Can the state replace private capital investors? Public financing of venture capital in Hungary

It is generally accepted that venture capital exerts a positive influence on economic development, and Hungarian economic policy, too, regards it as a means to accelerate economic growth, enhance the export capacity of companies, improve employment, increase tax revenues, investments and research and development expenditures, that is, to boost the overall competitiveness of the country. Although Hungary boasts an advanced venture capital industry in regional comparison, the capital supply of small/startup companies especially is still unresolved. The successive Hungarian governments having come to power since the change of the economic and political regime declared almost without exception the importance of venture capital, and made efforts to contribute to raising its supply. These efforts, however, have been rather ineffective due to their almost exclusive reliance on direct state intervention and disregard for the much more successful western solutions stimulating private sector venture capital investors. The present paper first describes the reasons, areas, direct and indirect forms of state intervention in the venture capital industry. Subsequently, it surveys its specific reasons and practice so far on the Hungarian venture capital market. It highlights the essential difference in approach reflected by the Hungarian and the western experiences, respectively, and makes a proposal as to how the state could promote the development of the venture capital market more effectively and in a more market-oriented way, with special regard to Hungary’s prospective accession to the European Union in 2004. Accordingly, the state should avoid direct capital investment in companies, bypassing the private sector; it should supplement the funds of private investors as co-financier, and control co-operation with them by reducing the risks and increasing the profits associated with investments enjoying state preference for private investors. This would allow the state to realise its economy and venture capital industry development objectives simultaneously.venture capital, public policy

A magyar kockázati- és magántőke-ágazat forrásellátása nemzetközi összehasonlításban = Sources of funds in the Hungarian venture capital and private equity industry in international perspective

A kutatás célja a magyarországi cégek kockázati- és magántőke-finanszírozását biztosító befektetők forrásainak vizsgálata volt. Mivel a hazai befektetéseket végző alapok szinte kivétel nélkül regionális szinten működnek, a kutatás középpontjába a közép-kelet-európai regionális alapok tőkeellátásának vizsgálata került. Míg a válságot megelőző néhány évben a térség a befektetők egyik kedvelt célpontjává vált, addig a válság globálissá válásával a kockázatok növekedése, a hitelek megdrágulása, s a régióbeli országok növekedési ütemének visszaesése a befektetők szinte teljes elfordulását okozta az itteni piacoktól. A válság elriasztotta a csak nemrégiben megjelent globális befektetőket, s megnehezítette új magántőke-alapok felállítását is. Mivel a költségvetési forrásokból dolgozó hazai állami kockázatitőke-társaságok tőkéje is lényegében elfogyott, az évtized végén új helyzetet teremtett, hogy az EU JEREMIE-programja keretében a hazai magánszektorbeli alapkezelők közösségi forrásokra pályázhattak fiatal innovatív cégekbe történő befektetéseikhez. | The research analyzed the sources of funds’ provision on a detailed survey of the five years’ tendencies of the venture capital and private equity (PE) industry in the Central and East European (CEE) region, with a special emphasize on Hungary. Given that PE has come to the CEE region almost exclusively from foreign sources, changes in the volume of capital available for PE investments were influenced primarily by getting involved the region into the global flow of capital. While in the years preceding the crisis the CEE region became a favoured target of investors, the increasing risks, the slow-down of the pace of growth of the countries within the region and the increasingly expensive loans have reduced investors’ interest in the region. Due to the fall in savings managed by institutional investors, the number and capital of new regional funds committed to investing in the region considerably decreased as a whole. However, small-scale investments into companies in an early phase in their life are expected to intensify as soon as the JEREMIE-program, linking the EU funds with the capital of private sector investors, actually starts up

Válság után : változó állami szerep a kockázatitőke-ágazatban

A nemzetközi piacokon megfigyelt tendenciákat hazai perspektívából is vizsgáló cikk szerint az állam kockázatitőke-piaccal kapcsolatos viselkedését sajátos kettősség jellemzi: a rendszerkockázat növekedésétől való félelem és a perspektivikus cégek serkentésének kívánalma. A kockázatitőke-ágazat tőkeellátására és alapkezelőinek működésére egyaránt kiható szabályozásszigorítás felemésztheti e tőkeközvetítő ágazat más alternatív eszközosztályhoz mért versenyelőnyét, s ez egyrészt a vállalkozások hosszú távú fejlődését szolgáló kockázatitőke-ipar működését aránytalanul korlátozhatja, miközben kétségtelenül hozzájárul az ágazat működésének átláthatóságához. Másfelől a kockázati tőkeként nyújtott kormányzati támogatás formái jelentősen korszerűsödtek, s jobban igazodnak a kockázati tőke természetéhez. E két hatás egyenlegét természetesen csak hosszabb idő elteltével lehet majd megvonni

