Odontogén tályogok diagnosztikája és kezelése a nemzetközi ajánlások tükrében [Current approaches to the diagnosis and management of odontogenic abscesses]

A wide scale of medical professionals including general practitioners, dentists, maxillofacial surgeons, otolaryngologists or even emergency physicians frequently encounter patients suffering from abscesses of odontogenic origin. These dental infections spreading along the fascial planes into the adjacent anatomical spaces or by the lymphatic vessels and veins may result in life-threatening situations. It is essential to prevent and - in the case of an evolved disease pattern - to treat them properly, since improper or delayed treatment may entail avoidable burdens on the healthcare system. Our aim was to review the current literature regarding the development, diagnostics and treatment of odontogenic infections. A review of the English and Hungarian literature was performed. Considerations regarding the surgical management of dental abscesses have well-tried, traditional routes. Prompt intervention is considered mandatory with surgical decompression of the swelling by performing incision and drainage. A rapid improvement of radiology has provided the possibility to realize and avoid fatal consequences of this disorder. The administration route, necessity and duration of empiric antibiotic therapy are still "debated", protocols vary across studies. Based on inconsistency in findings among the studies and lack of high-quality prospective studies, future research should evaluate evidence-based and effective management of dental abscesses. Orv Hetil. 2022; 163(37): 1455-1463

Aktualitások a gyógyszer okozta állcsontelhalás primer és szekunder prevenciójának stratégiájában az evidenciák és a nemzetközi ajánlások tükrében = Current evidence-based approaches and international guidelines in primary and secondary prevention strategies of medication-related osteonecrosis of the jaws

Absztrakt: Bevezetés: A multifaktoriális, nem teljesen tisztázott patomechanizmusú, gyógyszer okozta állcsontelhalás kezelése napjainkban is nagy kihívást jelent a maxillofacialis sebészek és fogorvosok, valamint az onkológiai és oszteológiai gyógyszert felíró kezelőorvosok számára. Célkitűzés: Közleményünkben célul tűztük ki, hogy az aktuális szakirodalom áttekintését követően bemutassuk a változásokat a gyógyszer okozta állcsontelhalások patogenezisének, rizikótényezőinek, klinikai megjelenési formáinak, illetve a megelőzési és az új terápiás lehetőségeknek a tekintetében. Az elérhető nemzetközi ajánlások összehasonlításán, a nem sebészi és a sebészi, valamint a stádiumspecifikus kezelési módok evidenciaalapú bemutatásán túl a különböző orvosi-fogorvosi diszciplinákat érintő specifikumok bemutatására is törekszünk. Módszer: Az elmúlt 5 évben – az egyre növekvő számú betegségorientált adatbázisnak köszönhetően – a szakirodalomban megnőtt a szisztematikus szakirodalmi áttekintések (systematic reviews), ajánlások és metaanalízisek száma; ezek áttekintését és összehasonlító elemzését végeztük el a kitűzött célok vonatkozásában. Eredmények: Az American Association of Oral and Maxillofacial Surgeons munkacsoportjának legutóbbi ajánlása óta eltelt 4 évben is számos új gyógyszerhatástani csoport került a klinikusok látókörébe mint osteonecrosist indukáló potenciális ágens, így a betegség nómenklatúrája tovább cizellálódott, a betegcsoportok tovább specifikálódtak. A rizikóbetegek köre kiszélesedett, új betegpopulációknak (reumatológiai-oszteológiai betegek, immunszupprimáltak, transzplantáltak, új onkológiai ’target’ [célzott] terápiában részesülők) kell a súlyos mellékhatás kialakulásával számolniuk. Következtetés: Noha a betegcsoport kezelésében számos kérdés továbbra is nyitva áll, a korábbi empirikus kezelési formák helyett egyre erősebb evidenciákon alapuló, egyénspecifikus, stádiumadaptált terápiás megoldások körvonalazódnak. Orv Hetil. 2020; 161(6): 214–223. | Abstract: Introduction: The presumably multifactorial pathomechanisms of medication-related osteonecrosis of the jaws have not been fully elucidated so far. Management of this rare but serious side effect is a real challenge and requires a multidisciplinary approach. Aim: The aim of the authors was to take stock of our present knowledge about the pathogenesis, risk factors, clinical manifestations and the possibilities of prevention and treatment in the medication-related osteonecrosis of the jaws. In addition, the available international guidelines are compared and the evidence-based, stage-specific conservative and adjuvant therapeutic approaches are also reviewed, having regard to special aspects of medical and dental care. Method: In the last 5 years – due to the increasing number of disorder-oriented database – the number of available systematic reviews, recommendations and meta-analyses has escalated significantly which we reviewed and compared. Results: Since the last Position Paper published by the taskforce of the American Association of Oral and Maxillofacial Surgeons, novel pharmacological groups with the potential to induce osteonecrosis have come in the clinical scope, further elaborating the nomenclature of the disease and further specifying patient groups. The sphere of patients at risk has broadened and novel patient groups (rheumatologic-osteological, immunosuppressed, transplanted or oncological patients treated with monoclonal antibody, known as ’target therapy’) are expected to develop this serious side effect. Conclusion: Although a number of issues are still open regarding the treatment of the disorder, evidence-based, individualized, stage-adapted therapeutic approaches have replaced the previous empirical treatment. Orv Hetil. 2020; 161(6): 214–223

Cloud-Based Multicenter Data Collection and Epidemiologic Analysis of Bisphosphonate-Related Osteonecrosis of the Jaws in a Central European Population

