The participative characteristics of LAG-members in Hungary

One of the much debated questions in the governance literature is the social participation of local people. According to the majority of experts, the participation of local actors in decision-making process is growing through the partnerships and thus wiser and fairer decisions can be made in development issues affecting them. Therefore, partnerships have become popular instruments of government to deliver policy goals more effectively. This study focuses on the participative characteristics of members of rural development partnerships. The participative features of local actors are studied in the paper through the example of the LEADER partnerships. Interviews and two countrywide surveys were conducted in the circle of leaders of Management Offices and members of Local Action Groups (LAGs). The so gained data were analysed by different statistical methods. The results concerning the participation and activity of members proved my hypothesis, according to which the work in partnership does not always end in real and meaningful participation of local actors. Most of the partners typically did not exploit all the possibilities of participating in partnership actions

Helyi vidékfejlesztési programok a hátrányos helyzetű vidéki kistérségekben

Ãrásunk felvázolja az alulról kezdeményezett helyi vidékfejlesztési programok által nyújtott lehetÅ‘ségeket azokban a hátrányos helyzetű kistérségekben, amelyek a legtöbbet szenvedtek a mezÅ‘gazdasági foglalkoztatás csökkenése miatt. Kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy az ÚMVP LEADER program és az ÚMVP III. tengely LEADER elveken alapuló négy intézkedése már eddig is hozzájárult a helyi gazdasági és társadalmi problémák mérsékléséhez a hét vizsgált HACS területén, de szerintünk további változtatások szükségesek a helyi vidékfejlesztési stratégiákban annak érdekében, hogy valóban jelentÅ‘s gazdasági, társadalmi fejlÅ‘dés következzen be. A vizsgált kistérségek a foglalkoztatási válság miatt kerültek érdeklÅ‘désünk középpontjába, de ennek ellenére kifejezett stratégiai irányvonalat, illetve pályázatot nem találtunk ennek a problémának az orvoslására. Fontosnak tartjuk a vállalkozásalapú fejlesztési lehetÅ‘ségek bÅ‘vítését és nagyobb arányú hasznosítását, hiszen – az ország sok más kistérségéhez hasonlóan – a vizsgált kistérségekben is elsÅ‘sorban a munkalehetÅ‘ségek megteremtése a legfÅ‘bb eszköz a helyi gazdasági és társadalmi fejlÅ‘dés generálásához. A jövÅ‘ben véleményünk szerint a képzési célterületre is jóval nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, különös tekintettel a humán erÅ‘forrás és a helyi (gazdaság)fejlesztés közötti szoros kapcsolatot feltáró, kimutató elméletek és kutatások fényében. Továbbá szerintünk jóval több nyomatékot kellene fektetni a közös akciók, a térségen belüli és térségek közötti együttműködések ösztönzésére és támogatására is, hiszen a kooperációk erÅ‘síthetnék a helyi aktivitást, elÅ‘segíthetnék a helyi erÅ‘források hatékonyabb felhasználását, és a helyi problémák hatékonyabb kezelését. ---------------------------------------- This paper outlines the opportunities provided by bottom-up local rural development programmes in disadvantaged micro-regions, which are shown by our preliminary research to have suffered most from the decrease of the role of agriculture in employment. Our research findings lead us to conclude that the NHRDP LEADER programme and the four measures of NHRDP Axis III based on the LEADER principles have significantly contributed to the decrease of local economic and social problems in the seven studied LAGs. In our opinion, some changes are necessary in the local rural development strategies in order to achieve a meaningful economic and social development in the examined micro-regions. Although we focused on the areas we studied specifically because of the agricultural employment crisis, we did not find any express strategic line or an invitation for applications which could redress this special problem. Considering the broad circle of the people affected and the characteristics of agricultural employment and unemployment, we suggest some well-directed changes. In our opinion it is important to extend the business development initiatives and the creation of enterprises, since new jobs would be one of the most appropriate tools to induce economic and social development. Our research findings indicate that more emphasis should be placed on the topic of education as well in the light of the studies which have revealed a close relationship between human resources and local (economic) development. Cooperation within and between micro-regions and joint projects should be encouraged as such cooperation could boost local activity and facilitate the more effective use of local resources and management of local problems.munkanélküliség, helyi vidékfejlesztési stratégia, LEADER program, együttműködés, unemployment, local rural development strategy, LEADER programme, cooperation, Community/Rural/Urban Development, Teaching/Communication/Extension/Profession,

