The Power of Family? The Change in Academic Achievement after Breakdown of the Biological Family

There is fairly broad consensus among scholars that divorce damages pupils’ academic achievement. However, further clarification is necessary concerning the role of pupil characteristics immediately prior to this unpleasant event, and the extent to which the changing circumstances are reflected in the decline in school achievement. In this regard, more insight is provided into the social-status gradient of the test-score gap. The empirical analysis is based on a unique Hungarian administrative educational panel dataset covering three entire school cohorts. The sample contains 88,000 pupils who experienced biological family breakdown between the 6th and the 8th grade. Classroom fixed-effect regressions reveal that it is largely derived characteristics that account for the drop in test scores, rather than the changing material environment. Ruling out individual and classroom-level differences in test scores, the remaining test-score gap between those from intact and broken biological families is interpreted as a sign of damaged emotional stability. Emotional factors are known to have an effect on pupils’ academic achievement, but without some exogenous variance (like the breakdown of the biological family) it would be hard to demonstrate empirically its impact on academic achievement

Sticky assessments – the impact of teachers’ grading standard on pupils’ school performance

This paper argues that school grades cannot be interpreted solely as a reward for a given school performance, since they also reflect teachers’ ratings of pupils. Grades therefore contain valuable information about pupils’ own – usually unknown – ability. The incorporated assessment in grade might be translated into self-assessment, which could influence the effort that pupils invest in education. Getting discounted grades in year 6 for a given level of math performance assessed using a PISA-like test has a positive effect on math test scores in year 8 of elementary education and also influences later outcomes in secondary education. The empirical analysis tries to minimize the possible bias caused by the measurement error in year 6 test scores (unmeasured ability) and employs classroom fixed-effect instrumental variable (IV) regression and difference-in-difference models. The main analysis is based on a unique Hungarian individual-level panel dataset with two observations about the same individual – one in year 6 (12/13 years old) and again two years later, in year 8 (14/15 years old) of elementary education. The data for three entire school cohorts is analyzed – approximately 140,000 individuals

Ha a jegyek nem elég jók...

A szerző a felsőoktatásba való jelentkezés esélyeinek vizsgálatakor a diákok tanulmányi eredményeit és a saját képességeikre vonatkozó becslésüket – az önértékelésüket – állítja középpontba. A kutatás kérdése, hogy a diákok önértékelése képes-e megváltoztatni a tanulmányi eredmény felsőoktatásba való jelentkezésre gyakorolt hatását. A tanulmány a Tárki Életpálya-felvétel iskolai paneladatait elemezi 4500 fős mintán, azoknak a diákoknak az esetében, akik középiskolai tanulmányaikat a 2006/2007-es tanévben kezdték meg, és 2010 és 2012 között fejezték be. Az eredmények szerint az, ha valaki az osztályátlaghoz képest pozitívabban ítéli meg önmagát, elsősorban a közepesnél rosszabb tanulók esetében fokozza a felsőoktatásba való jelentkezés valószínűségét. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I20, I23

The long run effects of self-confidence on the labor market: A test on Hungarian data

It is easy to see that highly fatalistic, low-efficacy persons believe that their actions have little outcome. Because a higher level of fatalism lowers an employee’s desired effort level, it may result in lower wages, while the antifatalistic attitude translates into more effective work – which in turn may be rewarded with a higher salary. The examined self-confidence scale is very similar to the most widely-used Rotter locus of control scale. People with a high level of self confidence are determined, feel that they have an influence on their future and are optimistic. In this article I examine not only the impact of this variable on wages, but also the human capital impact of self-confidence

A racionalizációs gondolat a társadalomtudományokban és az irodalomban

A társadalomtudományokban meglévő racionalizációs felfogás jelen van az irodalomban, illetve az irodalomtudományban is. Munkám a teljesség igénye nélkül a racionalizációs gondolat megjelenését igyekszik megvizsgálni társadalomtudományi gondolkodók (Tönnies, Spengler) és irodalomárok (Szerb Antal, Babits Mihály) munkáiban

Nemcsak a tudás számít. A pszichológiai tőke szerepe a kereseti egyenlőtlenségek magyarázásában = Personal Characteristics and Earning Inequalities

