A baj nem jár egyedül – hőhullámok és levegőszennyezettség

Az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján az éghajlatváltozás napjainkban is érzékelhető megnyilvánulása az időjárási szélsőségek, ezen belül a hőhullámok számának és időtartamának jelentős mértékű növekedése. Az emberi szervezetet önmagában is erősen megterhelő tartós hőség rendszerint rendkívül rossz levegőminőséggel párosul: az ilyenkor jellemző meteorológiai paraméterek kedveznek a fotokémiai (másként Los Angeles-típusú) szmog kialakulásának. A nagy területekre kiterjedő, szinte kivédhetetlen szmog összetevői egészségkárosító hatásuk révén súlyosbítják a hőség által okozott panaszokat, és felelőssé tehetők az ilyenkor nagy számban bekövetkező többlet-halálesetek egy részéért is. Mivel a jövőben nagy valószínűséggel a hőhullámok további erősödésére számíthatunk, nem árt, ha tisztában vagyunk annak társult veszélyeivel is

A LÉGKÖRI VÍZTARTALOM SZEREPE A PM10 TÖMEGKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSÁBAN

A légköri víztartalom szerepének vizsgálatát az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriumának területén található háttér mérőállomáson gyűjtött aeroszol mintákon vizsgáltuk. A mintavétel 2008. november és 2010. március között történt, a vizsgálatok során 132 db téli és 22 db nyári mintát elemeztünk. A PM10 frakció tömegkoncentrációjának meghatározása az akkor érvényben lévő EN12341 szabványban rögzített kondicionálási feltétek (RH=50±5% és t=20±2 °C, 48 óra) mellett egy izolált boxban történt. Kísérleteink során t=20±2 °C és RH<30% körülmények között is végeztünk méréseket. Vizsgálataink során kimutattuk, hogy a szabványban rögzített feltételek nem elegendőek az aeroszol részecskék száraz tömegkoncentrációjának meghatározására. Az aeroszol részecskék víztartalma a szabványban rögzített feltételek mellett 0,05-16,9 μgm−3 között változott. A mért víztartalom a nyári minták esetében átlagosan 4,2±1,5% (maximum 12,3%), míg a téli minták esetében átlagosan 7,9±0,8%-nyi hibát okoz a tömegkoncentráció meghatározásában. A téli időszakban a hozzájárulás maximum értéke elérte a 33,2%-ot

Positive bias caused by residual water in reference PM10 measurements

Dry aerosol mass concentrations (PM10, PM2.5) are determined after conditioning of the filter at t =20 ± 1 °C and RH=50 ± 5% for 48 hours according to the standard protocol EN 12341. The main result of this work is that applying the standard pre-conditioning step, complete removal of adsorbed water cannot be attained. In our experiment, aerosol samples collected in Budapest between November 2008 and March 2010 using a CEN (European Committee for Standardization) gravimetric sampler (Digitel, DHA-80) were studied. Following PM10 mass concentration measurements according to the EN 12341 protocol, we repeated the gravimetric aerosol mass measurements in the laboratory using a glove box after in-situ pre-conditioning for 48 h at t =20 ± 1 °C and RH < 30%. We assumed that at this low relative humidity all the adsorbed residual water was removed, and the absolute dry mass concentrations of PM10 could be determined (referred in the following as dry PM10 concentration). The mass concentration of adsorbed residual water, defined as the difference between the results of the standard and dry PM10 measurements, varied greatly in the range of 0.05–16.9 μg m−3. Expressed relative to the absolute dry PM10 mass concentrations, the residual water content in the standard measurement procedure amounted to 4.2 ± 1.5% and 7.9 ± 0.8% in summer and winter, respectively. In winter, relative contributions of adsorbed water as high as 33.2 m/m% was found. The significant seasonal differences as well as the large variations between individual samples may depend on various factors such as the chemical composition of the samples, particle load, and the RH history of the particles before and after sample collection. This last factor is expected to exert rather significant influence on the amount of adsorbed residual water, yet it is impossible to reconstruct. These findings have severe implications on reported dry PM10 mass concentrations using the EN 12341 protocol, especially in the winter period when most limit exceedances occur

