16 research outputs found

    Ciklikus klímaváltozások kimutatása dél-magyarországi pleisztocén rétegsorok üledéktani, geokémiai és őslénytani vizsgálatai alapján

    Get PDF
    A Paksi Lösz Fomációba tartozó rétegsorok vizsgálatai kibővítették és elmélyítették a terület lösz-paleotalaj összleteire vonatkozó ismereteinket. A paleoklimatikus feltételek által meghatározott üledéktani jellemzők, mikromorfológiai valamint az ásványi és kémiai összetétel alapján különböző mértékű mállás és pedogenezis által kialakított lösz- és paleotalaj típusokat különítettünk el, melyek alapján rekonstruálhatók a paleoklimatikus trendek is. Fenti vizsgálatok a rétegtani korrelációhoz is nagyban hozzájárultak. Kvartermalakológiai vizsgálataink alapján kimutattuk a terület "fiatal lösz" sorozatának paleoökológiai és klímatörténeti változásait és a terület zöld folyosó jellegét a preillír refugiumterület és az ettől északra fekvő területek között. A középső- és felső-pleisztocén képződmények paleoökológiai vizsgálatai a területen érvényesülő erős déli klímahatás következményeire világítanak rá. A területen a csapadék mennyisége és ezzel összefüggésben a növényzeti borítottság nagyobb volt, mint a Kárpát-medence középső és északabbi területein. A zártabb növényzeti borítottság azokra az időszakokra is jellemző, melyekben a Kárpát-medence központi és északi területein általánossá váltak a nyílt területek. Az enyhébb klíma és a nagyobb növényzeti borítottság kiegyenlítő hatása miatt a lehűlések erős hatása gyakran nem tapasztalható. Több új paleoökológiai-biosztratigráfiai horizontot irtunk le, melyek közül legkarakteresebb a vezetőszintként használt, középső-pleisztocén korú "Bagi tefra" feküképződményéhez köthető nagyon markáns lehűlési szakasz, korjelző faunával. | The investigations brought extended new results regarding the characteristics of loess-paleosol sequences. Via the evaluation of the patterns observable in such parameters as grain-size composition, micromorphology, chemical and mineral composition, all heavily influenced by the prevailing past climatic conditions, numerous genetic loess and paleosol types could have been distinguished reflecting differential degree of weathering and pedogenesis. The observed patterns in the referred parameters are suitable for capturing paleoclimatic fluctuations as well. With the help of the gained results of detailed malacological analyses, a detailed climate and paleoecological history of the "young loess" series of the study area was given. Furthermore, the role of the area as an ecological corridor between the refugia of the Preillirycum and the areas north of the study site could also have been corroborated. The paleoecological investigations point to a strong, southern climatic influence in the study area. Not only higher values in the precipitation, but a concomitant higher vegetation cover is discernible compared to the central and northern parts of the Carpathian Basin. The special conditions observable in the milder conditions and greater vegetation cover at the study site had a moderating effect on the climate. As a result the stronger cooling periods are often not observable here. Finally, several new paleoecological-biostratigraphical horizons were introduced. The most characteristic of these is connected to the bedrock of the "Bag Tephra", indicating an intensive cooling embedding index fossils

    A szálkai lösz-paleotalaj sorozat Mollusca faunája

    Get PDF

    Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése = 3D Sedimentological Modeling of Point Bar Sand Bodies

    Get PDF
    A vizsgálatok a Tisza Szeged melletti nagy övzátonyában az üledékföldtani heterogenitásnak a talajvízjárásra gyakorolt hatása tisztázásra irányultak. Összesen 39 db sekély fúrást tartalmazott a kiépített monitoring rendszer. A fúrási tapasztalatok alapján a kisléptékű üledékföldtani heterogenitás erősen befolyásolja a talajvízjárást. Ugyanakkor a krigelt talajvízszint felületek ezt a tapasztalatot nem igazolták. A Szekvenciális Gaussi Szimuláció realizációi viszont a heterogenitás sokféle geometriai formájára mutatott rá. A realizációk különbözősége a taljavízszint térképezés területi bizonytalanságát fejezi ki. Ez a bizonytalanság teljesen független a vízszint regisztráció pontosságától, csak a hidrológiai paraméterek területi homogeneitásától függ. A vízszintek félvariogram modelljei a heterogenitás három különböző léptékét mutatták ki: az övzátony (mint genetikai egység) méretének léptéke; az akkréciós felületek mérete; az üledékek kisléptékű heterogenitásának léptéke. A növekvő számú realizációból számolt számolt várható érték felületek konvergens "sorozatot" alkotnak. A konvergencia sebessége az akréciós felszínek között különböző. Következésképpen az akréciós felületek közötti zónák az információ stabilitás különböző szintjeit képviselik. Ez az oka annak, hogy a krigelt talajvízszint térkép nem adja vissza az üledékföldtani heterogenitást. A munka során kapott eredményeket az ArcGIS által kínált geoinformatikai rendszerben rögzítettük. | The object of this study was a fairly large point bar of River Tisza. We set up a monitoring system with 39 shallow wells for the geostatistical analyses of the relation between small scale heterogeneity of groundwater levels and sedimentological features. The field experiences showed that the variability of groundwater levels is controlled by the sediments. This fact was not reflected by the kriging, but it can be honored by Sequential Gaussian Simulation. The lateral differences of the realizations express the uncertainty of water level mapping under the well control. This uncertainty is independent on the accuracy of the water-level registration. This depends only upon the homogeneity of the hydrological parameters, and the geometry of the wells. By interpreting the semi-variogram models of the water levels three scales of heterogeneity could be point out: the scale of the point bar (as unit); the scale of the scroll bars; and finally the effect of the heterogeneity of the sediments. The E-type estimations computed from the sequentially increasing number of realizations give convergent surfaces. The speed of convergence may significantly different between the accretion surfaces. It follows, that the different accretion zones mean different level of information stability. This is why kriging can not give back the sedimentary variability. All the results were entered to a GIS system for supporting the environmental monitoring activity of corrosive pipeline fenestrations
    corecore