AZ IMMATERIÁLIS TŐKE VIZSGÁLATA A HAZAI LEADER HELYI AKCIÓCSOPORTOKBAN = THE EXAMINATION OF IMMATERIAL CAPITAL IN THE HUNGARIAN LEADER LOCAL ACTION GROUPS

Nemzetközi kutatási eredmények azt mutatják, hogy az EU LEADER programjának jelentős szerepe van egy adott régióban a területi tőke mennyiségének növelésében, az egyes tőkeelemek minőségének javításában és a köztük lévő kapcsolatok erősítésében. A hazai LEADER kistérségekben azonban ez idáig nem vizsgálták a területi tőke jellemzőit alaposabban a jelenlegi programozási időszakban. Éppen ez az oka annak, hogy írásunkban az immateriális tőke legfőbb sajátosságait tanulmányozzuk a jelenleg futó LEADER programban. A Helyi Akciócsoportok humán, társadalmi, kapcsolati és kulturális tőkéjének legfőbb jellemzőit tárjuk fel. A többváltozós statisztikai elemzéshez a Központi Statisztikai Hivatal adatait használtuk fel annak érdekében, hogy feltárjuk a LEADER kistérségek közötti hasonlóságokat és különbségeket.</jats:p

Hungarikumok területi jelentőségének vizsgálata, különös tekintettel a pálinkára = Examination of the territorial significance of Pálinka as a Hungaricum

Az endogén forrásokra épülő gazdaságfejlesztés számos hazai kistérségben kitörési pontot jelenthet a hosszú távú fejlesztések terén. Ennek vizsgálatát a Magyar Értéktárban nyilvántartott négy eredetvédett pálinka – a békési szilva-, a gönci barack-, a kecskeméti barack- és a pannonhalmi törkölypálinka – területi hatásaira fókuszálva végeztük el. Szekunder adatgyűjtést követően 2014 tavaszán mélyinterjúkat készítettünk az érintett hungarikumok előállításában, gondozásában részt vevő személyekkel, turisztikai szolgáltatókkal és a helyi vidékfejlesztés fontosabb szereplőivel. A kutatási eredményeink igazolták, hogy a hungarikumok előállítása számos közvetlen és főleg közvetett haszonnal jár a vizsgált térségek társadalmára és gazdaságára, igaz, egyelőre még korlátozott mértékben. Hozzájárulnak többek között a helyben történő munkahelyteremtéshez és -megőrzéshez, a helyi vendéglátás és turizmus serkentéséhez, az alapanyag-előállítók és a szeszfőzdék bevételeinek, így a helyi adóbevételeknek a növekedéséhez. Emellett a kiváló minőségű termékek diverzifikációs lehetőséget nyújtanak a helyi gazdálkodók számára, továbbá a hungarikum védjegy hozzájárul a vizsgált térségek ismertségének növeléséhez is. Primer kutatásunk alapján a kérdéses pálinkák kiérdemelték a hungarikum védjegyet, hiszen sajátos endogén erőforrásokat jelentenek, amelyek bár korlátozottan, de minőségük révén az országimázs alakításához is hozzájárulnak. A kutatás arra is rávilágított, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani országosan is az endogén forrásokra alapozott kézműves termékek értékteremtésére, helyi gazdaságfejlesztési lehetőségeikre. Ehhez viszont további állami beavatkozásokra, például a törvényi szabályozás módosítására, célzott támogatásokra volna szükség. Fontos megállapításunk az is, hogy az általunk tanulmányozott hungarikumok egyáltalán nem vagy nem elég hangsúlyosan jelennek meg az érintett térségek fejlesztési stratégiáiban, terveiben. Ezért a 2014 és 2020 közötti időszakban véleményünk szerint nagyobb figyelmet kell fordítani ezen endogén erőforrások nemzeti és helyi fejlesztési stratégiákba való beépítésére