The SNARE machinery is involved in apical plasma membrane trafficking in MDCK cells.

We have investigated the controversial involvement of components of the SNARE (soluble N-ethyl maleimide-sensitive factor [NSF] attachment protein [SNAP] receptor) machinery in membrane traffic to the apical plasma membrane of polarized epithelial (MDCK) cells. Overexpression of syntaxin 3, but not of syntaxins 2 or 4, caused an inhibition of TGN to apical transport and apical recycling, and leads to an accumulation of small vesicles underneath the apical plasma membrane. All other tested transport steps were unaffected by syntaxin 3 overexpression. Botulinum neurotoxin E, which cleaves SNAP-23, and antibodies against alpha-SNAP inhibit both TGN to apical and basolateral transport in a reconstituted in vitro system. In contrast, we find no evidence for an involvement of N-ethyl maleimide-sensitive factor in TGN to apical transport, whereas basolateral transport is NSF-dependent. We conclude that syntaxin 3, SNAP-23, and alpha-SNAP are involved in apical membrane fusion. These results demonstrate that vesicle fusion with the apical plasma membrane does not use a mechanism that is entirely unrelated to other cellular membrane fusion events, but uses isoforms of components of the SNARE machinery, which suggests that they play a role in providing specificity to polarized membrane traffic

Az „osztály halála” Tamás Gáspár Miklós és az értékkritikai iskola szemléletének tükrében

Tanulmányomban az „osztályok halála” diskurzust, ezen belül is Ulrich Beck kockázattársadalom koncepcióját vizsgálom az értékkritikai Marx-olvasat tükrében. Moishe Postone és Tamás Gáspár Miklós meglátásaira alapozva egy olyan értelmezést mutatok be, amely lehetőséget ad két különböző, a „hagyományos” és az „értékkritikai” Marx közötti különbségtételre. Előbbi kifejezéssel azok az elméletek jelölhetők, amelyek a kapitalizmust a magántulajdonban gyökerező, piac által közvetített osztályviszonyok terminusaiban ragadják meg, illetve az uralom kategóriáját főképp az osztályelnyomás fogalmai mentén határozzák meg. Az értékkritikai nézőpont ezzel szemben az érték és az absztrakt munka kritikai elemzésén keresztül ragadja meg a kapitalizmus struktúráját. Ezáltal olyan absztrakt uralmi formát feltételez, amely az érték és az értéktermelő munka történetileg specifikus társadalmi formáira vezethető vissza. Amellett érvelek, hogy a kései Marx által használt osztályséma elsősorban a kapitalizmus strukturális sajátosságait ragadja meg és nem a különböző társadalmi csoportok szociokulturális aspektusainak, illetve egyenlőtlen viszonyainak feltérképezésére szolgál. Ulrich Beck és az osztály halála mellett érvelők releváns észrevételeket fogalmaznak meg a javak elosztásával és az ehhez kapcsolódó társadalmi jelenségekkel kapcsolatban, e kritikák viszont csupán a hagyományos marxizmusra vonatkoztathatók

Fetal Epidermal Differentiation and Barrier Development In Vivo is Accelerated by Nuclear Hormone Receptor Activators1

Nuclear receptors which interact with the retinoid X receptor are involved in the regulation of epidermal differentiation and development. We have recently shown that activators of the peroxisome proliferator-activated receptor and of the farnesoid X-activated receptor accelerate epidermal barrier maturation in fetal rat skin in vitro. In this study we asked whether cutaneous development in utero was affected by peroxisome proliferator-activated receptor or farnesoid X-activated receptor activators, or by an activator of another retinoid X receptor partner, liver X receptor. Activators of the peroxisome proliferator-activated receptor (clofibrate or linoleic acid), farnesoid X-activated receptor (farnesol or juvenile hormone III), or liver X receptor (22R-hydroxycholesterol), were injected into the amniotic fluid of fetal rats on gestational day 17. Fetal epidermal barrier function and morphology was assessed on day 19. Whereas vehicle-treated fetal rats displayed no measurable barrier (transepidermal water loss > 10 mg per cm2 per h), a measurable barrier was induced by the intra-amniotic administration of all activators tested (transepidermal water loss range 4.0–8.5 mg per cm2 per h). By light microscopy, control pups lacked a well-defined stratum corneum, whereas a distinct stratum corneum and a thickened stratum granulosum were present in treated pups. By electron microscopy, the extracellular spaces of the stratum corneum in control pups revealed a paucity of mature lamellar unit structures, whereas these structures filled the stratum corneum interstices in treated pups. Additionally, protein and mRNA levels of loricrin and filaggrin, two structural proteins of stratum corneum, were increased in treated epidermis, as were the activities of two lipid catabolic enzymes critical to stratum corneum function, β-glucocerebrosidase and steroid sulfatase. Finally, peroxisome proliferator-activated receptor-α and -δ and liver X receptor-α and -β mRNAs were detected in fetal epidermis by reverse transcriptase–polymerase chain reaction and northern analyses. The presence of these receptors and the ability of their activators to stimulate epidermal barrier and stratum corneum development suggest a physiologic role for peroxisome proliferator-activated receptor and liver X receptor and their endogenous ligands in the regulation of cutaneous development

