A tudat és az agy alapműködési hálózatának a kapcsolata

A tudat és neuralis korrelációi az idegtudományok központi kérdését képezik. A tudatkutatás új eredményei felvetik, hogy a normál éber tudat feltétele az agy alapműködési hálózatának aktivitása, tagjainak koherens működése. A self (önmagunk) a tudat tárgya. A selffel kapcsolatos észlelési feladatok során az agy alapműködési hálózatának aktivitásfokozódását mutatták ki. A hálózat összeköttetései révén a selffel összefüggő értékelések egy polimodális integráció rendszerét képezhetik, a magasan integrált asszociatív információk finom feldolgozásában vesznek részt. A tudatosság szintje és a praecuneus aktivitás között szoros a kapcsolat. Természetesen (alvás), sérülés, vagy drogok hatására létrehozott módosult tudatállapotban a hálózat aktivitásváltozását mutatták ki. Az agy alapműködési hálózatának aktivitása a tudat neuralis korrelációja. A jövő kutatásainak lesz a feladata annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a hálózat működése az okozója vagy csupán kísérője a humán tudat kialakulásának

The effect of preoperative suggestions on perioperative dreams and dream recalls after administration of different general anesthetic combinations: a randomized trial in maxillofacial surgery

Background Images evoked immediately before the induction of anesthesia with the help of suggestions may influence dreaming during anesthesia.The aim of the study was to assess the incidence of evoked dreams and dream recalls by employing suggestions before induction of anesthesia while administering different general anesthetic combinations. Methods This is a single center, prospective randomized including 270 adult patients scheduled for maxillofacial surgical interventions.Patients were assigned to control, suggestion and dreamfilm groups according to the psychological method used. According to the anesthetic protocol there were also three subgroups: etomidate & sevoflurane, propofol & sevoflurane, propofol & propofol groups. Primary outcome measure was the incidence of postoperative dreams in the non-intervention group and in the three groups receiving different psychological interventions. Secondary endpoint was to test the effect of perioperative suggestions and dreamfilm-formation training on the occurrance of dreams and recallable dreams in different general anesthesiological techniques. Results Dream incidence rates measured in the control group did not differ significantly (etomidate & sevoflurane: 40%, propofol & sevoflurane: 26%, propofol & propofol: 39%). A significant increase could be observed in the incidence rate of dreams between the control and suggestion groups in the propofol & sevoflurane (26%-52%) group (p = 0.023). There was a significant difference in the incidence of dreams between the control and dreamfilm subgroup in the propofol & sevoflurane (26% vs. 57%), and in the propofol & propofol group (39% vs.70%) (p = 0.010, and p = 0.009, respectively). Similar to this, there was a significant difference in dream incidence between the dreamfilm and the suggestion subgroups (44% vs. 70%) in the propofol & propofol group (p = 0.019). Propofol as an induction agent contributed most to dream formation and recalls (chi2-test p value: 0.005). The content of images and dreams evoked using suggestions showed great agreement using all three anesthetic protocols. Conclusion The psychological method influenced dreaming during anesthesia. The increase of the incidence rate of dreams was dependent on the anesthetic agent used, especially the induction agent. The study was registered in ClinicalTrials.gov. Identifier: NCT01839201

A fájdalomélmény kialakulásának mechanizmusa : A fájdalom neurofiziológiájának új eredményei az idegtudomány tükrében = Mechanism of pain sensation development : New results in neurophysiology of pain, relating with neuroscience

