Interdiszciplináris közösségfejlesztés és együttműködés izraeli és amerikai tapasztalatok és szaktudás alapján

A tanulmány az interdiszciplináris közösségfejlesztés és együttműködés fogalmi kereteit és gyakorlatát vizsgálja, amerikai és izraeli tapasztalatok alapján. Két interdiszciplináris szakmai csoport munkájára épül, melyek szociális munkások kezdeményezésére jöttek létre az USA-ban és Izraelben. A tanulmány bemutatja a téma főbb kérdéseit és fogalmait, így a mono-, multi-, inter-, transz-diszciplinaritás valamint a nézőpontok közötti megközelítés különbségeit. Emellett tárgyalja a különböző szakmai identitások kérdését, a közösségfejlesztés gyakorlatában részt vevő szakmák számára létrehozható közös tudásalap és készségek azonosítását, valamint a szervezetközi szempontok értelmezését. Bemutatja az interdiszciplináris közösségfejlesztésben és együttműködésben részt vevő szakemberek párbeszédeiből nyert adatok kvalitatív módszerekkel elvégzett tartalmi elemzését, illetve az izraeli és amerikai csoport eredményeinek összevetését. Az eredmények azt mutatják, hogy az eltérő célok, gyakoriság és intenzitás ellenére a két fórum között több a hasonlóság, mint a különbség. Az eredmények tükrözik a résztvevők megbeszélések fontosságába vetett hitét és a szakmaközi gyakorlat iránt érzett elkötelezettségét. Mindkét csoport meggyőződése volt, hogy a szervezetközi és szakmaközi kapcsolatok, valamint a szakmai-közösségi interakciók új modelljei mellett sokféle szaktudásra van szükség. A korábbi kutatásoktól eltérően a tanulmány a közösséget a közösségfejlesztési együttműködésekben külön diszciplínaként kezeli. Hasonlóan fontos a fejlesztés jövőbeli céljainak meghatározása, mely magába foglalja az alap és társszakmák, valamint a szociális munka képzésének és oktatásának, illetve más társadalomtudományi szakmák irányainak azonosítását. Az ajánlások az interdiszciplináris közösségfejlesztés és együttműködés további vizsgálatának szükségességére mutatnak rá

Robust Eco-Design: A New Application for Air Quality Engineering Abstract

The method of robust design has long been used for the design of systems that are insensitive to noises. In this paper we demonstrate how this approach can be used to obtain a robust eco-design (ecological design). In our case study, we apply robust design principles to the design of a factory smoke-stack, relying on the Gaussiam Plume model (GPM). The GPM is a well known model for describing pollutant dispersal from a point source, subject to various atmospheric conditions. In this research, the mean-square-errors (MSE) of the accumulated and the maximum pollution values around a given target are defined as the performance measures and used to adjust the design parameters. Both analytical and numerical approaches are used to evaluate the MSE measures over the design space. We demonstrate how the non-linearity in the GPM can be exploited to reach a respectively low MSE value that produces a cheaper design configuration. We focus and analyze the differences between the manufacturer viewpoint and the environmentalist viewpoint with respect to the considered eco-design problem. 1. Introduction: Eco-Design and Quality Engineering The concept of Eco-design, often referred to as cleaner production or design for the environment, describes a design process which takes into consideration the environmenta