Zöldségpalánták nevelésére alkalmas földkeverékek legfontosabb fizikai tulajdonságai

Jelenleg a hazai zöldségtermesztés éves földlabdás palántaigénye 830 millió darabra prognosztizált (hobbikertészet nélkül), ebből kb. 620 millió palánta kerül szabadföldi termesztésbe. A szakosodott palántaüzemek közel 200 milliós éves forgalmat bonyolítanak le, ennek fele tálcás palánta. Az új palántanevelési technológia speciális elemeként említhető a különböző sejt alakkal és mérettel rendelkező tálca. Sejtjeinek kis mérete miatt a tápközeggel szembeni követelmények igen magasak. Mivel eddig hazánkban a gyökérközegek fizikai tulajdonságainak meghatározására kevés vizsgálat folyt, dolgozatom céljául azok legfontosabb fizikai tulajdonságainak elemzését, paramétereinek meghatározását, illetve ezeknek a fizikai tulajdonságoknak az ismeretében az eltérő alapanyagú közegeknek a zöldségfélék csírázására és kezdeti fejlődésére gyakorolt hatásának vizsgálatát tűztem ki. A világon számos tálcás palántanevelési technológia ismert, közöttük a legfontosabb különbséget az alkalmazott tálcák típusa, illetve azok töltési módja jelenti. Ezért azt is megvizsgáltam, hogy a tálcák laza és tömörített töltése befolyásolja-e a közegek fizikai tulajdonságait, illetve a palánták fejlődését. Munkámban öt, a gyökérközeg fizikai tulajdonságai iránt kevésbé érzékeny (paradicsom, káposzta), illetve érzékenyebb (uborka, paprika, és saláta) zöldségfaj tálcás palántanevelési technológiáját alkalmaztam. A kísérleteket 4 évig, a Budapesti Corvinus Egyetem Kísérleti Üzemében végeztem, a fajok hőigényének megfelelően fűtött és fűtetlen termesztőlétesítményekben. Palántanevelő közegként síkláp és felláp tőzegeket, kókuszrostot, tőzeghez keverve ásványi anyagokat (bentonit, zeolit perlit, égetett agyaggranulátum) használtam. A kísérletekben alkalmazott közegek fizikai tulajdonságainak meghatározása után arra a megállapításra jutottam, hogy a tőzegek magas összporozitással rendelkeztek, ez az érték minden keveréknél meghaladta a 80 %-ot. Az agyaggranulátum 70 % körüli összporozitással, míg a perlit a felláp tőzeghez és a kókuszrosthoz hasonlóan 94 %-os összporozitással rendelkezett. Az egész szemcséjű agyaggranulátumban a felláp tőzeggel és a perlittel megegyező arányú (∼35%) levegőtartalmat mértem a pórusokon belül. A közegek tömörítésének hatására a nem kapilláris pórusok aránya csökkent, a kapilláris pórusok aránya viszont növekedett, ezáltal nőtt a közegek nedvességmegtartó képessége, befolyásolva ezzel a tápanyagdinamikát is. Az öt tesztnövény eltérően reagált a közegek fizikai tulajdonságainak változására. Palántanevelés során a paradicsom volt a legkevésbé érzékeny, a paprika és a saláta palánták fejlődését viszont nagyban befolyásolta az egyes paraméterek alakulása. Kísérleteim eredményei alapján megállapítottam, hogy a tőzegekhez kevert bentonit és zeolit növelte a palánták gyökérzetének tömegét, és szárazanyag-tartalmát. Zeolit esetében az 5 V%-os keverési arány ajánlott paprika, saláta és káposzta esetében. Bentonitot káposzta palántanevelésénél 10 V%-ban érdemes keverni. Tőzeghelyettesítő anyagként az égetett agyaggranulátum és a perlit is kedvező alkotóelemnek bizonyult 50 V%-ban keverve a tőzegekhez. A tálcákban a közegek tömörítésével kedvezően befolyásolhatjuk a magok csírázási dinamikáját (közegek vízraktározó képessége jobb lesz) és növelhetjük a palánták zöld részének méretét (nagyobb mértékű nitrogén feltáródás), a gyökérzet-hajtás arány viszont kedvezőtlenül alakul (csökkenő levegőkapacitás)

Influence of plastic mulch between rows on the yield and quality of watermelon (Citrullus lanatus)

The watermelon (Citrullus lanatus, THUNB. Matsum & Nakai.) is an important and valuable vegetable crop that has the 3rd largest cultivated area in open field in Hungary. Our experiment was set up in the largest and most intensive melon growing area in Hungary, at Dombegyháza in Békés County. Our investigations were carried out with the Grizzly watermelon variety and during the experiment 5 different colors of plastic mulch (purple, transparent, green, black, and butter coloured) were used, the control was uncovered. In the field we measured the average weight of the fruits, and during our laboratory measurements we examined the following nutritional characteristics: invert and reducing sugar content, refraction and acidity. Based on the results of the two years of our study we can state that the different color of the plastic mulch did not show significant differences in the examined quantitative and qualitative parameters. Using plastic mulch soil covering between the rows in the watermelon production is likely to continue due to the fact that the fruits remain clean, between the rows the soil remains weed-free, and the problem of labor shortage can be solved with this technology

