Well-being profiles in adolescence:psychometric properties and latent profile analysis of the mental health continuum model – a methodological study

Abstract Background: The Adolescent Mental Health Continuum Short Form (MHC-SF) is a psychometrically valid tool to evaluate the domains of subjective well-being, but there is a lack of investigations which could distinguish subgroups with distinct subjective well-being profiles based on this measurement. Therefore, after testing the competing measurement models of the MHC-SF, our main aim was to identify subjective well-being profiles in a large adolescent sample. Methods: On a representative Hungarian adolescent sample (N=1572; 51% girl; mean age was 15.39, SD=2.26) confirmatory factor analyses (CFA) and exploratory structural equation modeling (ESEM) were used to test the factor stucture of the Adolescents MHC-SF. In addition, gender invariance of the best fitting model was also tested. Latent Profile Analyses (LPA) were conducted to reveal distinct subgroups and these profiles were then compared. Results: Results support the bifactor model of MHC-SF: the general and specific well-being factors which were invariant across gender. LPA yielded four subgroups, three of them have been theoretically hypothesized in previous works (i.e. flourishing, moderate mental health, languishing), but an emotionally vulnerable subgroup also emerged. Compared to the languishing group, this new subgroup demonstrated higher scores on prosocial behaviour, but had comparable level of loneliness and internalizing symptoms. Conclusions: Our results suggest that the MHC-SF is a reliable and valid instrument for assessing overall well-being and its components. In addition, the identification of young people to be at risk for low mental health may help us to tailor mental health promotion programs to their special needs. Keywords: Well-being, Positive Mental Health, Mental Health Continuum Model, Adolescents, Confirmatory Factor Analysis, Exploratory Structural Equation Modeling, Gender Invariance, Latent Profile Analyse

Book reviews

James J. Gross (Editor) Handbook of emotion regulation (second edition) The Guilford Press, New York, London, 2014, 669 pp. ISBN 978-1-4625-0350-6 ; Michael S. Ascher (Author, Editor) and Petros Levounis (Editor) The behavioral addictions American Psychiatric Publishing, Arlington, 2014, 235 pp. ISBN: 158562485

Az érzelmi feldolgozás vizsgálata a fiatalkori pszichopátiás vonások vonatkozásában: Áttekintő tanulmány = Measuring Emotional Processing in Youth with Psychopathic Traits: Research Review

Az elmúlt években a pszichopátiára jellemző érzelmi deficit kiemelkedő figyelmet kapott. Különösen a pszichopátiás zavar affektív komponense, az ún. rideg-érzéketlen (callous-unemotional, CU) vonások kerültek előtérbe, melyet a pszichopátia gyermekkori előzményeiként is vizsgálnak. Több empirikus kutatás is alátámasztja, hogy a CU vonásokkal jellemezhető antiszociális fiatalok – akárcsak a felnőtt pszichopaták – nehézséget mutatnak az érzelmi ingerek, különösen a negatív, distresszkeltő jelzések felismerésében és feldolgozásában. Jelen áttekintő tanulmány célja, hogy ismertesse, valamint rendszerezze azokat az elméleteket és vizsgálati módszereket, melyek erre a sajátos érzelmi zavarra vonatkoznak. A témában végzett vizsgálatok ugyanis meglehetősen eltérő feladatokkal, illetve mintával dolgoznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a fiatalkori CU vonásokra jellemző érzelmi deficit a viselkedésbeli, a pszichofiziológiai, illetve a neurológiai válaszokban is megmutatkozik, ami a kora gyermekkori prevenció és intervenció fontosságára hívja fel a figyelmet, különös tekintettel az érzelmi feldolgozást fejlesztő programokra

Érzelemszabályozás – a megküzdés és az érzelmi intelligencia tükrében: Három független, de mégis átfedő elméleti és kutatási tradíció = Emotion Regulation – In the Context of Coping and Emotional Intelligence Literature: Three Distinct Yet Overlapping Theoretical and Empirical Traditions

A megfelelően kezelt és szabályozott érzelmi folyamatok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a környezeti kihívásokhoz való sikeres alkalmazkodásban, és biztosítják az optimális mindennapi funkcionálást. Ennek alapján fontos megállapítani, hogy milyen helyzetekben és módokon, mely stratégiákon keresztül, valamint milyen képességek és készségek birtokában tudjuk hatékonyan kezelni érzelmeinket. Jelen elméleti összefoglaló fő célja, hogy az érzelemszabályozás folyamatmodelljének szemüvegén át vizsgálja az érzelemszabályozás, a megküzdés és az érzelmi intelligencia összefüggéseit és különbségeit. A teoretikus modellek felsorolásán kívül kézzelfogható példákon keresztül mutatjuk be a különböző folyamatokat és stratégiákat, és kitérünk az adaptivitás, maladaptivitás, valamint a pozitív érzelemszabályozás kérdéskörére is. Összefoglalónkat néhány kurrens kutatás empirikus eredményével zárjuk, és kiemeljük az ökológiai validitás fontosságának kérdéskörét az érzelemszabályozási kutatásokban. Properly managed emotional processes have crucial role in the adaptation to environmental demands and in the maintenance of optimal everyday functioning. For this reason, it is important to determine those met-hods, situations, strategies, abilities or skills by which a person could effectively manage his/her emotions. The aim of this theoretical paper is to investigate the associations and differences of emotional regulation with coping and emotional intelligence literature from the perspective of the Process Model of Emotion Regu-lation. Beyond the description of the theoretical models, we demonstrate the different processes and strategies through concrete examples; and we deal with the issues of adaptive-maladaptive emotion regulation and positive emotion regulation. Finally, we cite some current empirical results and highlight the importance of ecological validity in emotion regulation research