Újdonságok, aktualitások a polycythaemia vera diagnosztikájában és kezelésében | Diagnosis and treatment of polycythaemia vera: state of the art

Absztrakt A polycythaemia vera a Philadelphia-negatív krónikus myeloid neoplasiák közé tartozó ritka neoplasia, amelyre az emelkedett vörösvérsejttömeg okozta hiperviszkozitás a jellemző. A morbiditás és mortalitás fő oka az artériás és vénás thromboticus események előfordulása, de emellett a betegek életminőségét rontó vasomotoros tünetek (erythromelalgia, pruritus) és betegségasszociált tünetek (gyengeség, fáradékonyság, koncentrációzavar, korai teltségérzés, inaktivitás, éjszakai izzadás, viszketés, hasi diszkomfort, csontfájdalom, fogyás, láz) is jelen vannak. A polycythaemia vera összefoglalása azért időszerű, mert a myeloid betegségek 2016-os WHO-osztályozása változást hozott a diagnosztikus kritériumokban, valamint a betegség kezelésében egy új másodvonalbeli terápiás lehetőség jelent meg – a JAK1/JAK2 gátló ruxolitinib –, amely áttörést jelent a hidroxiurea rezisztens/intoleráns betegek kezelésében. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1743–1751. | Abstract Polycythaemia vera (PV), a condition characterized by blood hyperviscosity due to the expansion of the erythrocyte mass is the most common entity among all Philadelphia chromosome-negative myeloproliferative neoplasms. Arterial and venous thrombotic events are leading determinants of morbidity and mortality but impairment of quality of life due to vasomotor symptoms (erythromelalgia, pruritus) and disease-associated symptoms (tiredness, fatigue, pruritus, night sweats, vision problems, headache, concentration loss, abdominal discomfort, early satiety, fever, weight loss) are also present. The review of polycythaemia vera is actual as the updated WHO 2016 classification of myeloid neoplasms has changed the diagnostic criteria and a new second-line treatment option – JAK1/JAK2 inhibitor ruxolitinib – has been approved for patients who had an inadequate response to or are intolerant of hydroxyurea, which represents a breakthrough in the treatment of this patient population. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1743–1751

Aktualitások a primer myelofibrosis ellátásában | Actualities in the management of primary myelofibrosis

Absztrakt A primer myelofibrosis a Philadelphia-negatív krónikus myeloid neoplasiák közé tartozó ritka kórkép, amelyre jellemző a cytopeniák és hepatosplenomegalia kialakulása. A betegség etiológiája ugyan jelenleg sem ismert, de az utóbbi 10 – és még inkább a legutóbbi három – évben a patogenezisét és prognózisát tekintve ismereteink jelentősen bővültek. 2015-ben Magyarországon is elérhetővé vált a JAK2-gátló ruxolitinib a betegség kezelésére, amely a splenomegalia mérséklésén és a betegséghez társuló tünetek javításán túl a túlélési eredményeket is javíthatja. A primer myelofibrosis ellátásában tehát egyfajta szemléletváltás bontakozott ki, amely miatt időszerű a betegséggel kapcsolatos ismeretek összefoglalása. Orv. Hetil., 2016, 157(39), 1547–1556. | Abstract Primary myelofibrosis is one of the Philadelphia negative chronic myeloproliferative neoplasms. It is a rare disease featured by cytopenias and hepatosplenomegaly. Although the etiology of the disease is still unknown, our knowledge about its pathology and prognosis has been improving in the last few years. Furthermore, the JAK2 inhibitor ruxolitinib has become available in Hungary since 2015. Beside its high efficacy in spleen volume and in reduction of myelofibrosis-associated symptoms, this novel therapy also exerts a disease-modifying effect and, therefore, ruxolitinib may improve the life expectancy too. Treatment approach of myelofibrosis has been changed these years, which gives a reason for this summary. Orv. Hetil., 2016, 157(39), 1547–1556

Contribution of cardiovascular risk factors in the thrombotic complications of essential thrombocythaemia: a Hungarian single-institute retrospective analysis.

OBJECTIVE: Essential thrombocythaemia (ET) is a myeloproliferative neoplasm in which there is an increased risk of thrombotic complications. The conventional thrombosis risk assessment of these patients is based on an age over 60 and a history of thrombosis. The aim of this report is to analyse the contribution of cardiovascular risk (CV) factors as possible additional thrombotic risk factors in the thrombotic complications seen in ET. PATIENTS AND METHODS: One hundred and one ET patients (72 females and 29 males with a median age of 61 years) were enrolled between 1999 and 2011. Mann-Whitney and multivariate binary logistic regression tests were performed. The Kaplan-Meier method followed by the log-rank test was used to evaluate the probability of thrombosis-free survival. RESULTS: The presence of one or two or more CV risk factors significantly increased the risk of thrombosis. Separately, the contribution of high blood pressure and hyperlipidaemia proved to be influential, whereas tobacco use, diabetes mellitus and obesity were not significant. Significant differences were revealed in the probability of thrombosis-free survival between patients without CV risk factors and those with at least one CV risk factor, and between those with at most one CV risk factor and those with two or more CV risk factors. CONCLUSIONS: On the basis of the results on the current cohort, it is suggested that CV risk factors may influence the thrombotic complications in ET