The rootstock effect in watermelon production

Watermelon production has a great tradition in Hungary. The experiment was set up at Medgyesegyháza Békés county in 2010, in cooperation with the company TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. Combination of 4 container watermelon varieties Lonci, Crimstar, Sprinter and Early Beauty and squash rootstocks of 2 different variety groups (Lagenaria and interspecific) were tested. Non-grafted and grafted plants, in accordance with the commonly used method of production, were planted out at different plant spacings in 4 repeats, meaning that non-grafted transplants were placed at a row width and plant spacing of 2.7 x 0.5 m (0.74 plants per m2 ) while grafted plants at 2.7 x 1 m (0.37 plants per m2 ). Using the results obtained, average yield per m2 was determined, as well as average fruit weight and yield per plant. At the pickings it was seen that the extremely wet and cool growing season had produced different effect on the disease susceptibility of the different graft combinations. On July 31st 2010, each graft combination was surveyed for its foliage using a scale ranging from 1 to 5 where the value 1 represented the greatest foliage loss. In the trial the container varieties were found to be preferably grafted onto rootstocks belonging to the Lagenaria type. The variety Argentario, tested also in the trial, is recommended

Using different potassium and magnesium treatments in watermelon production

Since watermelon yield and quality are so greatly influenced by production practices, it is important that watermelon varieties be tested under adequate nutrition conditions. This study was conducted in 2009 and 2011 in county Békés. Watermelon cultivar Crisby was used in both year, furthermore in 2009 besides the non-grafted plants we used 2 grafted combinations, with the following rootstocks: Strongtosa (interspecific squash hybrid) and Nun 3001 (Lagenaria type). Plants were grown under low tunnel conditions with intensive technology (soil covering, dripp-irragtion). 4 fertilization treatments were used with different potassium dose. In every treatment half of the plants got foliar magnesium fertilizer (EpsoMicrotop), applied in concentration of 5%. The measurement of the yield and fruit weight (kg, average mass) were carried out in the field, while the fruit quality analyses (dry matter content, soluble solid content (Brix%), sugar content) were taken place in laboratory. In 2009 our results showed that interspecific rootstock gave higher yield and with higher potassium dozen the fruit quality won’t be decreased. In 2011 the yield and TSS content was parallel with the increasing potassium doses. In both year the effect of the magnesium foliar fertilizer was more remarkable by lower potassium doses

Gábor BALÁZS, Noémi KAPPEL, Dávid FEKETE 46 th Croatian and 6 th International Symposium on Agriculture The rootstock effect in the Hungarian watermelon production

Abstract Due to the importance of the subject, the aim of the experiment was to study the quantitative and qualitative changes in response to watermelon grafting. Combinations of watermelon variety 'Bonta' with interspecific hybrid and Lagenaria rootstocks were studied in the experiment. The grafted and non-grafted plants were planted at different row and plant spacing. Fruit number and weight, also yield, have been established. A qualitative analysis followed the harvests. Refractometric value was measured at the beginning of sampling process, using a digital hand refract meter. Total and reducing sugar contents were determined using the LuffSchorl method

Influence of plastic mulch between rows on the yield and quality of watermelon (Citrullus lanatus)

The watermelon (Citrullus lanatus, THUNB. Matsum & Nakai.) is an important and valuable vegetable crop that has the 3rd largest cultivated area in open field in Hungary. Our experiment was set up in the largest and most intensive melon growing area in Hungary, at Dombegyháza in Békés County. Our investigations were carried out with the Grizzly watermelon variety and during the experiment 5 different colors of plastic mulch (purple, transparent, green, black, and butter coloured) were used, the control was uncovered. In the field we measured the average weight of the fruits, and during our laboratory measurements we examined the following nutritional characteristics: invert and reducing sugar content, refraction and acidity. Based on the results of the two years of our study we can state that the different color of the plastic mulch did not show significant differences in the examined quantitative and qualitative parameters. Using plastic mulch soil covering between the rows in the watermelon production is likely to continue due to the fact that the fruits remain clean, between the rows the soil remains weed-free, and the problem of labor shortage can be solved with this technology

Applications of SRD-method in horticultural and food sciences

the effect of an attribute is evaluated without changing other factors. The other type is when the effect of the interactions of different treatments is analysed. In some cases, it would be necessary to use new approaches. How can we evaluate cultivars, methods, proceedings, treatments, etc. meanwhile using all parameters at the same time? Sum of Ranking Differences (SRD) is an alternative statistical method, implemented by Héberger (2010). Validation and the software implementation was done by Héberger and Kollár-Hunek (2011). Cultivars, methods, procedures, treatments, etc. can be compared successfully with SRD-method. Several international publications proved the relevancy of the methodology. In this study, SRD-method is introduced, as well as those researches, which conducted in horticultural and food sciences. Based on these, new fields of application are suggested