Képzeletbeli barátok a gyermek életében = Imaginary Friends in Children’s Life

A gyermekek 65%-kának van külső személy által (is) nyilvánosan tapasztalható, érzékelhető, különböző, izgalmas külső és belső tulajdonságokkal rendelkező képzeletbeli barátja. A számadat nagyon erősen elgondolkodtató, hiszen ha valami ilyen jelentőségű, akkor miért lehetséges, hogy nem beszélünk róla? Sok szülő saját kudarcaként értelmezi, ha gyermeke efféle barátságokat köt; hiszen úgy realizálja a jelenséget, hogy érzelmileg elhanyagolja a gyermekét, vagy, ami még rosszabb következtetés, hogy gyermeke valamiféle mentális betegséggel küzd. Jóllehet, hogy bizonyos mértékben az érzelmi elhanyagoltság is közrejátszhat a hasonló barátok felbukkanásában, azonban a színes fantázia megléte is erősen befolyásolja a fantázialények megjelenését. Vizsgálódásom során azon gyermekeknek is volt ilyen barátja, akik egyébként teljesen — egészséges családi szocializációs hálóval rendelkeznek. A téma sokszorosan összetett mivolta okán elkerülhetetlen annak további kutatása, további hipotézisek és okok feltárása

The connection between extracurricular, leisure time activities, religiosity and the reasons for drop-out

The interruption of tertiary education and the reduction in the dropout rate have been a central issue in educational sociology and education research. Exploring the possible reasons for dropping out can significantly contribute to reducing the trend. Our aim is to map the links between students dropping out and individual factors. Consequently, we investigate the connection between extracurricular and leisure-time activities, health behaviour and religiosity in relation to dropout. This is explained by the fact that one of the axioms of the literature on dropout is that belonging to civil networks usually strengthens the commitment to the successful completion of studies. In our analysis, we used the database created during the research carried out in 2018 by the Center for Higher Education Research and Development (CHERD-H) in the framework of project No. 123847 of the National Research, Development and Innovation Fund of Hungary, entitled The Role of Social and Organisational Factors in Student Dropout (DEPART 2018, N=605). Our results show that the neglect of study obligations among those who are disappointed in the course and further education is closely related to the shift in value preferences and an increase in the time spent with entertainment activities and partying. It can also be stated that students take part indifferent types of extracurricular activities only to a limited extent, and the different forms of participation in activities and religiosity are not related to the causes of dropout

Bacskai Katinka szerk. 2017: A felekezeti oktatás új negyedszázada (recenzió)

The authors of this volume are researchers who were directly or intellectually influenced by the fertilizing effect of Gabriella Pusztai’s path. The volume is divided into three major thematic sections. The first section discusses the development of the church-run education system, the second section examines the inner world of the church-run schools and last but not least, the third section deals with religious socialization

Vallási szocializáció vizsgálata fiatal felnőttekkel készített interjúk tükrében

A nagymintás vallásszociológiai vizsgálatok adatainak értelmezési nehézségei miatt sürgető feladattá vált a vallási szocializáció fogalmának alaposabb vizsgálata. A szocializációs elméletek finomodása nyomán felvetődik a kérdés, vajon a szocializáció reprodukciós vagy konstruktivista felfogására építve értelmezhető-e a vallási transzmisszió. Jelen tanulmányban 18 kvalitatív interjút elemeztünk, melyeket a fiatal felnőtt korosztályban vettünk fel. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vallási szocializáció korábbi elméletei alkalmazhatók-e a fiatal generáció jellemzésének megalkotásához és vallási változások értelmezéséhez, vagy pedig az aktív, alkotó, már az életút elején is újrakonstruálódó vallásosság írja le jobban a tapasztalt jelenségeket. Mivel a vallásosság többdimenziós jelenség, s külön kívántuk vizsgálni az egyes dimenziókban történő fejlődést, Glock és Stark modelljét vettük alapul az interjúk elemzése és nyitott kódolása során. Az elemzés eredményeképpen a vallási szocializáció hét típusát tudtuk elkülöníteni. Eredményeink a vallási szocializáció konstruktivista értelmezését erősítik