Az ovarialis hiperstimulációs szindróma kórélettana és korszerű klinikuma = Pathophysiology and current clinical approach of ovarian hyperstimulation syndrome

Absztrakt: Az asszisztált reprodukciós kezelések során a petefészkek szabályozott stimulációja történik. Az ovarialis hiperstimulációs szindróma a meddőségi kezelés során a petefészek túlzott válaszreakciójának következménye. Ritkán egyéb ok, például a folliculusstimulálóhormon-receptor mutációjának következménye is lehet. A betegség következményeként az intravascularis folyadék a harmadik (extracelluláris) folyadéktérbe, főként a hasüregbe vándorol. Túlstimulálódás esetén a klinikai jelek a hasfeszüléstől, a megnövekedett petefészkeken és az ascitesen keresztül a vénás vagy artériás thromboemboliás szövődményekig mutatkozhatnak. A betegség súlyos formájában életveszélyes állapotot is okozhat, ha ischaemiás stroke vagy végtagkeringési elégtelenség alakul ki. Az elmúlt években számos új módszer került bevezetésre a tünetegyüttes kialakulásának megelőzésére. Az ovarialis hiperstimulációs szindróma iatrogén, súlyos formájában életveszélyes állapot, mely fiatal, a meddőségtől eltekintve egyébként egészséges embereket érint. A betegség gazdasági hatása számottevő. A munkakiesés, a kórházi bennfekvés és súlyos esetekben az intenzív ellátás költségei tetemesek. Továbbra is a szupportív kezelés, az antikoaguláns profilaxis, valamint a szoros megfigyelés a szindróma bázisterápiája. Súlyos, illetve kritikus állapotú betegeknél azonban a kórházi felvétel, illetve beavatkozás nem késlekedhet. Orv Hetil. 2018; 159(34): 1390–1398. | Abstract: During assisted reproduction technologies, controlled hyperstimulation of the ovaries occurs. Ovarian hyperstimulation syndrome is an excessive overreaction of the ovaries complicating pharmacological ovulation induction. Rarely other causes, such as the mutation of the follicle-stimulating hormone receptor may also be in the background. Ovarian hyperstimulation syndrome is clinically characterized by a massive ovarian enlargement associated with an acute third-space fluid shift responsible for the development of ascites, and sometimes pleural or pericardial effusion. Associated arterial or venous thromboembolic symptoms are also common. Ovarian hyperstimulation syndrome is an iatrogenic and potentially life-threatening condition in the form of ischemic stroke or circulatory insufficiency of the limbs. Recently some new methods have been developed for the prevention of the disease. The syndrome affects young, healthy patients. It also has an important economic burden due to the absence from work, bed rest, or hospitalization and intensive medical management of more severe cases. Supportive therapy, anticoagulant prophylaxis and close monitoring are the main approach for the syndrome. However, hospitalization or intervention should not be delayed for patients with severe or critical conditions. Orv Hetil. 2018; 159(34): 1390–1398

Identification of Novel Pathogenic Sequence Variants of the Mismatch Repair Genes During Screening for Lynch Syndrome in a Single Centre of Eastern Hungary

kz

Impact of GnRH analogues on oocyte/embryo quality and embryo development in in vitro fertilization/intracytoplasmic sperm injection cycles: a case control study

<p>Abstract</p> <p>Background</p> <p>Despite the clinical outcomes of ovarian stimulation with either GnRH-agonist or GnRH-antagonist analogues for in vitro fertilization (IVF) being well analysed, the effect of analogues on oocyte/embryo quality and embryo development is still not known in detail. The aim of this case-control study was to compare the efficacy of a multiple-dose GnRH antagonist protocol with that of the GnRH agonist long protocol with a view to oocyte and embryo quality, embryo development and IVF treatment outcome.</p> <p>Methods</p> <p>Between October 2001 and December 2008, 100 patients were stimulated with human menopausal gonadotrophin (HMG) and GnRH antagonist in their first treatment cycle for IVF or intracytoplasmic sperm injection (ICSI). One hundred combined GnRH agonist + HMG (long protocol) cycles were matched to the GnRH antagonist + HMG cycles by age, BMI, baseline FSH levels and by cause of infertility. We determined the number and quality of retrieved oocytes, the rate of early-cleavage embryos, the morphology and development of embryos, as well as clinical pregnancy rates. Statistical analysis was performed using Wilcoxon's matched pairs rank sum test and McNemar's chi-square test. P < 0.05 was considered statistically significant.</p> <p>Results</p> <p>The rate of cytoplasmic abnormalities in retrieved oocytes was significantly higher with the use of GnRH antagonist than in GnRH agonist cycles (62.1% vs. 49.9%; P < 0.01). We observed lower rate of zygotes showing normal pronuclear morphology (49.3% vs. 58.0%; P < 0.01), and higher cell-number of preembryos on day 2 after fertilization (4.28 vs. 4.03; P < 0.01) with the use of GnRH antagonist analogues. The rate of mature oocytes, rate of presence of multinucleated blastomers, amount of fragmentation in embryos and rate of early-cleaved embryos was similar in the two groups. Clinical pregnancy rate per embryo transfer was lower in the antagonist group than in the agonist group (30.8% vs. 40.4%) although this difference did not reach statistical significance (P = 0.17).</p> <p>Conclusion</p> <p>Antagonist seemed to influence favourably some parameters of early embryo development dynamics, while other morphological parameters seemed not to be altered according to GnRH analogue used for ovarian stimulation in IVF cycles.</p

Fapados repülőjáratok és vállalati fenntarthatóság

Interjú Prof. Dr. Klaus Töpferrel, az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának (UNEP) volt igazgatójával, korábbi német szövetségi környezetvédelmi miniszterrel. Professzor Klaus Töpfer abból az alkalomból látogatott a Budapesti Corvinus Egyetemre, hogy részt vegyen a német nyelvű gazdaságtudományi képzés (DSG) 30 éves évfordulós ünnepségein. A DSG hallgatói a látogatás kapcsán interjút készítettek az UNEP volt igazgatójával, melyben többek között a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos felelősségéről is kérdezték a tématerület nemzetközi szakértőjét

Kezdeti tapasztalataink a petefészekszövet-fagyasztás bevezetésével. [First attempts in the introduction of cryopreservation of ovarian tissues]

INTRODUCTION: The oncological treatment may damage ovarian function. To prevent this, it is possible to cryopreserve the ovarian tissue, and to keep the samples for long-term storage. The frozen-thawed tissue could be retransplanted after chemo- or radiotherapy. AIM: The aim of our study was to examine the effect of cryopreservation on the viability of ovarian tissue. METHOD: We analyzed the survival of frozen-thawed donated ovarian tissues. The quality of the follicles and hormone production in fresh and frozen-thawed samples were compared. RESULTS: Histological analysis showed that the number of viable follicles was reduced by 23% in the frozen-thawed samples. However, viable follicles still presented in post thawing ovarian tissues. Maximal estradiol production in frozen-thawed tissues was 908 pg/ml and hormone production was similar to the control tissues. The maximal progesterone production was 1.95 ng/ml post thawing, but these values were lower than the progesterone production of fresh tissues. CONCLUSIONS: The method of ovarian cryopreservation used in our laboratory was able preserve the viability of follicles in frozen-thawed ovarian tissues. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1947-1954

Uninterrupted Dabigatran Administration Provides Greater Inhibition against Intracardiac Activation of Hemostasis as Compared to Vitamin K Antagonists during Cryoballoon Catheter Ablation of Atrial Fibrillation

L