnt areas in 100 patches altogether using one by one meter quadrats. The effect of fire and precipitation on vegetation dynamics was characterized by patch type transitions between years. Patch types were defined by means of Cocktail method. Nine patch types of sand grasslands were altogether identified. The least productive patch types, bare soil and cryptogam dominance, did not occur in the burnt patches, while annual dominated patch type appeared only in burnt patches. The frequencies of patch type changes were significantly higher in burnt patches than in unburnt ones, independently on the time since fire. All the eight patch types found in the unburnt patches proved permanent, while in the burnt patches only four of seven were so. The relative frequency of patch type changes did not correlate to the precipitation in the vegetation period in the unburnt patches, while positively correlated in the burnt patches. It was concluded that the long-term difference in grassland dynamics between the unburnt and burnt patches, i.e. the excess of the patch type transitions in the burnt grasslands, are due to increased drought sensitivity of the grassland, which is the consequence of the elimination of the woody component of the forest-steppe vegetation