Objective: Bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws is considered to be a rare but severe complication of bisphosphonate therapy. To understand this condition better, data collection is essential. Although the number of scientific papers about this subject is large, to date only a few multicenter reports have been published. Study design: We present a novel cloud-based data collection system for the evaluation of the risk factors of bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws. Web-based questionnaire and database have been set up and made available to voluntary researchers and clinicians in oral and maxillofacial surgery in Hungary and Slovakia. Results: To date, fifteen colleagues from eight maxillofacial units have joined the study. Data of 180 patients have been recorded. Collected data were statistically analysed and evaluated from an epidemiological point of view. Conclusions: Authors consider cloud-based multicenter data collection a useful tool that allows for real-time collaboration between users, facilitates fast data entry and analysis, and thus considerably contributes to widening our knowledge of bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws

Cloud-Based Multicenter Data Collection and Epidemiologic Analysis of Bisphosphonate-Related Osteonecrosis of the Jaws in a Central European Population

Objective: Bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws is considered to be a rare but severe complication of bisphosphonate therapy. To understand this condition better, data collection is essential. Although the number of scientific papers about this subject is large, to date only a few multicenter reports have been published. Study design: We present a novel cloud-based data collection system for the evaluation of the risk factors of bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws. Web-based questionnaire and database have been set up and made available to voluntary researchers and clinicians in oral and maxillofacial surgery in Hungary and Slovakia. Results: To date, fifteen colleagues from eight maxillofacial units have joined the study. Data of 180 patients have been recorded. Collected data were statistically analysed and evaluated from an epidemiological point of view. Conclusions: Authors consider cloud-based multicenter data collection a useful tool that allows for real-time collaboration between users, facilitates fast data entry and analysis, and thus considerably contributes to widening our knowledge of bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaws

Microcirculatory aspects of bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaw

Bisphosphonates (BISs) are widely used for the treatment of osteoporosis and tumors with bone metastasis to inhibit osteoclast activity and bone resorption. Although BIS treatment undoubtedly improves the quality of life, osteonecrosis is a rare, but serious adverse effect that occurs mainly after invasive dental procedures, e.g. tooth extraction, with an increased incidence particularly after the use of third-generation BISs (e.g. zoledronate, ZOL). BISs together with other antiresorptive and antiangiogenic drugs induce necrosis of the oral bones, usually referred to as medication-related osteonecrosis of the jaw (MRONJ), but bone destruction is also seen less frequently in other bones of the skeleton. We hypothesized that a disturbed mandibular microcirculation may play a role in the pathogenesis of MRONJ. In this context, we designed a rat model where chronic BIS treatment was combined with an invasive dental procedure and where the processes of mucosal healing and bone destruction resembled the clinical manifestations of MRONJ. ZOL was applied intravenously (in a dose of 80 µg/kg/week) over 8 weeks, the first two right mandibular molar teeth were extracted in the third week, and various systemic and local parameters of the inflammatory cascade were investigated 6 weeks after tooth extraction. The incidence and severity of the gingival lesions were determined on the basis of a new scoring system, while jaw osteonecrosis was diagnosed by means of computed micro tomography. We also developed a method by which the mandibular periosteum can be visualized relatively simply and highly reproducibly by means of different microscopy methods (fluorescence intravital microscopy, orthogonal spectral imaging and confocal laser scanning microscopy) in rats. Furthermore, we compared the effects of chronic ZOL administration on the mandibular and tibial periosteal microcirculatory reactions (with or without tooth extraction). Intravital fluorescence videomicroscopy revealed significantly increased leukocyte–endothelial interactions (leukocyte rolling and adhesion on the endothelial surface) in the mandibular periosteum, but not in the tibia. Only the leukocyte count and NADPH-oxidase activity of the leukocytes displayes significant reductions, the other systemic inflammatory parameters not being affected by ZOL. We conclude that chronic ZOL treatment causes a distinct microcirculatory inflammatory reaction in the mandibular periosteum, but not in the tibia. The local reaction in the absence of augmented systemic leukocyte inflammatory activity suggests that topically different, endothelium-specific changes may play a critical role in the pathogenesis of MRONJ

Odontogén tályogok diagnosztikája és kezelése a nemzetközi ajánlások tükrében

Fogorvosok, háziorvosok, sürgősségi osztályon dolgozók, arc-, állcsont- és szájsebészek, fül-orr-gégészek vagy akár központi ügyeletben szolgálatot teljesítők is gyakran találkozhatnak dentális eredetű gyulladásos elváltozásokkal. Ezen beolvadó folyamatok a környező struktúrákra terjedve, a nyaki spatiumok mentén, ritkábban hematogén vagy limfogén úton akár életet veszélyeztető állapotot okozhatnak. Megelőzésük vagy a már kialakult kórkép megfelelő ellátása kiemelt fontosságú, mivel a nem megfelelő, halogatott ellátás elkerülhető többletterhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A közlemény célja, hogy áttekintést adjon az odontogén fertőzések kialakulásának, diagnosztizálásának és kezelésének aktuális vonatkozásairól. A nemzetközi és a magyar nyelvű szakirodalom áttekintését és összefoglalását végeztük el. A dentális beolvadó folyamatok azonnali incisiót és drenázst igénylő elváltozások, ennek tekintetében egységesnek mondható a szakirodalom. A radiológiai vizsgálatok fejlődésével korábban fatális kimenetelű szövődmények váltak felismerhetővé. A dentális beolvadó folyamatok ellátása során alkalmazott antibiotikumterápia módozatairól, szükségességéről, időtartamáról megoszlanak a vélemények, az alkalmazott protokollok intézményenként, orvosonként változhatnak. A kórkép gyakorisága ellenére hiányoznak a nagy esetszámú, prospektív vizsgálatok, amelyek effektívebbé, evidenciaalapúvá tehetnék ezen betegek ellátását