Fából vaskarika? Az állam mint kockázatitőke-befektető

Az állam többféle módon vesz részt a kockázatitőke-piacon. A cikk ezek közül a befektetői szerepkört vizsgálja, példákon keresztül részletesen áttekintve a nemzetközi tendenciákat. Bemutatja, hogy a piaci folyamatok torzításának kockázatával járó közvetlen részvétellel szemben az állam mindinkább közvetett módon, a privát szférát is bevonva járul hozzá a kockázatitőke-piac forrásainak növeléséhez. A privát szektor bevonása azért is fontos, mert elsősorban ez a megoldás képes biztosítani az üzletileg életképes, perspektivikus projektek megfelelő, politikai befolyástól mentes kiválasztását, a finanszírozás időtartamának választási ciklusoktól független meghatározását, a befektetések kezelésével megbízott menedzserek megfelelő szakértelmét és ösztönzését. A tanulmány fő következtetése, hogy a csak kisebb részben államilag finanszírozott, s a privát szféra kezelésében álló kockázatitőke-alapok teszik lehetővé az állami források megfelelő hasznosulását, hozzájárulva egyben a gazdaságpolitikai célok, így az ígéretes fiatal cégek tőkeellátásának javításáho

Állami szerepvállalás a kelet-közép-európai kockázatitőke-piacon

A cikk azt vizsgálja, hogy a kelet-közép-európai uniós országokban mennyire bizonyultak sikereseknek az állami és a nem állami szféra piaci együttműködésén alapuló kormányzati tőkeprogramok, mennyire hasznosították a fejlettebb kockázatitőke-ágazatot működtető országok állami tőkeprogramjainak korábbi tapasztalatait. Hasonlóan a Nyugaton alkalmazott tőkeprogramokhoz, a régióbeli konstrukciókra is jellemző a befektetésre rendelkezésre álló idő rövidsége, a befektetők kezét megkötő adminisztratív előírások sokasága, az alapok – gazdaságos működést akadályozó – kis mérete, valamint a nem állami befektetők között az intézményi befektetők korlátozott részvétele. A fejlett országokhoz képest hátrányt jelent a piaci szféra alapkezelőinek indokolatlan mértékű kedvezményezése és nem transzparens kiválasztása, továbbá a befektetési ajánlatok éretlensége. Ugyanakkor az állami tőkeprogramok egyik legnagyobb veszélye – a piaci befektetőket kiszorító hatás – fel sem merülhet a régióban.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: G23, G24, G28, M13

Áldás vagy átok? A magántőke-befektetések hatása a gazdaságra

A gazdasági és politikai élet szereplői körében már régóta világszerte vita folyik arról, hogy a magántőke- befektetések milyen hatást gyakorolnak a gazdaságra. A vita fókuszában a magántőke-befektetéseknek csak egy szűkebb csoportja áll, nevezetesen a hitel igénybevételéből történő kivásárlások (Leveraged Buyout, LBO) hatása. Miközben a cégek fejlődésének korai fázisában történő kockázatitőke-befektetések pozitív hatását senki sem kérdőjelezi meg, a válság közepette különös élességgel vetődik fel egy kérdés. Vajon a magántőke valóban olyan tulajdonosi modell, amely képes a megvásárolt cégek fenntartható javulását előidézni, avagy csupán egy egyszerű pénzügyi konstrukció, esetleg mindkettő. A kérdés tehát valójában az, hogy a magántőke a kivásárlásra kerülő cégek részvényeire tett, hitellel kiegészített ajánlata révén, a cégeket szakszerűen kiválasztva és menedzselve jut-e a tőzsdei befektetésekhez képest magasabb hozamokhoz, avagy csupán egy pénzügyi trükkről van szó, amely az adókedvezmények kihasználásával és a cégekben lévő vagyon kiszivattyúzásával csak a jövedelmeket rendezi át