14th-16th-century Danube floods and long-term water-level changes in archaeological and sedimentary evidence in the western and central Carpathian basin : an overview with documentary comparison

In the present paper an overview of published and unpublished results of archaeological and sedimentary investigations, predominantly reflect on 14th-16th-century changes, are provided and evidence compared to documentary information on flood events and long-term changes. Long-term changes in flood behaviour (e.g. frequency, intensity, seasonality) and average water-level conditions had long-term detectable impacts on sedimentation and fluvio-morphological processes. Moreover, the available archaeological evidence might also provide information on the reaction of the society, in the form of changes in settlement organisation, building structures and processes. At present, information is mainly available concerning the 16th, and partly to the 14th-15th centuries. These results were compared to the available documentary evidence on 14th-16th century Danube floods occurred in the Carpathian Basin

Régészeti lelőhely – Szakrális tér : A népi vallásosság és a régészeti örökség kapcsolata a mai Mongóliában

A régészeti lelőhelyek általában a tudományos kutatások helyszíneként jelennek meg, de egyre nagyobb igény van arra, hogy az álló emlékeknél, a helyreállított épületekben vagy a rekonstruált régészeti jelenségekhez kapcsolódóan bemutatóhelyek, a nagyközönség által látogatható múzeumok és régészeti parkok jöjjenek létre. Ezek ma gyakran olyan emlékhelyek is, ahol a kulturális turizmus, az oktatás, az élmény alapú megismerés helyszíneiről beszélhetünk, de sok esetben helyi vallási jelenségekhez, a népi vallásossághoz, vagy valamilyen nagy világvalláshoz kapcsolódó, vagyis szakrális helyszínek is lehetnek. Jelen tanulmányunkban e jelenség egyik érdekes megjelenési formáját, a mongóliai régészeti lelőhelyek szakralizációját szeretnénk bemutatni. Az itt közreadott példák részben a magyar-mongol tájrégészeti kutatás, a Khi-Land projekt terepmunkái során szerzett tapasztalatok, részben pedig a mai Mongólia területén található egyik legnagyobb xiongnu lelőhely, Noyon Uul (Noin-Ula) ásatásaihoz köthetők