A Muraközi uradalom 17-18. századi gazdaság és társadalomtörténetének forrásai (forráspublikáció) I. = Written sources for the economic and social history of the Muraközi domain (publication of written sources) I.

A program célja az volt, hogy összegyűjtse és a megadott időhatárokon belül publikálásra előkészítse a Muraközi uradalom 17-18. századi gazdaság és társadalomtörténetének forrásait. Ezek elsősorban uradalmi összeírások, urbáriumok és aestimatiok. A közreadott források őrzési helyei a következők: Haus-Hof und Staatsarchiv, Hofkammerarchiv, Wien, Magyar Országos Levéltár, Budapest, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg. A forrásfeltárás, a közreadandó források kiválogatása, átírása és összeolvasása megtörtént. Elkészült a történeti bevezető. A kötet lektorálásra készen áll. A kiadást a Zala megyei Levéltár vállalta fel. | The purpose of the program was to collect and publish the written sources for the economic and social history of the Muraközi domain from the 17th and 18th centuries. They are mainly registers, urbars and aetimations from Haus-, Hof und Staatsarchiv and Hofkammerarchiv in Vienna, Nationalarchive in Budapest and County Archive of Zala in Zalaegerszeg. The search, the copy of the documents between 1638 and 1768 and the transcription is finished, and the introduction is ready. The manuscript is ready to revise. The publisher will be the county Archive of Zala

Female characterisation in nineteenth century comic opera: origins, interpretative issues and stylistic interpretation Norina, a complex representation of a comic opera character

Doktori dolgozatom témáját elsősorban színpadon énekelt szerepeim, mesterségbeli tudásom és szakmai tapasztalataim alapján választottam. Érdeklődésem középpontjában pályám kezdete óta az operajátszás sajátos területe, a vígoperák világa áll. Tekintve, hogy alkatomnak és hangi karakteremnek köszönhetően számos opera buffa előadásban vettem részt, dolgozatom elkészítésének motivációja a személyes érintettségemből következő tapasztalatszerzésen túl a műfaj szeretetéből és tiszteletéből ered. Operaénekesként fontosnak tartom, hogy a vígopera, az operajátszásnak ez a manapság kissé mostohán kezelt műfaja visszakerüljön méltó helyére, oda, ahova azok a szerzők emelték, akik maradandót alkottak benne. A vígopera első látásra játékos, könnyed műfajnak tűnik, ám színpadra állításánál, szerepelemzésnél általában kiderül, hogy ez csak a látszat. Bár egy jó előadás fesztelenül derűsnek és felhőtlennek látszik, mögötte mindig komoly, pontos, igényes munka áll. Vígoperai szerepeikről legendásan híres operaénekesek kivétel nélkül ugyanerről számolnak be különböző életrajzi írásaikban, riportjaikban. Dolgozatom célja feltárni az opera buffa nőalakjainak útját, változását, fejlődését egészen a műfaj eredetétől a 19. századi kiteljesedéséig. Színház- és zenetörténeti kutatásaimat, ismereteimet, tapasztalataimat alapul véve kívánok összefoglaló áttekintést adni a vígopera interpretációs attribútumairól. Végül egy konkrét szerep (Norina) elemzésén keresztül ismertetni szándékozom a prima buffa assoluta szerepkörben rejlő előadó-művészeti és előadóművészi lehetőségeket. Tudomásom szerint még nem született olyan elemző munka, amely ebből a szempontból vette volna górcső alá ezt a színes, kedves, ám sokkal kevésbé felszínes figurát, mint amilyennek sok esetben a színpadi elképzelés láttatja őt

How do Central European forest stands respond to climate change - Review

Current global climate change alters the behaviour of species, and this can be also witnessed when investigating the species composition, the structure and the processes of different ecosystems. Today a growing number of researches deal with the climatic exposures of forests, mostly focusing on the responses of the dominant climate susceptible tree species and the direct and indirect impacts of climate change experienced in forests. During literature review we looked for publications investigating the experienced impacts of climate change in our region including responses witnessed in growth, mortality and regeneration capacity of tree species. From different climatic exposures the impacts of increased CO2 level, nitrogen deposition, milder winters and more droughty and drier summers can be experienced most in our region. Publication’s statements on the changes of tree species and forest stands have been grouped and summarized according to the characteristic exposures. Based on the literature data it can be stated that climate change variously alters the tree species composition, mixture ratio and diversity of forest stands and the outcomes of other forest dynamic processes through vitality, production and competitiveness of different tree species

Analysis of the correlation between the incidence of food-borne diseases and climate change in Hungary