Az anaemiák epidemiológiája

Világszerte magas az anaemia prevalenciája, a vashiányos anaemia az ötödik leggyakoribb eltérés a Globális betegség- teher című tanulmány szerint. Hátterében számos tényező, összetett patomechanizmus állhat, az etiológia nagy vál- tozatosságot mutat életkor, nem és földrajzi eloszlás szerint. Az anaemia prevalenciája emelkedik az életkorral. A demográfiai változások, a népesség idősödése jelenleg nagyobb léptékű, mint a korábbi évtizedekben, és ez jelentős kihívás elé állítja a társadalmakat és az egészségügyi rendszereket. Az időskori anaemia átlagos prevalenciája 17%, de ennél lényegesen magasabb az ápolási otthonokban élő (47%) és a hospitalizációra került idősek (40%) között. Oka általában multifaktoriális, és gyakran a komorbiditások miatt egyidejűleg több mechanizmus is szerepet játszik a ki- alakulásában. A preoperatív anaemia prevalenciája magasabb (35%), mint az anaemia gyakorisága az átlagpopuláció- ban, és evidenciák igazolták kedvezőtlen hatását a posztoperatív morbiditásra és mortalitásra. Időben történő felismerése és korrekciója multidiszciplináris feladat és közös felelősség mind a vértakarékos betegellátás, mind a betegek életkilátásainak javítása szempontjából

Bal kamrai deformáció cardialis könnyűlánc-amyloidosisban és hypereosinophilia-szindrómában. Eredmények a MAGYAR-Path Tanulmányból = Left ventricular deformation in cardiac light-chain amyloidosis and hypereosinophilic syndrome Results from the MAGYAR-Path Study

Absztrakt: Bevezetés: A hypereosinophilia-szindróma (HES) és az immunglobulinkönnyűlánc-amyloidosis (ALA) két ritka hematológiai betegség, melyek cardialis eltérésekkel járnak együtt. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja a HES- és ALA-betegek bal kamrai (BK-i) deformációs paramétereinek összehasonlító vizsgálata volt háromdimenziós speckle-tracking echokardiográfia (3DSTE) segítségével. Módszer: A vizsgálatok során 10 HES-beteg (átlagos életkor: 60,9 ± 14,7 év) és 19 ALA-ban szenvedő páciens (átlagos életkor: 63,4 ± 7,8 év, 13 férfi) eredményeit elemeztük. Kontrollcsoportként 13, korban és nemben egyeztetett, egészséges felnőtt szolgált (átlagos életkor: 59,2 ± 4,3 év, 5 férfi). Valamennyi esetben teljes körű kétdimenziós Doppler-echokardiográfiás vizsgálat készült 3DSTE-vel kiegészítve. Eredmények: A kontrollcsoporthoz képest az ALA-betegcsoportban mért valamennyi basalis szegmentális BK-i strain szignifikánsan alacsonyabbnak mutatkozott. Az ALA-betegek globális és átlagolt szegmentális BK-i longitudinális strain (LS) értékei az egészséges kontrollcsoporthoz hasonlítva szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyultak. A HES-betegcsoport és az egészséges kontrollok összehasonlítása során szignifikáns különbséget tapasztaltunk a globális BK-LS tekintetében, míg a szegmentális basalis BK-LS is szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult a HES-betegekben. A HES- és az ALA-betegcsoport értékeit összehasonlítva a basalis BK-i radiális és 3D strain mutatott szignifikáns eltérést. Következtetések: A 3DSTE alkalmas módszer a HES- és az ALA-betegcsoportban a BK-i deformációs mechanika részletes vizsgálatára. Mindkét betegcsoportban jelentős deformációs eltérések tapasztalhatók, ALA fennállása esetén az eltérések kifejezettebbek. Orv Hetil. 2020; 161(5): 169–176. | Abstract: Introduction: Hypereosinophilic syndrome (HES) and immunoglobulin light-chain amyloidosis (ALA) are two, rare haematological disorders associated with cardiac alterations. Aim: The goal of the present study was a comparative assessment of left ventricular (LV) deformational parameters in HES and ALA patients using three-dimensional speckle-tracking echocardiography (3DSTE). Method: In the present study, results of 10 HES patients (mean age: 60.9 ± 14.7 years) and 19 ALA patients (mean age: 63.4 ± 7.8 years, 13 males) were analysed. The control group contained 13 age- and gender-matched healthy adults (mean age: 59.2 ± 4.3 years, 5 males). All patients underwent a complete two-dimensional Doppler echocardiography followed by 3DSTE. Results: All basal segmental LV strains were significantly reduced in ALA patients as compared to the control group. Global and mean segmental LV longitudinal strain (LS) values of ALA patients proved to be significantly decreased as compared to those of the healthy control group. During comparison of HES patients and healthy controls, significant difference could be detected in global LV-LS, while segmental basal LV-LS was also significantly reduced in HES patients. Basal LV radial and 3D strains showed significant differences when parameters of HES and ALA patient groups were compared. Conclusion: 3DSTE is a feasible tool for the detailed assessment of LV deformation in HES and ALA patients. Significant LV deformational abnormalities could be detected in both groups. In the case of ALA, these abnormalities are more prominent. Orv Hetil. 2020; 161(5): 169–176