Spatial developments of Hungarian agriculture in the transition: the case of crop production

The paper investigates spatial changes in cultivation and land use of wheat, maize and oilseed in Hungarian agriculture using different methods to measure these changes. The results suggest that spatial structure of crop productions has remained fairly stable during analysed period. The spatial concentration increased significantly for wheat and maize production and maize land use, whilst the changes were not significant for other cases. Estimates confirm the presence of spatial autocorrelation for all cases. The degree of spatial autocorrelation has no unambiguous pattern over time, except for maize production. Finally, we have not found significant relationship measured by PSE index between agricultural support and spatial concentration, but estimates show positive and significant effects of the share of private farms in the production of certain crops on spatial concentration. -- G E R M A N V E R S I O N: Diese Arbeit untersucht räumliche Veränderungen des Anbaus und der Bodennutzung von Weizen, Mais und Ölsaat in der ungarischen Landwirtschaft, wobei verschiedene Methoden für die Messung dieser Veränderungen genutzt werden. Die Ergebnisse zeigen, dass die Raumstruktur der Pflanzenproduktion über den untersuchten Zeitraum relativ stabil war. Die räumliche Konzentration der Weizen- und Maisproduktion und der Bodennutzung für Mais erhöhten sich signifikant, während die Veränderungen in den anderen Fällen nicht signifikant waren. Die Untersuchungen belegen weiterhin eine räumliche Autokorrelation zwischen den verschiedenen Fällen. Gleichzeitig kann man aber kein eindeutiges Muster bei der räumlichen Autokorrelation über den Zeitverlauf erkennen. Eine Ausnahme stellt die Maisproduktion dar. Weiterhin haben wir keinen signifikanten Zusammenhang zwischen einer Unterstützung der Landwirtschaft und räumlicher Konzentration gefunden (gemessen durch den PSE Index), aber die Berechnungen zeigen einen positiven und signifikanten Effekt des Anteils von privaten Firmen an der Produktion von bestimmten Saaten auf die räumliche Konzentration.Agricultural production,land use,spatial analysis,Hungary,Agrarproduktion,Landnutzung,räumliche Analyse,Ungarn

Vertical intra-industry trade and the EU accession: The case of Hungarian agri-food sector

The aim of this paper is to examine the relationship between the factor endowment and the pattern of intra-industry trade. Our empirical analysis relates to Hungary’s intra-industry trade in agri-food products with 26 member states of the EU over the period 1999-2010. Estimations reject the comparative advantage explanation of vertical intra-industry trade and provide partial support the prediction of Flam and Helpman model. Findings highlight that nature of factor endowments play also important role in explanation of vertical intra-industry trade. Other variables like market size and distance confirm the theoretical expectations. In addition, trade with new member states positively, whilst the EU accession ambigouosly influence the share of vertical IIT

Monetary impacts and overshooting of agricultural prices in a transition economy

This research focused on the time adjustment paths of the exchange rate and prices in response to unanticipated monetary shocks. Johansen’s cointegration test along with a vector error correction model was employed, to investigate whether agricultural prices overshoot in a transition economy. The empirical results indicate that agricultural prices adjust faster than industrial prices to innovations in the money supply, affecting relative prices in the short run, but strict long-run money neutrality does not hold

Is organic farming a chance for family farms to survive?

The paper investigates the choice between conventional and organic production technologies for individual farmers in Hungarian agriculture. We employ sequential logit model on a cross-section data set of Hungarian farmers for the period 2007. Our estimations reveal that age of farmers has negative, whilst being full time farmers and having more diversified production structure have positive impact on the intention for being organic farmers. Furthermore, it appears that education, being full time farmers and more diversified production structure positively influence the final decision between conventional and organic farming. --innovation,attitudes,organic production,diffusion

Nemzetközi agrárkereskedelem: elmélet és gyakorlat = International agricultural trade: theory and practice

A kutatás a nemzetközi kereskedelem régebbi és új elméleti és módszertani fejleményeit alkalmazta a nemzetközi agrárkereskedelem és ezen belül is nagy hangsúllyal a közép-kelet-európai országok az Európai Unióba irányuló agrárkülkereskedelmi integrációjára. A fontosabb eredmények a következők. A várakozásokkal szemben a közép-kelet-európai régió országai nem lettek jelentős agrárexportőrök. Az agrárkereskedelem specializációjában, az ágazaton belüli kereskedelem szerkezete, az ár és minőségi árversenyképesség jelentős szóródást mutat az egyes országok és termékcsoportok között. A különbségek jórészt visszavezethetők a relatív tényező ellátottságban megfigyelhető eltérésekre, illetve az egyes országok különböző kiinduló helyzetére. Eredményeink megerősítették az intézményi hasonlóság és az intézmények minőségének hatását a mezőgazdasági külkereskedelemre. Az intézményi hasonlóságnak pozitív és szignifikáns hatása a mezőgazdasági termékek, míg hasonló de kisebb mértékű hatása van az élelmiszerek külkereskedelmére. Továbbá az internet használat növekedése pozitíve befolyásolta az élelmiszerexport növekedését az OECD országokban, az internet növelte az információ ellátottságot és növelte a versenyt. Az új elméleti és módszertani eredmények alkalmazása sokat segíthet a mezőgazdasági külkereskedelmi folyamatok jobb megértésében. | The research applied former and recent developments in empirical and theoretical international trade literature for the analysis of the international agricultural trade with special emphasis on the integration of the CEE countries into the European Union. The main results are following. Contrary to early expectations, countries in the region have not became major agri-food exporters. We can observe great diversity in trade specialisations, the patterns of intra-industry trade and price and quality competitiveness among countries and major product groups. These outcomes based mainly on the differences in relative factor endowments and different initial conditions of the countries. Results confirmed the separate effects for the institutional similarity and the institutional quality on trade patterns. The institutional similarity has positive and significant impact on trade in a similar institutional framework for agricultural, but less for food products. The number of Internet users has the significant positive impact on bilateral food industry exports level as well as on overall food industry trade for the sample of the OECD countries. The increase in the number of Internet users is likely to improve information and increase competition, reduces trade costs, and thus increases food industry exports. The recent theoretical and empirical developments in the international trade may help us to better understand the agri-food trade flows

Strukturális átalakulás a kelet-közép-európai országok mezőgazdaságában : konvergencia vagy divergencia?

A cikk a kelet-közép-európai országok mezőgazdaságának strukturális átalakulását elemzi makroadatok segítségével az 1990 és 2011 közötti időszakban. A mezőgazdaság szerepe a foglalkoztatottságban és GDP-ben, illetve az élelmiszer-kiadások aránya mindegyik vizsgált országban csökkent. Eredményeink ugyanakkor arra utalnak, hogy a hasonló tendenciák ellenére a kiinduló állapotban meglévő különbségek fennmaradtak az egyes országok között. A panelegységgyök-próbák nem erősítették meg a konvergencia hipotézisét a régió strukturális átalakulásában.---------The paper investigates the structural transformation of agriculture in Central and Eastern European countries using macro data from the period between 1990 and 2011. The role of agriculture in total employment and GDP, and the share of food expenditure have declined in all of the analysed countries during the period in question. The results indicate that despite the common trend the initial differences between countries have remained. The findings of panel unit root tests do not confirm the convergence hypothesis in the agricultural structural transformation of the region