Effect of fenofibrate on microcirculation and wound healing in healthy and diabetic mice

<p>Abstract</p> <p>Objective</p> <p>Disturbances in wound healing in patients with hyperglycaemic blood sugar values are a common clinical problem. Recent studies identified PPARα-ligands as potential skin therapeutic agents. The aim of this study was to investigate the effects of oral fenofibrate treatment on dermal wound healing and micro-circulatory parameters in diabetic mice.</p> <p>Methods</p> <p>Dermal wounds were created in CD-1 mice. Mice were randomized into four treatment groups: diabetic mice treated (dbf) or not-treated with fenofibrate (dbnf). As controls served non-diabetic mice treated (ndf) or not-treated with fenofibrate (ndnf). At various points in time microcirculation was analyzed by intravital fluorescent microscopy to determine wound surface area, vessel diameter, plasma leakage, functional capillary density, and leukocyte/endothelium interaction.</p> <p>Results</p> <p>The dbf-mice showed a significantly increased diameter of the venules and the arterioles up to 3 days after wound creation compared to dbnf-mice. However, wound healing was not improved in dbf-compared to dbnf-mice. Surprisingly, all microcirculatory parameter (vessel diameter, plasma leakage and functional capillary density) were not deteriorated in dbnf-compared to ndnf-mice.</p> <p>Conclusion</p> <p>We confirm that high blood sugar values lead to a delayed wound healing, but this could not traced back to altered microcirculatory patterns. Furthermore, in dbf-mice an improved vasodilatatory function of small vessels could be detected, but with no substantial effect on wound healing. Further studies are needed to clarify, if topical application of fenofibrate might be beneficial.</p

Szegénység, liberális kormányzás és társadalmi struktúra

Tanulmányomban a társadalmi struktúra koncepcióinak történeti alakulásával és elméleti alapjaival foglalkozom. Arra keresem a választ, hogy a statisztikai apparátusok és politikai gondolkodók miként hoztak létre különböző kategóriákat a társadalmi struktúra ábrázolására a 18–19. században és ezek miként viszonyulnak – Michel Foucault fogalmai alapján – a biopolitika és a „kormányzatiság” aspektusaihoz. Példaként a korabeli Anglia társadalmának jellemzőivel foglalkozom, és az osztályszerkezet kategóriáinak kialakítására fókuszálok jelesül, hogy milyen társadalmi környezetben hozták létre ezeket, és ez milyen módon kapcsolódik a népesség kormányozhatóságának kérdéseihez. A hangsúlyt a szegénység kezelésében bekövetkezett változásokra helyezve mutatom be, hogy a kormányzatiság milyen szempontokkal szolgálhat a társadalmi struktúra elemzéséhez. Ennek bemutatásához leginkább Mitchell Dean és Polányi Károly elemzéseire támaszkodom; e két szerző gondolatai alapján szemléltetem, hogy miként alakultak át azok a szempontok, amelyek alapján a szegényeket és a társadalom egyéb különböző szegmenseit csoportokba, illetve osztályokba rendezték, s ez hogyan kapcsolódott a korabeli bérmunkás, illetve ipari munkavállalói „életforma” létrehozásához, továbbá a „liberális kormányzás” aspektusaihoz. Amellett érvelek, hogy biopolitikai struktúraelméletekként értelmezhetők azok a megközelítések, amelyek a liberális kormányzás szempontjai alapján formálódnak és a szociokulturális, illetve szocioökonómiai egyenlőtlenségeket az önszabályozó piac működési keretein belül vizsgálják