THE EFFECT OF THE CEMENT TYPE AND OF CURING ON THE MASS AND DEFORMATIONS OF HARDENED CEMENT PASTE

We have prepared test cylinders out of three cements significantly different in composition (clean portland cement, cement with 40% blast furnace slag content and cement with 20% fly ash content) changing the water/cement ratio (0.10, 0.15, 0.20) and the stamping force (5, 15, 50, 100 N/mm2). The cylinders were cured under different conditions (air of 50-60% or 95% relative humidity or in lime saturated water), examined the change in length and the mass of them by time and determined their strength at the age of 90 days. Out of the three cement types - stamped under the same conditions - the cylinders with fly ash content had the biggest porosity. The curing method has significantly influenced the change of porosity, mass and deformation of the cylinders by time. The effect of cement type has shown on one hand in porosity and on the other hand especially in the initial deformations of the cylinders the physical and chemical processes during setting (e.g. formation of ettringite)

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Németh László születésének centenáriuma (2001) megmutatta, bizonyította, hogy a magyar szellem Odüsszeuszának - Sütő András nevezte őt így - életműve a 21. század elején is eleven hatású. Tucatnyi könyv és száznál több tanulmány elemezte akkor az ő munkásságát. E gazdag recepció nyilvánvalóvá tette, hogy ez a klasszikus életmű ma is új értelmezési lehetőségeket ad az olvasóknak és kutatóknak egyaránt. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottsága székházában 2004 novemberében konferenciát rendeztek, amelyen Németh László prózaírói életművét vizsgálták abból a szempontból: miképpen gazdagítják a korábbi értelmezéseket a 21. század elejének kihívásai. Kötetünk a konferencia tanulmányait gyűjtötte csokorba: sokszínű elemzését kínálva az egyes műveknek, s a Németh Lászlópróza életművön belüli alakulásának, formálódásának.Domokos Mátyás, Filológiai rendteremtés Németh László életműve körül, 7-15. Füzi László, Mégis: hogyan olvassuk Németh László regényeit?, 16-22. Dobos István, Az önéletírás szöveg közötti alakzata, Németh László: Homályból homályba, 23-71. Cs. Nagy Ibolya, Elő- és utóhang az első novellához, 72-93. Márkus Béla, Kovács Lajos, Németh László: Bűn, 94-121. Monostori Imre, Kovács Lajos világa a Bűn értelmezéséről, 122-132. Bertha Zoltán, A létszerű ambiguitás regénye, 133-154. Takács Miklós, Léthé, Mnémoszüné, Melankólia, Emlékezés és felejtés Németh László Gyász című regényében, 155-163. Szirák Péter, A képzés szenvedélye - a mese csábereje, Németh László: Kocsik szeptemberben, 164-170. Görömbei András, Az Iszony és az önismeret, 171-191. Imre László, Az Égető Eszter újraértelmezéséhez, 192-198. Jánosi Zoltán, Egy Németh László-regény paradigmájához, Az Irgalom recepciója és új aspektusai a narratív megközelítés tükrében, 199-258. Ekler Andrea, A „jövő" regénye, A móriczi és Németh László-i szövegalkotás interferenciái, 259-272. Olasz Sándor, Pillanat és távlat, 273-285. Máriás József, A prózaíró fogadtatása Erdélyben, 286-304

Csokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)

Hatalmas életművéből maga Németh László a tanulmányírót becsülte legtöbbre. Tanulmányírói munkásságának egyik felét irodalmi tárgyú írásai teszik ki. Ezekben számot vetett a magyar irodalom több korszakával és nemzedékével, európai utasként és a közép-kelet-európai népek megbékélésének a követeként pedig az európai kultúra sok kiemelkedő jelenségét értelmezte. Szerteágazó tanulmányírói munkásságát karakteres irodalomszemlélet fogja egységbe. Életművéről számos tanulmány és könyv készült, de vagy az ideológust vagy a szépírót vizsgálták behatóan, irodalomszemléletének összetett elemzésére mindeddig nem került sor. Kötetünk - a Kossuth Lajos Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a Németh László Társaság által 1998. május 8-án Debrecenben tartott Németh László irodalomszemlélete című konferencia anyagára épülve - ezt a hiányt kívánja pótolni. A kötet szerzői bemutatják és értelmezik Németh Lászlónak irodalmunk egy-egy jelenségéről, kérdésköréről, korszakáról alkotott véleményét éppúgy, mint irodalomszemléletének általános vonásait. Az egyes részletkérdésekkel foglalkozó tanulmányok alapot adnak a kötetben az általánosító, Németh László irodalomszemléletének jellegét megrajzoló írásoknak, ezek pedig távlatot nyitnak az egyes részletkérdések kutatói számára. Az irodalom és irodalomtudomány társadalmi megítélésének érezhető válsága idején a Németh László irodalomszemléletével való elemző szembesülés nemcsak az ő munkásságának egyik nagy fejezetét állítja új megvilágításba, hanem fontos nyereség a mai irodalomszemlélet számára is: elősegíti a felszíni divatok leválasztását a világszemléleti jelentőségű értéktudatosítást vállaló, öszszetett esztétikai szempontokkal rendelkező irodalomszemléletről.Bitskey István, „Csikorgó előidőkből létünk talpa lesz", 7-25. Bakonyi István, Németh László és a protestantizmus, 26-33. Imre László, A különbözéstől az azonosulásig, 34-42. Márkus Béla, „Külön sorsoknak külön irodalom kell...", 43-65. Bertha Zoltán, „Világirodalmi költő", „székely Homérosz", 66-82. Cs. Varga István, A megtalált „egyetlen metafora": „tejtestvérek", 83-117. Lőkös István, Németh László és Krleza, 118-137. Szirák Péter, Olvasásmód és (ön)megértés, 138-153. Máriás József, Németh László irodalomszemlélete a Készülődés korában, 154-173. Vekerdi László, „Magyar viktoriánusok" és „A Nyugat elődei", 174-192. Dávidházi Péter, „Betegség, melynek Jézust köszönhetjük", 193-234. Domokos Mátyás, „Mi (nem) lett volna, ha...", 235-255. Olasz Sándor, Németh László változó regényszemlélete, 256-266. Monostori Imre „...nemzetén át az emberiséghez", 267-282. Görömbei András, Németh László irodalomszemléletének fő vonásai, 283-300