Gig Economy: A Dynamic Principal-Agent Model

The gig economy, where employees take short-term, project-based jobs, is increasingly spreading all over the world. In this paper, we investigate the employer's and the worker's behavior in the gig economy with a dynamic principal-agent model. In our proposed model the worker's previous decisions influence his later decisions through his dynamically changing participation constraint. He accepts the contract offered by the employer when his expected utility is higher than the irrational valuation of his effort's worth. This reference point is based on wages he achieved in previous rounds. We formulate the employer's stochastic control problem and derive the solution in the deterministic limit. We obtain the feasible net wage of the worker, and the profit of the employer. Workers who can afford to go unemployed and need not take a gig at all costs will realize high net wages. Conversely, far-sighted employers who can afford to stall production will obtain high profits

Az ösztönzés következményei a haknigazdaságban

Folyamatosan terjed a világban a határozott idejű, szerződéses alapú foglalkoztatás. Ezt a munkaszervezési módot sok elnevezéssel illetik, mi a legátfogóbb értelemben a haknigazdaság (angolul gig economy) elnevezést használjuk a dolgozatban. Ismertetjük a haknigazdaság alapvető jellemzőit, különös tekintettel a munkás és a munkáltató viszonyát meghatározó, rövid távú és ösztönző szerződésekre. A haknigazdaságban a munkáltató teljesítménybérrel ösztönzi a munkást, hogy az a számára kedvező intenzitással dolgozzon. Az ösztönző teljesítménybérrel a munkáltató az üzleti kockázatát is kiszervezi a munkásnak, akinek ezáltal a bére és az egész munkája bizonytalan. A dolgozatban bemutatjuk, hogy a rövid távú ösztönző szerződésből eredeztethető bizonytalanság számtalan pszichológiai és társadalmi kihívás okozója

Haknigazdaság – egy dinamikus megbízó–ügynök modell

A haknigazdaság, amelyben a munkavállalók rövid távú, projektalapú munkát vállalnak, egyre inkább terjed az egész világon. Ebben a cikkben dinamikus megbízó–ügynök modell segítségével vizsgáljuk a munkáltatók és a munkavállalók viselkedését és interakcióját a haknigazdaságban. Javasolt modellünkben a munkavállaló korábbi döntései a dinamikusan változó és endogén részvételi korlátján keresztül befolyásolják a későbbi döntéseket. A munkavállaló heurisztikus döntési szabálya szerint elfogadja a munkáltató által kínált szerződést, ha annak várható hasznossága magasabb, mint a munkavállaló referenciaértéke. Ez a referenciaérték a korábbi tapasztalatain, a korábban elért fizetéseken alapszik. A cikkben megfogalmazzuk a munkáltató általános sztochasztikus kontrollproblémáját, és a determinisztikus határesetben levezetjük annak optimális megoldását. Meghatározzuk a munkavállaló elérhető nettó bérét és a munkáltató nyereségét is. Eredményeink alapján a munkavállaló és a munkáltató közötti béralku egy „kivárásjáték”: aki megengedheti magának, hogy türelmesebb legyen, annak jobb az alkupozíciója, és nagyobb részesedést kap a munka gyümölcséből

The causal impacts of empty stadiums on women’s sports activities

This paper examines the effect of spectators on women’s football games. COVID-19 and related restrictions provide a unique opportunity with an adequate sample size to test the effect of lockdown on sports activities. Studies have recently exploited this opportunity for men’s football to better understand the potential causes of home advantage and, more specifically, assess the psychological consequences when matches are played without supporters. Despite the increased scientific interest, there was only one paper that focused on women’s football. Therefore, we aim to contribute to this research field by considering matches from four major European women’s football leagues. The findings suggest that for three of these leagues, lockdown has a statistically significant effect on the sanctioned yellow cards by either reducing the number of yellow cards sanctioned to the away teams or increasing the number of yellow cards sanctioned to the home teams. Nonetheless, lockdown does not affect any final match outcomes; therefore, it does not significantly affect the magnitude of home advantage for women’s games