A baj nem jár egyedül – hőhullámok és levegőszennyezettség

Az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján az éghajlatváltozás napjainkban is érzékelhető megnyilvánulása az időjárási szélsőségek, ezen belül a hőhullámok számának és időtartamának jelentős mértékű növekedése. Az emberi szervezetet önmagában is erősen megterhelő tartós hőség rendszerint rendkívül rossz levegőminőséggel párosul: az ilyenkor jellemző meteorológiai paraméterek kedveznek a fotokémiai (másként Los Angeles-típusú) szmog kialakulásának. A nagy területekre kiterjedő, szinte kivédhetetlen szmog összetevői egészségkárosító hatásuk révén súlyosbítják a hőség által okozott panaszokat, és felelőssé tehetők az ilyenkor nagy számban bekövetkező többlet-halálesetek egy részéért is. Mivel a jövőben nagy valószínűséggel a hőhullámok további erősödésére számíthatunk, nem árt, ha tisztában vagyunk annak társult veszélyeivel is

Overview of the tropospheric ozone problem: formation, measurements, trends, and impacts (Hungarian specialties)

Ground-level or tropospheric ozone (O3) is an oxidant air pollutant that has harmful effect on human health and vegetation, however, it is a short-lived greenhouse gas. Ozone is a secondary pollutant; which means that it is not directly emitted in the ambient air, but also produced from the photochemical oxidation of non-methane volatile organic compounds (NMVOCs), methane (CH4), or carbon monoxide (CO) in the presence of nitrogen oxides (NOx). It is destroyed both photochemically and through deposition to the surface. Summarizing the chemistry of ozone is complex and non-linear. Background concentrations of ground-level ozone in Europe do not show a significant downward trend, but in Hungary essential reduction (–0.28 μg/m3) was observed at Kpuszta station in the last decades. In the monthly distribution the amplitude decrease with increase in altitude, at K-puszta 45.1 μg/m3, while at Nyírjes 36.6 μg/m3 amplitudes were observed. Based on our data we found that the ozone gradient is about +1.4 μg/m3/m. Breathing ozone can result in a number of negative health effects that are observed in relevant segments of the population. Ozone also is known as the air pollutant most damaging to agricultural crops and other plants. This article gives a general overview of the ozone problem focusing on the Hungarian specialties

A légköri aeroszol higroszkópos tulajdonságainak vizsgálata = Hygroscopic behavior of atmospheric aerosol particles

Az aeroszol részecskék jelentős része vízben jól oldódó vegyületekből áll, higroszkóposak, azaz a vízre vonatkoztatott túltelítettség elérése előtt oldatcseppeket alkotnak. További vízfelvétellel, az oldatcsepp hígul, és mérete jelentősen megnövekedik. Az aeroszol részecskék higroszkópos (nedvszívó) tulajdonságaik miatt olyan jelentős folyamatokat szabályoznak, mint a légkör optikai tulajdonságai és a felhőképződés. Modellkísérletekben szerves alkotók (savak) megváltoztatják az aeroszol részecskék higroszkópos tulajdonságait, csökkentik a képződő cseppek felületi feszültségét, és oldhatóságát. Aeroszol minták elemzésével közvetett módon kimutattuk, hogy vidéki levegőben a részecskék mérésekkel meghatározott higroszkópos növekedése lényegesen kisebb, mintha a részecskék kizárólag szervetlen sókból állnának. A higroszkópos részecske növekedés és a kémiai összetétel közötti összefüggést sokszoros regresszió alkalmazásával is vizsgáltuk. Vidéki levegőben a szervetlen alkotók növelik, míg az aeroszol összes szénkoncentrációja csökkenti a részecskék higroszkopicitását. Különböző mintavételi helyeken (városi, falusi és regionális háttér) az aeroszol higroszkópos tömegnövekedése függ a részecskék méretétől. Az aeroszol finom (d1?m) a kisebb mértékű a növekedés. Az aeroszol higroszkopicitása a részecskék mérete mellett optikai tulajdonságukat (törésmutatójukat) is befolyásolja. | Significant fraction of the aerosol is composed by water soluble compounds. Consequently they are hygroscopic, which means that before reaching 100% relative humidity these particles deliquesce. Further water-uptake results in dilution as well as in enlargement of the droplets. Due to hygroscopicity, particles control several important processes like optical properties of the atmosphere and precipitation formation. The results of model experiments showed that organic compounds (acids) modify the hygroscopic behavior of the particles; they decrease the surface tension and the solubility of the particles. We found that in regional background air the actual hygroscopic growth of the particles is significantly lower compared to the growth of theoretical aerosol which is composed by solely inorganic components. We also studied the relationship between the hygroscopic growth and the chemical composition by means of multilinear regression analysis. We found that in background air inorganic compounds increase, while total carbon content decreases the particle hygroscopicity. Under different environments the growth rate varied as the function the particle size. The particle enlargement was found higher in the fine mode (d1?m). The hygroscopicity of the particles changes not only the particle size, but also modifies the optical properties (refractive index) of the particles

