Production of extracellular proteases by human pathogenic Trichoderma longibrachiatum strains

Species belonging to the filamentous fungal genus Trichoderma are well known as potential candidates for the biological control of plant pathogenic fungi and as cellulase producers of biotechnological importance. Several data were published in the last decade also about the clinical importance of this genus, indicating that Trichoderma strains may be potential opportunistic pathogens in immunocompromised patients. However, there is a lack of information about the potential virulence factors of clinical Trichoderma strains. This study was designed to examine the extracellular proteolytic enzymes of six clinical T. longibrachiatum isolates. Supernatants from induced liquid cultures of the examined strains were screened for proteolytic enzyme activities with 11 different chromogenic p-nitroaniline substrates. The production of trypsin-like, chymotrypsin-like and chymoelastase-like protease activities cleaving N-Benzoyl-L-Phe-L-Val-L-Arg-p-nitroanilide, N-Succinyl-L-Ala-L-Ala-L-Pro-L-Phe-p-nitroanilide,and N-Succinyl-L- Ala-L-Ala-L-Pro-L-Leu-p-nitroanilide, respectively, was common among the strains examined. Separation of trypsin- and chymotrypsin-like activities by column chromatography revealed, that both systems are complex consisting of several isoenzymes. The pH-dependence of these two protease systems was also studied. Based on the results, the different isoenzymes seem to have different optimal pH values. Extracellular proteolytic enzymes may be involved in the pathogenecity of Trichoderma strains as facultative human pathogens

Keratitis caused by the recently described new species Aspergillus brasiliensis: two case reports

<p>Abstract</p> <p>Introduction</p> <p>Human infections caused by <it>Aspergillus brasiliensis </it>have not yet been reported. We describe the first two known cases of fungal keratitis caused by <it>Aspergillus brasiliensis</it>.</p> <p>Case presentations</p> <p>A 49-year-old Indian Tamil woman agricultural worker came with pain and defective vision in the right eye for one month. Meanwhile, a 35-year-old Indian Tamil woman presented with a history of a corneal ulcer involving the left eye for 15 days. The fungal strains isolated from these two cases were originally suspected to belong to <it>Aspergillus </it>section <it>Nigri </it>based on macro- and micromorphological characteristics. Molecular identification revealed that both isolates represent <it>A. brasiliensis</it>.</p> <p>Conclusion</p> <p>The two <it>A. brasiliensis </it>strains examined in this study were part of six keratitis isolates from <it>Aspergillus </it>section <it>Nigri</it>, suggesting that this recently described species may be responsible for a significant proportion of corneal infections caused by black Aspergilli. The presented cases also indicate that significant differences may occur between the severities of keratitis caused by individual isolates of <it>A. brasiliensis</it>.</p

Virulence factors and in-host selection on phenotypes in infectious probiotic yeast isolates (Saccharomyces ‘boulardii’)

Saccharomyces yeast probiotics (S. ‘boulardii’) have long been applied in the treatment of several gastrointestinal conditions. Despite their widespread use, they are rare opportunistic pathogens responsible for a high proportion of Saccharomyces mycosis cases. The potential virulence attributes of S. ‘boulardii’ as well as its interactions with the human immune system have been studied, however, no information is available on how these yeasts may change due to in-host evolution. To fill this gap, we compared the general phenotypic characteristics, cell morphology, virulence factors, epithelial and immunological interactions, and pathogenicity of four probiotic product samples, two mycosis, and eight non-mycosis samples of S. ‘boulardii’. We assessed the characteristics related to major steps of yeast infections. Mycosis and non-mycosis isolates both displayed novel characters when compared to the product isolates, but in the case of most virulence factors and in pathogenicity, differences were negligible or, surprisingly, the yeasts from products showed elevated levels. No isolates inflicted considerable damage to the epithelial model or bore the hallmarks of immune evasion. Our results show that strains in probiotic products possess characteristics that enable them to act as pathogens upon permissive conditions, and their entry into the bloodstream is not due to active mechanisms but depends on the host. Survival in the host is dependent on yeast phenotypic characteristics which may change in many ways once they start evolving in the host. These facts call attention to the shortcomings of virulence phenotyping in yeast research, and the need for a more thorough assessment of probiotic use

A toxoplasmosis szeroepidemiológiai helyzete a várandós nők körében 2018 és 2022 között

Bevezetés: A Toxoplasma gondii egy világszerte előforduló vér- és szöveti parazita. Terjedése történhet kontaminált ételek/italok fogyasztásával, valamint transzplantációval, transzfúzióval és transzplacentáris úton is. Ez utóbbi átviteli mód következtében az akut Toxoplasma -fertőzés kockázatos a toxoplasmosisra fogékony várandós nőknél a lehetséges magzatkárosodások miatt. A toxoplasmosisra való fogékonyságnak, ezáltal a magzat védelmének indirekt meghatározására az antenatalis szerológiai vizsgálat alkalmas, mely során Toxoplasma -specifikus antitestek szintjét mérjük. E vizsgálat révén megbízhatóan követhető a várandós szerostátusza: a fogékonyság (szeronegatív), a korábban lezajlott toxoplasmosis, a latens fertőzés, valamint az akut, tünetekkel járó/tünetmentes fertőzés diagnosztizálása. Ez utóbbi megerősítésére/kizárására használjuk az Toxoplasma -immunglobulin-G-aviditásvizsgálatot. Célkitűzés: A szegedi és Szeged környéki várandós nők Toxoplasma -szeroprevalenciájának meghatározása. Módszer: A 2018 és 2022 közötti adatok retrospektív legyűjtése a MedBakter informatikai rendszerből, ezt követően a 14 és 50 év közötti várandós nők adatainak elemzése. Eredmények: Az 5 év alatt 8609 várandós nő mintáját vizsgáltuk meg, akik közül 7093-nál 1, 1430-nál 2, 83-nál 3, 3-nál pedig 4 terhességet különítettünk el a vizsgált időszakban. Az elemzésbe bevont várandós nők átlagéletkora 31 év volt. Szerológiai vizsgálataink során 6834 (79,4%), Toxoplasma -fertőzésre fogékony (szeronegatív), 1775 (20,6%) szeropozitív: latens vagy korábban lezajlott (1756), illetve akut (19) fertőzött várandóst diagnosztizáltunk. 4 esetben egy adott terhesség során történt szerokonverzió, vagyis az adott terhesség első mintájánál még szeronegatív eredményt kaptunk, viszont a Toxoplasma ellenanyagokat tudtunk kimutatni. Megbeszélés: A szegedi és Szeged környéki várandósok körében a Toxoplasma -szeroprevalencia 20,6% volt 2018 és 2022 között, ami csökkent érték a 2000-es évben rögzített országos adatokhoz képest. Következtetés: Figyelembe véve az általunk diagnosztizált, terhesség során bekövetkező szerokonverziót, a toxoplasmosisra fogékony várandósok többszöri (legalább kéthavonta történő) szűrése a terhesség során kifejezetten javasolt, tehát nem elég csak az első trimeszterben felmérni a szerostátuszt. Orv Hetil. 2024; 165(5): 177–182