Reperfúziós károsodások csökkentésének lehetőségei endogén adaptációs mechanizmusok indukciójával : Kísérletes és klinikai vizsgálatok = Limiting the ischaemic-reperfusion injury with the induction of endogenous adaptation mechanisms : Experimental and clinical study.

A pályázatban végzett munka a kardiovaszkuláris sebészeti beavatkozások során kialakuló iszkémiás-reperfúziós károsodások csökkentésének, kivédésének lehetőségeit vizsgálja. Munkánk során in vitro miokardium sejttenyészetben vizsgáltuk az iszkémiás pre- és posztkondicionálás szignálmechanizmusaiban az NFkB, az urocortin és a hemoxigenáz-1 szerepét. In vivo állatkísérletes vizsgálataink során aortakirekesztést követően alkalmazott posztkondicionálás citoprotektív hatását figyeltük meg, mely jelentősen csökkentette a kialakuló oxidatív stressz mértékét, és mérsékelte a lokális és szisztémás gyulladásos válaszreakciókat, valamint szignifikánsan gátolta a proapoptotikus szignálokat. Klinikai vizsgálataink során leírtuk az akut végtag iszkémiát követő reperfúziós folyamatok sejtszintű változásait, igazoltuk a posztkondicionálással kiváltható sejt és szöveti védelem hatékonyságát. Vizsgálataink hozzájárultak a reperfúziós folyamatok mélyebb megismeréséhez, valamint sikerült igazolnunk a pre-és posztkondicionálás hatékonyságát kísérletes és klinikai körülmények között. | In this project we have examined the possible methods for reducing the ischaemic-reperfusion injuries evoked by the cardiovascular surgical interventions. The roles of NFkB, urocortin and haemoxigenase-1 were determined in the signaling pathways of ischaemic pe-and postconditioning in in vitro myocardial cell culture models. In our in vivo animal models we have demonstrated the citoprotective effect of postconditioning after aortic clamping, which could effectively reduce the evoked oxidative stress and systemic and local inflammatory responses. Furthermore postconditioning significantly inhibited the proapoptotic pathways after aortic ischaemia-reperfusion. The pathophysiologic and cellular changes of reperfusion injury in acute limb ischaemia were monitored in our clinical stud. We have confirmed the clinical effectiveness of postconditioning induced citoprotection. Our results help to understand the clinical complications of reperfusion injury and we could evidence the protective potential of pre and postconditioning

A WTO egyezmény hatása a magyar agrárpolitika jelenére, jövőjére és teendőire

A WTO egyezmény szerint 2002. január 1-jétől Magyarország csak 16 terméket támogathat. Ebből a körből jelenleg csak négy termék (vágósertés, félsertés, egész csirke, fűszerpaprika) kap export szubvenciót. 2002 után ezen termékek egységnyi támogathatósága a felére fog csökkeni. Ár-, költség- és támogatás vizsgálatok alapján megállapítható, hogy 2002 után a ma még támogatott termékkörből a sertéságazat exportjának egy része a leginkább veszélyeztetett, közelebbről a szeletelt húsok, az USA piacára kifejlesztett dobozos és fóliás sonka konzervek és a májkrémek. (A kolbász és a szalámifélék nyereségesek, a félsertés pedig 2002 után is támogatható.) A világpiaci árprognózisok szerint húsáremelkedésre nem lehet számítani, az exportárból a támogatás aránya magas (13-19%), és az említett termékek exportja támogatással együtt is veszteséges. = According to the WTO Agreement, Hungary may provide subsidy for only 16 products from 1 January 2002. Of these currently only four products (pigs for slaughter, pork, whole chickens and ground paprika) receive export subventions. After 2002 the unit subsidy on these products should be reduced by a half. The analysis of price, cost and support indicates that from among those products receiving subsidy today, a part of pork sector exports will be most threatened after 2002. This especially applies to precisely pork cuts, canned and foil-wrapped ham and liver pate developed for the USA market. (Spiced sausage and salami types are profitable, while pork may continue to be subsidized after 2002.) According to a forecast of prices on the world market, it is not possible to reckon on an increase in meat prices, the proportion of subsidy on export prices is high (13-19 per cent), and the subsidized export of the abovementioned products shows a deficit

A WTO tárgyalások magyar agrárgazdaságot érintő 2001. évi fejleményei = The results of the WTO negotiations affecting the Hungarian agro business in the year 2001