It is increasingly accepted globally, that many food-borne diseases are associated with climate change. The goal of the present research is to investigate whether changes in the annual number of the registered food-borne diseases in Hungary can be correlated to any climate parameter, as it is reasonable to suppose that it can be linked to climate change. Ten climate parameters and indices were examined as potential influencing factors. A multiple linear regression model was employed, using the backward elimination method to find the climate factors that have a significant effect on the annual number of food-borne diseases. It was found that the annual mean temperature was the only significant predictor of the annual number of registered food-borne diseases, and that 22.0% of the total variance in the annual number of food-borne diseases can be explained by the annual mean temperature. It should be noted that this relationship is negative, given that they are derived from time series with opposite trends. This phenomenon may be explained by the process of evolution and adaptation of the infecting fauna

Hosszú- és rövidnappalos megvilágítás hatása a kenyérbúza egyedfejlődési dinamikájára

A kenyérbúza esetében a domináns nappalhossz-érzéketlen alléltípusok korai virágzást eredményeznek rövid nappalon, míg a nappalhossz-érzékeny alléltípust hordozó genotípusok kalászolása vontatottá válik, illetve teljes mértékben el is maradhat. A nappalhossz érzékelése hatással van a búza intenzív szárnövekedési fázisának kezdeti idejére és hosszára is, amely alapvető szerepet játszik az adaptációs képesség meghatározásában. A vizsgált nappalhossz-érzéketlen és érzékeny csoportok átlagmagasságuk alapján nem mutattak jelentős különbséget a kezelések hatására (46-50 cm), azonban növekedési dinamikájukat megfigyelve szignifikáns eltérés volt tapasztalható rövid nappalos megvilágítás mellett. Hosszú nappalos körülmények között mind a nappalhossz-érzéketlen, mind a nappalhossz-érzékeny allélt hordozó genotípusok intenzív szárnövekedésük kezdeti szakaszában, illetve az intenzív szárnövekedésük hosszában is hasonló átlagértékeket mutattak (a regressziós egyenes meredekségének értéke: 0,025 és 0,024, illetve 26 nap és 29 nap). Ezzel szemben rövid nappalon a két csoport között ezek az átlagértékek 0,01 és 0,008, illetve 39 nap és 57 nap volt. A nappalhossz-érzéketlen genotípusok rövid nappalon megfigyelt intenzív szárnövekedés alatti átlagos fejlődési dinamikája kétszer akkora volt (a regressziós egyenes meredekségének értéke: 0,04), mint a nappalhossz-érzékeny fajtáknál (0,02). A két eltérő nappalhossz-érzékenységű csoport egyedfejlődési paraméterei között is jelentős eltéréseket mutattunk ki. A nappalhossz-érzéketlen fajták intenzív szárnövekedése átlagosan még az első szárcsomó megjelenése előtt két nappal elkezdődött hosszú nappalos körülmények között, míg rövid nappalon ez az érték 3 nap volt. Ezzel szemben a nappalhossz-érzékeny csoportnál ez az aránypár 2 nap és 11 nap volt

Kenyérbúza környezeti adaptációjának molekuláris-genetikai vizsgálata

Az adaptációs képesség meghatározásában a vernalizációs igényért, a nappalhossz érzékenységért és a cirkadián ritmusért felelős géncsoportok fő szerepet játszanak. Az egyedfejlődési gének aktivitása határozott napi ciklikusságot mutat, azonban ennek mértéke és mintázata jelentősen függ a környezeti hőmérséklet változásától, a genotípustól, illetve e két faktor kölcsönhatásától is. A cirkadián gének napi expressziós ciklusa az általunk alkalmazott hőmérsékleti kezeléstől és genotípustól függetlenül minden esetben határozott volt. Az egyes genotípusokban hőmérsékleti kezelés hatására jelentősen változhat a génaktivitás csúcsértéke. A két kezelés hatására a VRN1 gén expressziós értéke nem változott számottevően, míg a VRN2 és a VRN3 géneké 18°C-os körülmények között jelentős mértékben nőtt. A PPD1 gén aktivitásának napi csúcsértéke 18°C-on mindhárom fajta esetében megemelkedett, ami a kései kalászolású fajták esetében még inkább kifejezőbbé vált. A korai fajta esetében a CCA1 gén csúcsértéke közel kétszeresére emelkedett 18°C-os kezelés hatására, míg a TOC1 gén esetében ez a jelenség üvegházi körülmények között volt megfigyelhető. PRR95 gén aktivitása 18°C-on több mint kétszeresére emelkedett. A LUX gén esetében a késői fajták 18°C-on közel háromszoros génexpressziós maximumértékekkel rendelkeznek