A kórházak jövője, a jövő kórházai

Absztrakt A XX. század végére a vertikálisan szerveződő kórházak zárt hierarchikus rendszerekké formálódtak, amelyekben az egészségügyi ellátási kínálat jelentősen felaprózódott. A kórházak jelenlegi szervezettségükben nincsenek felkészülve az élettartam folyamatos emelkedésére, a multimorbiditás, valamint a krónikus és hosszan tartó betegségek számának erőteljes növekedésére, mivel azokat nem hosszú távú kezelések végzésére tervezték. A fejlett, kifejezetten drága technológiák mind gyorsabb beépülése az ellátásokba gazdasági krízist generál. Az ellátási és gazdasági krízis egyidejű megoldása nem képzelhető el a kórházak struktúrájának megváltoztatása nélkül. A jövő kórházai hálózati rendszerben, betegségprofilok szerinti szerveződésben, speciális ellátásokat fognak végezni. Jelen ismereteink szerint ez az egyetlen struktúra, amely lehetővé teszi a méretgazdaságosság elérését, a folyamatosan szűkülő források megfelelő elköltését, valamint a megváltozott betegarculat és betegségstruktúra megkövetelte hatékony betegellátás biztosítását. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1099–1104

Élőlények kollektív viselkedésének statisztikus fizikája = Statistical physics of the collective behaviour of organisms

Experiments: We have carried out quantitative experiments on the collective motion of cells as a function of their density. A sharp transition could be observed from the random motility in sparse cultures to the flocking of dense islands of cells. Using ultra light GPS devices developed by us, we have determined the existing hierarchical relations within a flock of 10 homing pigeons. Modelling: From the simulations of our new model of flocking we concluded that the information exchange between particles was maximal at the critical point, in which the interplay of such factors as the level of noise, the tendency to follow the direction and the acceleration of others results in large fluctuations. Analysis: We have proposed a novel link-density based approach to finding overlapping communities in large networks. The algorithm used for the implementation of this technique is very efficient for most real networks, and provides full statistics quickly. Correspondingly, we have developed a by now popular, user-friendly, freely downloadable software for finding overlapping communities. Extending our method to the time-dependent regime, we found that large groups in evolving networks persist for longer if they are capable of dynamically altering their membership, thus, an ability to change the group composition results in better adaptability. We also showed that knowledge of the time commitment of members to a given community can be used for estimating the community's lifetime. Experiments: We have carried out quantitative experiments on the collective motion of cells as a function of their density. A sharp transition could be observed from the random motility in sparse cultures to the flocking of dense islands of cells. Using ultra light GPS devices developed by us, we have determined the existing hierarchical relations within a flock of 10 homing pigeons. Modelling: From the simulations of our new model of flocking we concluded that the information exchange between particles was maximal at the critical point, in which the interplay of such factors as the level of noise, the tendency to follow the direction and the acceleration of others results in large fluctuations. Analysis: We have proposed a novel link-density based approach to finding overlapping communities in large networks. The algorithm used for the implementation of this technique is very efficient for most real networks, and provides full statistics quickly. Correspondingly, we have developed a by now popular, user-friendly, freely downloadable software for finding overlapping communities. Extending our method to the time-dependent regime, we found that large groups in evolving networks persist for longer if they are capable of dynamically altering their membership, thus, an ability to change the group composition results in better adaptability. We also showed that knowledge of the time commitment of members to a given community can be used for estimating the community's lifetime

Changing English in a changing world

Készült az ELTE Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból támogatott programja keretében

A kulturális globalizáció földrajzi vonásai = The geographical dimensions of cultural globalisation

A globalizáció fogalma a tudományos diskurzusnak és a társadalmi közbeszédnek is rendszeresen visszatérő eleme. Jóllehet az ad hoc használattal divatos szakkifejezéssé redukálódott, a globális léptékű folyamatok utóbbi évtizedekben tapasztalt kiterjedése a globalizáció és mögöttes tartalmainak kutatását indokolja. A hétköznapi gyakorlathoz hasonlóan a földrajztudomány globalizációs kutatásaiban korábban a gazdasági és a politikai aspektusok domináltak. Napjaink globalizációs folyamatai (diverzifikálódó kapcsolatok, áruvá válás, a globális folyamatokkal szembeni kitettség, tér-idő sűrűsödés) azonban a kultúrát „láthatóbbá” tették. Ezáltal a globalizáció kulturális dimenzióinak léte és vizsgálata olyannyira elfogadottá vált, hogy a globalizációs folyamatokat egyre többen kulturális tényezőknek tulajdonítják, megkérdőjelezve a gazdasági és politikai szempontok kizárólagos magyarázó erejét. A tanulmány a kulturális globalizáció – hazai szakirodalomban hiányzó – bemutatásával támpontokat nyújt a globális szintű, kulturális kölcsönhatásokról alkotott elméletek értelmezéséhez, majd a kulturális térbeli egyenlőtlenségek változását konceptualizáló három álláspont (konvergencia, differenciálódás, hibridizáció) kritikai elemzésére tesz kísérletet. A hibriditás koncepciójára építő harmadik álláspont – túllépve az utópisztikus és disztópikus jövőképek kettősségén – a kulturális identitások antiesszencialista megközelítésével újrakeretezheti a globális és lokális folyamatok értelmezését. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása szerint a kulturális áramlások, illetve az azok termékeire, képeire és szimbólumaira adott válaszok is egyre összetettebb és összekapcsoltabb kulturális identitásokkal hozhatók összefüggésbe. Mindezek térségek és léptékek szerint differenciált vizsgálata nagy jelentőséggel bír a túláltalánosításokba torkolló globalizációs narratívák elkerüléséhez