Are We Ready for Smart Transport? Analysis of Attitude Towards Public Transport in Budapest

In every case of serious development that concerns the majority of society, it is vital to analyze the current social opinion on the particular service and to analyze the possible effects, that the elements of the system being developed, could have. This is no different, when it comes to smart cities, more specifically smart traffic systems, even if these developments are to serve the improvement of people’s living conditions. It is essential to determine what the decisive factors are for the man of today in choosing a mode of transport; which attributes influence that decision; what sort of opinion that individual has about different urban modes and whether he/she is ready to utilise smart means of transport. Furthermore,it is inevitable to explore, what would make people choose smart solutions (e.g. autonomous vehicles). Current article is to showcase the responses to the above questions of people living in the Hungarian capital, Budapest. The article begins with an overview of the international literature on smart cities and their transport system. Afterwards, the results of a research sponsored by the Hungarian Ministry of Human Capacities are presented, followed by the conclusions based on the results obtained

Application of trajectory clustering for determining the source regions of secondary inorganic aerosols measured at K-puszta background monitoring station, Hungary

Understanding the formation process of atmospheric particles is vital be-cause of the significant impact of particulate matter on human health and climate change. Atmospheric particles can be formed by nucleation process via a number of different mechanisms, such as binary nucleation (involving H2SO4 and water va-pour), ternary nucleation (involving NH3, H2SO4 and water vapour) and ion-induced nucleation for charged particles, depending on the environmental conditions. Parti-cle formation increases the total number concentration of ambient submicron parti-cles and contributes thereby to climate forcing. The transformation processes of new particle formation (NPF) and secondary organic aerosol have been studied. It was found that gaseous sulphuric acid, ammonia, and organic compounds are important precursors to NPF events and H2SO4-NH3-H2O ternary nucleation is one of the im-portant mechanisms. Using cluster analysis on the backward trajectories makes it possible to identify the most relevant types of air mass transport routes, and the directions from where precursor gases are transported. The influence of synoptic-scale atmospheric transport patterns on observed levels of sulphate, nitrate and am-monium has been examined

FOGYASZTÓI VÉLEMÉNYEK A KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATBAN

The widespread use of smart cities and the various "smart" modes of transport can’t be questioned. These „smart” solutions produce definite changes for people living in the city, both individually and socially. It is however important to assess and examine, how actual „consumers” react to new services, a different lifestyle, since the purpose of creating smart systems is to provide people living in the city, better, more environmentally conscious and liveable surroundings. The aim of our research is to examine, how accepting or rejecting people are, who use public transport in Budapest, regarding autonomous means of public transport, which will become one of the corner stones of future smart cities. Furthermore we aim to explore, how people today judge the different service features of railway public transport in Budapest as well as if there are any differences in judgements, between people accepting and rejecting autonomous modes of transport and what those differences are.Az okos városok és a különböző ”okos” közlekedési módok folyamatos elterjedésemegkérdőjelezhetetlen. Ezen „okos” megoldások egyértelmű változásokat hoznak a városban élőkszámára, mind egyénileg és társadalmilag is. Fontos azonban felmérni, és vizsgálni miként reagálnak,a tényleges „fogyasztók” az új szolgáltatásokra megváltozott élethelyzetekre, hiszen az okosrendszerek létrehozásának célja a jobb, környezettudatosabb élhető körülmények létrehozása avároslakók számára. Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy napjainkban a budapesti tömegközlekedésthasználók, mennyire elfogadók és elutasítók a különböző önvezető tömegközlekedési módokkalkapcsolatban, amelyek a jövőbeni okos városok egyik alappillérét fogja képezni. További cél feltárni abudapesti vaskerekes tömegközlekedési módok különböző szolgáltatási tulajdonságait miként ítélimeg a mai utazóközönség, valamint van-e és ha igen milyen megítélési különbségek vannak, azönvezető közlekedési módot elfogadók és elutasítók között