Dolgozatomat a kereseti egyenlőtlenségek magyarázatában egy ritkán tesztelt, a humántőke beruházás hatása mellett is jelentős, magyarázó mechanizmus bemutatásának szánom. Munkám során magyarországi panel adatokon dolgozom (Magyar Háztartás Panel és a hozzá kapcsolódó Háztartások Életút Vizsgálata). Egy olyan, a személyes jellemzők mérésére használatos skálát alakítottam ki, amely nagyon hasonlónak tekinthető, mint a Rotter-féle külső/belső kontrollt mérő skála. Feltételezem, hogy ezzel a saját sors kézbentartását mérő indexszel olyan személyes jellemzők mérése lehetséges, amelyek a hatékony munkavégzésre ösztönözik a dolgozót. Hipotézisem szerint a hatékony munkavégzés során keletkezett többletmunka munkaadói oldalról többletprofitot jelent, ami a munkavállalói oldalról többletbérként jelentkezhet. Álláshirdetések szövegeit olvasva lépten-nyomon tapasztalható, hogy a meghirdetett állás betöltéséhez elvárás a munkakör szempontjából „optimális személyiség”. A motiváltság, teherbíró-képesség, rugalmasság, problémamegoldó képesség szinte minden állás esetében „követelmény” a hirdetések megszövegezése szerint. Bizonyos esetekben azonban a kommunikációs-készség, a kreativitás vagy akár a humorérzék is szűrőfeltételként jelentkeznek. Empirikus kutatások egész sora bizonyítja, hogy a munkaerő-piacon furcsa módon nagy igény mutatkozik bizonyos személyes karakterisztikák iránt. Eddigi kutatások sora mutatja ki a személyes jellemzők kereseti hatását, magyar adatok elemzésével azonban eddigi tudásom szerint senki nem vizsgálta a kereseti egyenlőtlenségeknek ezt a komponensét. Munkám egyrészt ennek a hiánynak a betöltését is szolgálja. Vizsgálni fogom tehát, hogy bizonyos személyes jellemzőknek Magyarországon mekkora hatása van a munkabérekre. Írásom azonban két ponton több, mint a témában eddig végzett kutatások puszta megismétlése. A téma empirikus irodalmát átolvasva, úgy tűnik, általános feltételezés, hogy a pszichológiai jellemzők hosszútávon érvényesítik hatásukat a munkabérre. Ennek magyarázatára azonban csak feltevések léteznek, azok empirikus ellenőrzése sokszor elmarad. Súlyosabb problémát jelent azonban az, hogy a hosszú távú hatás vizsgálata során sem fogalmilag, sem az elemzés szintjén nincsen egymástól megkülönböztetve a hatás (ugyanazoknak a jellemzőknek időben sokáig követhető hatása) és a hozam (egy jellemző életpályán belüli hosszú távú – esetleg göngyölített – hatása). Munkám során tehát a személyes jellemzők hosszú távú hatásának nemcsak magyarázatát, hanem pontosabb vizsgálatát is vizsgálom. A korábbi kutatások nagy erőfeszítéseket fordítottak arra, hogy bizonyos személyes jellemzők munkaerő-piaci befolyásoktól megtisztított hatását mutassák ki. Miközben azonban igyekeztek elválasztani egymástól okokat és okozatokat, a pszichológiai tőke direkt hatásának vizsgálatára szorítkoztak, és látszólag megfeledkeztek arról, hogy a személyes jellemzőknek indirekt hatása is létezik. Munkám során ezért a személyes jellemzőknek nem csak a direkt, hanem indirekt hatását is vizsgálom. Eredményeim szerint a saját sors kézbentartását mérő indexszel operacionalizált pszichológiai tőke többváltozós statisztikai elemzés módszerével is kimutatható – pozitív hatást gyakorol a munkabérre. A vizsgált személyes jellemzőt ugyan meghatározzák a különféle munkaerő-piaci események, annak munkabérre gyakorolt hatása azonban ezen hatások kiszűrése mellett is jelentős. A saját sors kézbentartását mérő index életpályán belüli hozama ugyanakkor azoknak a vizsgálatát követelte meg, akik tartósan jelen tudtak lenni a munkaerő-piacon. Ezeknél a bizonyos értelemben objektív értelemben vett „siker embereknél” a vizsgált személyes tulajdonság kereseti hozama annál nagyobb volt, minél hosszabb időperiódusban vizsgáltam a munkabért

Inequality in educational returns in Hungary

The analysis explores the pooled data file from four surveys on the ISSP Inequality module (1987, 1992, 1999, 2009). We find the direct effect of social origin to be persistent on occupational status as well as on earnings. The effect of social origin varies by level of education. For the effect of social origin over time, there is no difference in Hungary for social status, while the impact of social origin on earnings increases under the post-communist times. There is no significant change in the effect of education on respondent’s occupation over time

Who Dares, Wins? A sibling analysis of tertiary education transition in Germany

Past studies have found that parental background has a considerable impact on educational decisions. Our knowledge is, however, still limited regarding educational transitions later in life, such as into tertiary education. Is parental background a predominant factor in this relatively late educational decision, or do individual talent and determination have an impact of their own? We address this question by decomposing the probability of success – regarded by rational choice models in sociology as a major component in the explanation of educational choices – as a function of observable and unobservable characteristics, using school grades and subjective perceptions about future educational success. To control for the overall effect of family background, a sibling analysis is performed. The data is derived from the German Socioeconomic Panel (SOEP), where we can follow those pupils who participated in the survey at the age of 17 later in life. Our results are twofold. Parental background (through school grades) exerts a strong influence at the time of transition to university; however, subjective perceptions also have an effect that is independent of parental background