„… FELETTE SOK MEGBÁNTÓDOTT EMBEREK VADNAK …” I. RÁKÓCZI GYÖRGY ÉS KOLOZSVÁRI KERESKEDŐI

1636-37-ben lefolytatott tanúvallatások a kolozsvári kereskedők 1636-ban tanúsított magatartását érintik. Bethlen István és I. Rákóczi György vetélkedése zajlik az Erdélyi Fejedelemségért, a kereskedők Bethlen Gábor öccsének Istvánnak a pártján állnak. A tanulmány ezeknek a kolozsvári kereskedőknek a hátterét tárja fel, szerepüket Bethlen Gábor majd I. Rákóczi György fejedelemsége alatt, akár a városvezetésben, akár a református felekezetben, illetve természetesen gazdasági hátterük és társadalmi kapcslatrendszerük is megvilágításra kerü

Néhány gondolat az udvari papokról és szerepükről a Rákócziak korában (1630–1655)

A két Rákóczi György fejedelem udvarában megforduló udvari paopok, társadalmi háttere, tanulmányaik, udvari szerepük

Vázlat az udvari karrierekről a Rákócziak udvarából: konyhamester és a konyhai személyzet

A két Rákóczi György fejedelemsége idején vizsgálja a tanulmány a konyhamesterek (Mikló Mihály, Kun Ferenc, Nemes Tamás, Belényessi György, Ghillányi Gergely,Boér Simon)vezetésével feladatukat ellátó udvartartásbelieknek. A konyhasáfárok,borsolók, szakácsok, ajtónállók mikrovilágába nyer betekintést az olvasó, hogy mindez hogyan s működött 1630 decembere és 1659 ősze között Kolozsváron, ha a fejedelmi udvartatás Kolozsvárott időzött

ZÁRÓJELENTÉS az Udvari társadalom és hivatalviselő nemesség a Rákóczi-kori Erdélyben című K 112291 azonosítójú OTKA pályázatához

2015-2019. tartó OTKA pályázat leírását tartalmazza: kutatásokat, eredményeket, folytathatóság, melléklete

Erdély és a Partium társadalma és gazdasága a 17-19. században = Society and economy in Transylvania and the Partium in the 17-19th centuries

Az Erdély és Partium társadalma és gazdasága a 17-19. században c. pályázatunk segítségével a Debreceni (korábban Kossuth Lajos Tudomány-) Egyetem Történelmi Intézetében több évtizede folyó kutatómunkát tudtuk folytatni. A kutatások 3 fő témakörben folytak: 1, Bihar megye a Mária Terézia korabeli úrbérrendezés idején; 2, Erdély a 17-19. században; 3, a Partium története. A kutatások eredményeit 8 forráskiadványban (18-19. századi paraszti összeírások, parasztmozgalmakra vonatkozó iratok, levelezés), 9 önálló kötetben (tanulmánykötetek, monográfiák) és 7 tanulmányban publikáltuk. Eredményeink a koraújkori erdélyi (részben a székely) társadalom és gazdaság, a politikai intézményrendszer valamint néhány kiemelkedő történelmi személyiség életének jobb megismerését segíthetik elő. Publikációink - többek között - a Mária Terézia korabeli úrbérrendezés Bihar megyei forrásait és hatását, az 1820-i erdélyi Conscriptio Czirakyana-ban megismert székelyföldi gazdaságot és társadalmat, a térség városait, két kiemelkedő személyiség (gróf Csáky Kata és gróf Mikó Imre) élettörténetét, a csíki magánjavak gazdálkodását tartalmazzák. | Research work for Society and economy of Transylvania and Partium in the 17th - 19th centuries takes place since thirty years in the Department of History of the Debrecen University. Researches include 3 main territories: 1, County Bihar in the years of Maria Theresia's urbarial regulation; 2, Transylvania in the 17-19th centuries; 3, history of Partium in the early modern period. As a result our team could publish 8 volumes of historical sources (urbarial registers from the 18-19th centuries, sources relating to various peasants revolts, letters), 9 volumes (monographies, volumes containing single papers) and 7 further essays published in reviews or volumes. Our publications can help a better knowledge of the early modern Transylvanian society and economy, of the political institutions and of some important historical personalities, as Count Imre Mikó, founder of the Transylvanian Museum Society. Publications contain - among others - sources and effects of Maria Theresia's urbarial regulation in Bihar county; further of the Székely economy and society according to the Conscriptio Czirakyana (1820); sources relating to the urban society and economy; or the rather complicated history of the earlier border soldiers' common goods in Csík county

Szőlőművelés és borkereskedelem a 16-19. században = Viticulture and wine-trade in 16th-19th centuries

1) Az érmelléki és a bihari szőlőtermelésben nemcsak az extraneus birtoklás fontosságára derült fény, de arra is, hogy e vidékek a 18. században olyan termelési lehetőséget teremtettek, amelyek a lakosság gyarapodását segítették elő. Nagyváradon, s Székelyhíd, Diószeg és Margitta mezővárosokban a szőlő módosító szerepet játszott a társadalom szerkezetében is. 2) Tokaj-Hegyalja szőlőtermelésével kapcsolatban bizonyítottuk, hogy a szőlőtermelés már a 16. század előtt is nagy szerepet játszott a táj életében, amikor a hegyaljai bor még nem volt országos hírű. A monográfia révén összehasonlíthatóvá vált a megyei és a hegyaljai nemesség és parasztság társadalmi helyzete. Új eredmények születtek a tokaji bor lengyelországi exportjával és a kivitel útvonalával kapcsolatban is. A bortermelés 19. századi válsága következményeit, a korábban gazdag mezővárosok elszegényedésének folyamatát is először igazolták a kutatások. 3) Az erdélyi szőlőtermelés történetében nyilvánvalóvá vált, hogy a kolozsvári polgárok számára a szőlő ugyanolyan fontos volt, mint a nagyváradiak, vagy a hegyaljaiak számára. Az erdélyi Csákyak esetében bebizonyosodott, hogy birtokaikon ösztönözték a szőlőtermelést. A Kelet-Magyarországon és Erdélyben is súlyos károkat okozó filoxéra vész hatását is feltárta a kutatás. 4) Összehasonlító adatokat közlünk az Európában vezető szerepet játszó francia bortermelésről, s eloszlattuk Haraszthy Ágoston életútjának „legendáit” is. | New results of the research group: 1) we shed light on the importance of extraneus possession in the Érmellék and Bihar viticulture and the fact that in the 18th c. these regions – though they did not develop into monocultural vine-lands like Tokaj-Hegyalja – brought forward production possibilities that enhanced a population growth. In Nagyvárad and the market towns Székelyhíd, Diószeg and Margitta vine played a modifying role in the social structure. 2) In the Tokaj-Hegyalja region it has been proved that viniculture had already been shaping the landscape before the 16th c. when the Hegyalja wine had not yet been famous on a nation-wide level. We made a comparative analysis of the social circumstances of Bihar County and Hegyalja nobility and peasantry. New results have been reached concerning the export and transport route of Tokaj wine to Poland. The consequences of the 19th-c. wine-growing crisis and the impoverishment of the one-time rich market towns have first been justified. 3) As regards Transylvanian viticulture, it turned out that vine was as important for Kolozsvár burghers as for their Nagyvárad and Hegyalja counterparts. The Transylvanian Csáky family urged vine-growing by introducing new allodial vine-plants and supporting peasant vine-yards. The influences of the vine-pest causing great damage in Eastern Hungary and Transylvania have been seen. 4) We have earned comparative results on French viticulture and the life of Ágoston Haraszty has been researched