Egy óvodai innováció története

Az esettanulmány egy pedagógiai innováció történetét mutatja be az ötlet megszületésétől a létrehozott újítás megszűnéséig. Egy magánóvodában a két pedagógus által, bottom-up kezdeményezésként kialakított sárkonyha egyéves működés után bezárásra került. A tanulmány feltárja, milyen tényezők együttes hatása eredményezte, hogy a megvalósult innováció nem tudott meggyökeresedni a szervezeti kultúrában. Bemutatja az innovációs folyamat során elkövetett mulasztásokat, valamint a menedzsmenti változások szerepét a sárkonyha bezárásában

Use of alternative protein sources in the bakery industry

Through the production of gluten free products, stakeholders of the food industry are striving to serve the needs of celiac patients as widely as possible with a continuously increasing product range, and to ensure the right nutrient intake. Our working group would like to contribute to this goal by developing bakery products that provide the body with a valuable source of protein and essential amino acids in addition to the required amount of carbohydrates. Our goal was to create a flour mixture that is gluten free, has a higher protein content than bread cereals, and is also suitable for use in the bakery industry, primarily for making wafers. Millet flour was chosen as the basis of the flour mixture, to which hemp, alfalfa and lupine flour were mixed as additional sources of protein. After performing analytical studies regarding the amino acid composition, protein qualification values (Amino Acid Score – AAS, Protein Digestibility Corrected Amino Acid Score – PDCAAS) were determined, and these were used to optimize the flour mixtures. Rheological measurements were carried out to examine the crunchiness of the wafers. Compared to the control samples, hardness data were not significantly altered by the addition of lupine or hemp flour, however, the addition of alfalfa softened the dough. In addition to achieving a more favorable protein content, naturally, it was also our goal to manufacture a product with the right organoleptic properties for consumers. Compared to the control sample, the bitter taste of millet-based doughs was reduced and the hardness of the wafers improved by the addition of lupine. Mixing 35% of hemp seed flour with the millet flour also resulted in a bakery product with the right texture and and taste. Despite its good amino acid profile, the addition of alfalfa resulted in the deterioration of the rheological and organoleptic properties of the wafers

Magnesium incorporation into primary dental enamel and its effect on mechanical properties

Cross-sectional study of sound primary dental enamel revealed hardness zonation and, in parallel, significant change in the Mg content below the prismless layer. Mg content is known to play an important role in enamel apatite biomineralization, therefore, Mg ion exchange experiments were carried out on the outer surface of sound primary molars and on reference abiogenic Ca-phosphates using MgCl2 solution. Effects of Mg incorporation on crystal/particle size, ionic ratio and morphology were compared and the observed changes were explained by parallel diffusion and dissolution/reprecipitation processes. Based on depth profile analysis and high resolution electron microscopy of the Mg-exchanged dental enamel, a poorly ordered surface layer of approximately 10–15 nanometer thickness was identified. This thin layer is strongly enriched in Mg and has non-apatitic structure. Below the surface layer, the Mg content increased only moderately (up to ~3 at%) and the apatite crystal structure of enamel was preserved. As a common effect of the Mg exchanged volume, primary dental enamel exhibited about 20% increase of nanohardness, which is intrepreted by strengthening of both the thin surface layer and the region below due to the decreased crystallite size and the effect of incorporated Mg, respectively

Smart positioning

Small-scale heritage towns usually face fierce competition from surrounding destinations, particularly in peripheral rural areas where tourism holds important possibilities for regional development. This study examines on-site smart tourism technology as a tool to increase attractiveness and differentiation of heritage destinations using examples of Hungarian destinations. The research seeks to answer the question whether a small-scale heritage destination can become a more attractive destination due to technology from the perspective of potential tourists. The paper analyzes quantitative data collected from 537 potential tourists. Principal component analysis was used to identify the factors considering attractive and differential on-site technologies. A regression model was created to examine how these factors affect the potential tourist's decision-making: whether heritage towns with smart on-site tools are too similar to towns that do not use such technologies. Three factors of on-site technologies have been identified: digital sightseeing, smart attractions, and smart infrastructure. According to the regression model, digital sightseeing is the key pull factor, but smart attractions and smart infrastructure also have a positive effect in small towns. The study presents the first empirical research on the effect of smart technology on positioning small-size heritage towns based on demand-side research

[mi[ti[ők]]] : interpretációs és egyeztetési félhálók a névmások leírásában

A tanulmány a Maleczki (1995)-ben a főnévi kifejezések interpretációjának leírásánál használt félhálós strukturált modellt terjeszti ki a személyes névmások interpretációjának leírására. Megállapítja, hogy a különböző személyes névmások által referált atomi és plurális entitások a teljes interpretációs félháló hierarchikusan elhelyezkedő részfélhálóit alkotják, illetve hogy a tegező és a magázó formák, illetve az az/azok mutató névmások nem illeszthetők be szervesen ebbe a struktúrába. A tanulmány második részében az interpretációs félhálók homomorf egyszerűsített változatával a magyar alanyi egyeztetési jelenségeket magyarázza, kitérve a vegyes szám- és személyjegyű koordinációk egyeztetési tulajdonságaira, illetve a visszaható névmások és azok antecedensei közötti egyeztetési jelenségeket írja le. A vegyes koordináció során kialakuló alanyi egyeztetési jegy, illetve a visszaható névmási alak meghatározásához ezekben az egyeztetési félhálókban a legkisebb felső korlát félhálóműveletet alkalmazza

Társadalmi innováció a turizmus kontextusában

Az állam a szabadidőipar kínálta szolgáltatások közül különösen a turizmushoz való hozzáférés legkülönbözőbb eszközökkel történő biztosításával igyekszik a társadalom életminőségét kedvezően befolyásolni. Annak ellenére, hogy a turisztikai kínálat fogyasztásában érintettek köre egyre tágul, továbbra is tekintélyes a nem utazó háztartásokban élők száma. Mivel a turizmusból való kimaradás hátterében gyakran nem anyagi természetű tényezők húzódnak meg, magának a társadalomnak kell a szabadidő utazással való eltöltését gátló tényezőkkel szembenéznie, megoldást találnia a turizmus depriváltjainak felkarolására. Természetesen a turizmusipar nem csak az utazó, hanem a szolgáltató szerepkörében is képes az életminőséget növelő aktivitások biztosítására, melyhez elsősorban az érintett közösség – empátiára, kreativitásra és összefogásra épülő – innovációjára van szükség. A jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a turizmus és a társadalmi innováció szimbiózisával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalmi előzmények mennyiben képesek megalapozni, illetve elősegíteni egy jövőbeli, nagyszabású vizsgálat lefolytatását. Az elvégzett irodalomelemzés eredményei egyrészt igazolták, hogy sikerült egy nemzetközi kitekintésben is fehér foltnak számító problémára fókuszálni, másrészt előre vetítik, hogy a témában az öregedés, a szegénység és az akadálymentesség képezi a legfontosabb kontextuális pilléreket