A fájdalom az életben maradáshoz nélkülözhetetlen figyelemfelhívó élményünk, szubjektív tudattartalom. Csillapítása minden gyógyító kötelessége, és éppen a speciálisan egyéni volta az, ami nehézzé teszi a feladatot. Az egyre fejlődő funkcionális idegrendszert ábrázoló technikák lehetővé tették, hogy bepillantást nyerjünk a fájdalomélmény kialakulását kísérő idegrendszeri folyamatokba. A PubMed pain és neuroimaging kulcsszavai alapján keresett 24 cikk alapján ismertetem a fájdalom neuronmátrixának részeit, azok feladatait és az akut fájdalomélmény kialakulásának feltételezett mechanizmusát. A fájdalom egyéni élményének kialakulását a fájdalommátrix mediális részének a moduláló funkciója, a kognitív szabályozás, ezen belül a figyelem, az előzetes elvárások és az újraértékelés, valamint az affektív szabályozás biztosítja. Az empátiás fájdalom kutatási eredményei felvetik, hogy kialakulhat fájdalomélmény valódi szövetkárosító inger nélkül is. A krónikus fájdalom állapotában a fájdalom neuronmátrixának tartós, plasztikus átalakulása és megváltozott működése következtében a fájdalomélmény keletkezése módosul. | Pain, as subjective content of consciousness, is an essential attention-calling sign that helps to survive. Pain relieve is obligatory for every physician, thus, its individual appearance can make the analgesia difficult to carry out. The improving neuroimaging techniques allow understanding the development of pain sensation. Through the 24 articles on the PubMed found with keywords ‘pain’ and ‘neuroimaging’, we review here the parts of the pain neuron matrix, their tasks and the assumed mechanism of the acute pain sensation. The mechanism of the individual pain sensation is illustrated by the view of the modular function of the medial part of the pain matrix. Experimental results of empathic pain suggest that pain sensation may occur without real damage of the tissues, as well. The pain network plays main role in chronic pain

Hipnózis, fájdalom, fájdalomcsillapítás = Hypnosis, pain, assuaging of pain

A hipnoterápiát régóta használják fájdalomcsillapító eljárásként, mégis meglehetősen ismeretlen a betegek és a gyógyítók előtt is. Hipnóziskutatók kitartó munkájának eredményeként jelentős ismereteket szerezhetünk a módszer neurofiziológiai hátteréről, hatásmechanizmusairól. Célunk az, hogy eredményeiket beillesztve napjaink fájdalomkutatásának perspektívájába a gyógyítók szélesebb rétege számára tegyük megismerhetővé. Az utolsó 15 évben az agyi képalkotó technikák ugrásszerű fejlődése lehetővé tette a kutatók számára, hogy tanulmányozzák a fájdalom élményének kialakulásában részt vevő agyterületeket, amelyeket közösen fájdalomhálózatnak vagy a fájdalom neuron-mátrixának nevezünk. Bemutatjuk a pszichoterápiák fájdalomcsillapító hatásának alapmechanizmusaiként értelmezhető kognitív szabályozási folyamatokat, a figyelem, az előzetes elvárások és az újraértékelés, valamint a hangulat moduláló szerepét. A fájdalom neuron-mátrixa aktiválódhat a testet ért fizikai inger hatására, de e nélkül is, a mediális rész elsődleges aktiválódása útján. Mindez hozzásegíthet a krónikus fájdalomállapotok keletkezési mechanizmusának a jobb megértéséhez. A hipnózisban végzett fájdalomcsillapítási vizsgálatok eredményei részben a módosult tudatállapot, részben a fájdalomcsillapítás idegrendszeri hátteréről is tájékoztatnak. | The hypnotherapy has been extensively used for assuaging of pain for a long time, nevertheless it is quite unknown to the patients and the physicians. As a result of the hard work of hypnosis researchers we can aquire very important experiences about the effect and the neurophysiological background of the method as well. The aim is to integrate our experiences into the perspective of painstudies of recent days so as to be available to a wider strate of physicians. In the last 15 years the sudden development of the brain imaging technics has enabled the researchers to examine the structures taking part in the development of nociception. We survey the mechanism of the development of nociception and the roles of the parts of the pain neuron matrix. The psychiologists deserve invaluable credit for introducing how the pain neuron matrix activated by the primer activation of the medial part is. The new experiences about the mechanism of empathic pain and the pain induced by hypnosis help to show that nociception can be developed also without the physical stimulus of the body. It helps us to better understand the mechanism of chronic pain. We show the cognitive regulation as the basic mechanism of the painkiller effect of the psychotherapies, furthermore the modulation role of the attention, the previous expectation, the revaluation and the mood. Finally we introduce the results of the studies of painkilling in hypnosis, which give information about the neurogical background of the modified consciousness and the painkilling