A tanulmány megvizsgálja a magyar agrártámogatási rendszert a WTO-ban vállalt kötelezettségek szempontjából. Kiemelten foglalkozik a zöld dobozos támogatásokkal, a vidékfejlesztési támogatásokkal, az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás lehetőségeivel és a földrajzi árujelzők kérdésével. Az importszabályozás területén a speciális védintézkedések kérdését vizsgálja. Végül áttekinti a főbb érdekcsoportok (USA, EU, CEFTA, Cairns-i csoport) tárgyalási javaslatait. = The study examines the Hungarian agricultural subsidy system from the point of view of the WTO obligations. Important parts of this research are the following: green box subsidies, rural development subsidies, possibility of the export financing and the export credit-insurance, and in addition the problem of the geographical indications. In the field of the import-regulation it examines the question of the special agricultural safeguard. Finally it reviews the propositions for negotiations of the main international interest-groups (USA, EU, CEFTA, Cairns-group)

Jövedelemhiány és versenykényszer a magyar mezőgazdaságban = Shortage of income and pressure of competition in agriculture

Számos statisztikai ténnyel igazolható, hogy a magyar mezőgazdaságban a piac és rendszerváltás óta eltelt közel egy évtized alatt aránytalanul kevés jövedelem képződött. E megállapítás érvényes a mezőgazdasági termelés minden szektorára és valamennyi ágazatára. Igazságtartalmát hitelt érdemlően alátámasztja, hogy az eltelt évtized alatt • a mezőgazdaság által előállított GDP változatlan áron még 1998-ban sem éri el az 1990. évi 3/4 részét. A nemzetgazdasági GDP-ből való arány már 5% alá esett; • a saját tőkére jutó adózás utáni eredmény a mezőgazdaságban 1998-ig 3,7-4,0% között ingadozott. Ezek az értékek a nemzetgazdasági átlag felét, a feldolgozóipari átlag egynegyedét, az elvárható szintnek pedig 40%-át teszik ki (az 1999. évben ez az alacsony tőkejövedelmezőség is legalább felére csökkent!); • az összes eszközértékre vetített mezőgazdasági adósság az időszak alatt 27%-ról 44%-ra emelkedett; • a bruttó átlagkeresetek 30%-kal maradnak el az országos átlagtól; • a mezőgazdasági beruházások volumene pedig az 1990. évinek – a 40-50%-on való vergődés után – csak 1998-ban érte el a 73%-át. Mindebből az agrárpolitika számára három alapvető következtetés adódik: • a rendszerváltás 1991-93. évekre koncentrálódó áldozatait, illetve ezek következményeit a mezőgazdaság a mai napig nem volt képes kiheverni; • a magyarországi földvagyon alulértékeltségét, a termőföldek irreálisan alacsony árát elsősorban nem a földforgalom korlátossága, a lanyha földforgalom váltja ki, hanem a mezőgazdasági termeléssel realizálható jövedelmek – minden mércével, minden összehasonlításban – elfogadhatatlanul alacsony szintje; • az évek óta jellemző és kínzó jövedelemhiány különösen hosszabb távon ütközik látványosan versenyképességi, piacra jutási esélyeink alakulásával. Az állandósult jövedelemhiány – versenykényszerben lévő mezőgazdaság esetében – nyilvánvalóan szöges ellentétben áll az egyébként komparatív előnyökkel bíró mezőgazdaság távlatos érdekeivel, nemkülönben az agrárerőforrások kihasználásához fűződő nemzetgazdasági érdekekkel. E tanulmány – a jövedelemhiány megállapításán túlmenően – elsősorban az okkövetkezmény láncolat feltárására és dokumentálására vállalkozott. = Statistical indices reveal without doubt that during the decade since the change of the political and economic system disproportionately little income has yielded in Hungarian agriculture. This statement applies to every sector and branch of agricultural production. This is inevitably proved by that • in 1998 agricultural GDP was less than three thirds of agricultural GDP in 1990, calculated at constant prices; • until 1998 profit after taxes on net assets in agriculture was between 3.7 - 4.0 percent. This is half of the national average, one fourth of the average in processing industry and app. 40 percent of what can be reasonably expected. (In 1999 the already low capital profitability fell at least to its half!); • agricultural debts on all assets have increased from 27 percent to 44 percent; • average gross wages fall behind the national average by 30 percent; • in 1998 the value of agricultural investments came up to 73 percent of that in 1990, after a period when it was as low as 40-50 percent. Three basic conclusions can be drawn from the above for agricultural policy makers: • Hungarian agriculture has not been able to recuperate and get over the losses that concentrated in the years 1991-1993; • The reason of undervaluation of Hungarian soils and the unrealistically low price of arable land is not first of all the limitedness of land market but the unacceptably low level of incomes in agriculture; • The burning shortage of incomes that has been characteristic to agricultural production for long years is limiting our competitiveness and market access especially in the long run. Under the pressure of competition the prolonged shortage of income is obviously in contradiction with the long-term interests of agriculture, which, otherwise has comparative advantages. Besides declaring the fact of income shortage we have undertaken to explore the relations of causes and effects in this study. What factors induced and allowed the shortage of income in agriculture