Utility of serological markers in inflammatory bowel diseases: Gadget or magic?

The panel of serologic markers for inflammatory bowel diseases (IBD) is rapidly expanding. Although anti-Saccharomyces cerevisiae antibodies (ASCA) and atypical perinuclear antineutrophil cytoplasmic antibodies (P-ANCA) remain the most widely investigated, an increasing amount of experimental data is available on newly discovered antibodies directed against various microbial antigens. The role of the assessment of various antibodies in the current IBD diagnostic algorithm is often questionable due to their limited sensitivity. In contrast, the association of serologic markers with disease behavior and phenotype is becoming increasingly well-established. An increasing number of observations confirms that patients with Crohn's disease expressing multiple serologic markers at high titers are more likely to have complicated small bowel disease (e.g. stricture and/or perforation) and are at higher risk for surgery than those without, or with low titers of antibodies. Creating homogenous disease sub-groups based on serologic response may help develop more standardized therapeutic approaches and may help in a better understanding of the pathomechanism of IBD. Further prospective clinical studies are needed to establish the clinical role of serologic tests in IBD

Az időskor legfontosabb gasztroenterológiai problémái

L

A vastagbélrák kockázata gyulladásos bélbetegségben, a prevenció gyógyszeres lehetőségei

L

A tápcsatornai vérzések ellátásának aktuális kérdései

L

A savgátló kezelés dilemmái szívbetegekben

L

A protonpumpa-gátló készítmények korszerű használata

L

A protonpumpa-gátló készítmények korszerű használata

A gyomorsavgátlás legszélesebb körben elterjedt formája a protonpumpa gátlása. Világszerte az egyik legtöbbet forgalmazott gyógyszerkészítmény-családról van szó. A folyóirat 2018. évi 3. számában megjelent közleménnyel (Gelley A, et al. 144–149) kapcsolatban érkezett megkeresés a szerkesztőséghez, ennek kapcsán éreztük fontosnak bizonyos gyakorlati alapelvek összegzését. Az utóbbi években előtérbe került a tartósan alkalmazott PPI-készítmények esetleges nemkívánatos mellékhatásainak kérdése, ezért is fontos az indikációk minél átgondoltabb kezelése, a józan, mértéktartó és racionális alkalmazás

A gastrooesophagealis refluxbetegség keletkezésének újabb szempontjai

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) kialakulásában az alsó nyelőcsősphincter (LES) elernyedése és a csökkent LES-tónus mellett a fokozott hasűri nyomás is szerepet játszhat. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy az éveken át tartó, foglalkozással járó fokozott hasűri nyomás, hasprés, erőlködés növeli-e a GERD kialakulásának kockázatát. Módszer: A refluxtüneteket kérdőív segítségével kontrollcsoporthoz viszonyítva hivatásos énekesek, fúvós hangszeren játszó művészek és üvegfúvók között értékelték. Eredmények: A hivatásos énekesek között a gyomorégés, a regurgitatio és a rekedtség a lényegességi szintet meghaladóan gyakrabban fordult elő ( p <0,001), mint a kontrollcsoportban. A fúvós hangszeren játszók között a gyomorégés ( p <0,05) és a regurgitatio ( p <0,01), míg az üvegfúvóknál a regurgitatio ( p <0,01) gyakoribb volt, mint a kontrollcsoportban. A refluxos tünetek összefüggtek a foglalkozással eltöltött idővel ( p <0,05). Következtetések: Eredményeik arra utalnak, hogy azon foglalkozások esetén, ahol tartósan fokozott a hasűri nyomás, a refluxtünetek gyakrabban fordulnak elő. Ilyen szempontból a GERD foglalkozási ártalomnak is tekinthető. | In addition to lower esophageal sphincter (LES) relaxations and decreased LES tone, increased intra-abdominal pressure can also play role in the pathogenesis of gastroesophageal reflux disease (GERD),. Aim: To analyze the correlation between occupation-related increased intra-abdominal pressure or straining (experienced for years) and the prevalence of GERD symptoms. Methods: Reflux symptoms were analyzed through a questionnaire among professional singers, wind players and glassblowers in comparison with controls. Results: Heartburn, regurgitation and hoarseness were significantly more frequent among professional singers than in controls (P<0.001). Among wind players heartburn (P<0.05) and regurgitation (P<0.01), among glassblowers regurgitation (P<0.01) were significantly more frequent in comparison with control subjects. Reflux symptoms correlated significantly with the duration of professional activity (P<0.05). Conclusions: Results suggest that reflux symptoms are more frequent among subjects with occupation-related increased intra-abdominal pressure. GERD seems to be a work-related disease in this aspect