Vállalkozó vezetés Magyarországon

A vállalatok által követett stratégiákra mint a múltbeli magatartásmintákban megfigyelhető szabályszerűségekre tekintünk. Annak ellenére, hogy ezek a magatartásminták igen változatosak, mégis a vállalati cselekvések konzisztens láncolata alapján, megfelelően alkalmazott taxonómiaképzéssel, néhány jól beazonosítható alapstratégiába sorolhatók be (lásd bővebben Miles – Snow, 1978; Antal-Mokos – Kovács, 1998; Hortoványi – Szabó 2006). Az empirikus vizsgálatokkal alátámasztott taxonómiák nemcsak feltárják az alapstratégiákat, de meg is magyarázzák a vezetési és szervezési folyamatok különbözőségeit (Ucbasaran és szerzőtársai, 2001). A vállalkozói vezetés is egy ilyen magatartásminta (latens stratégia), melynek azonosítása és alaposabb megvilágítása a cikk legfontosabb célja. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a hazai kis- és középvállalatok vezetői milyen empirikus tapasztalatokkal szolgálnak a vállalkozó típusú vezetés jelenségének megértéséhez? A fentiek alapján a magyarországi vállalatvezetők vállalkozói tevékenységének empirikus vizsgálata az irodalomban beazonosított „réseket” tölti be nagymintás, kérdőíves felmérés segítségével, új kontextusban, feltörekvő piacon

A kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a kkv szektorban A vezető szerepe az innovációban és az innováció értelmezése a kkv szektorban = Opportunities and constrains in the r&d activities of the SMEs: The role of the entrepreneur in the innovation processes and how it is manifasted in their everyday activities

Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a vállalkozónak milyen szerepe van az innovációban, és az innovációnak milyen különböző értelmezési lehetőségei fedezhetőek fel kis- és középvállalkozási szektorban. Kiindulási pontja a vállalkozó vezető személye és innovatív magatartása, mellyel folyamatosan keresi a fejlődés új lehetőségeit. A vállalkozó az erőforrások kreatív felhasználása és vállalkozói magatartása révén a vállalkozás motorjának tekinthető. A tanulmány alapját kvalitatív mélyinterjúkon alapuló, 14 interjúból álló kutatás képezi, melyek mélyreható elemzése alátámasztotta, hogy az innovációs hajlandóság erősen összefügg a vállalkozói magatartással, és mindkét tényező szorosan köthető a vállalkozás vezetőjéhez. / === / This paper focuses on the entrepreneur’s role in the innovation process and on the way the entrepreneurs interpret the phenomena of innovation and they perceive their role in this process. The paper begins with the presentation of different entrepreneurial models, focusing especially on entrepreneurial management and its linkages to variable forms of innovation. Based on the deep examination of 14 interviews made with Hungarian entrepreneurs, the paper identifies the entrepreneur’s decisive role in the innovation process, furthermore the article confirms the importance of entrepreneurial and risk-taking behavior in innovative organizations

Munkahelyi tanulást befolyásoló tényezők – humán-számítógép együttműködés vizsgálata (Influencing factors of on-the-job learning – Analysis of human-computer collaboration)

A komplex, dinamikus, tudásalapú társadalomban nemcsak a tanulás formái, hanem a tanulás helyszínei is módosulnak, s a munkahely tanulásban betöltött szerepe felértékelődött. A munkahelyi környezet is számos átalakuláson esett át, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődésével egyidejűleg lehetővé vált többek között a távmunka, jelentősen átformálva a munkavégzés és a munkahelyi interakciók módját. A kutatók arra keresték a választ kutatásukban, hogy a szervezeten belül milyen tényezők támogatják vagy gátolják a munkahelyi tanulást. A kutatás fő üzenete, hogy a tanulás keretrendszere, az egyéni képességek és az észlelt tanulási szituáció együttesen határozza meg a munkahelyi tanulást. A kutatók eredményüket kvalitatív kutatással feltárt három esettanulmányon keresztül ismertetik. ____ In a knowledge-based society not only the forms of learning have been changed but also the places of learning. The role of workplace in the learning process is becoming more important. Meantime, there has been a substantial change in the working conditions as the development in information and communication technologies (ICTs) makes it possible to telecommute transforming remarkably the way of working and the interactions at the workplace. The central question of the research is which intra-organizational factors support or hinder onthe- job learning. The main message of the research is that the learning framework, the individual cognitive competences and the perceived learning situation influence collectively on-the-job learning. Authors present the results of the qualitative research though three case studies

Vállalkozó vezetés. Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokban = Entrepreneurial Management in Hungarian SMEs

A vállalkozók a társadalom nélkülözhetetlen tagjai, de nem csupán azért, mert léteznek, hanem mert értéket tudnak teremteni mind a vállalkozás, mind a társadalom számára (Low és MacMillan, 1988: 142). A vállalkozói tevékenység az értékteremtésen keresztül segíti a vállalat versenyképességének megőrzését, és ezért „kritikus a gazdaság hosszútávú életképességéhez” (Stevenson, 1983: 3). A vállalkozó vezetők szerepe gazdasági válság idején különösen felértékelődik, amint arra a disszertáció későbbi részeiben rámutatok, ők képesek az erőforrás hiányos környezet hátrányait (gazdasági) előnnyé konvertálni. A széleskörű és kiterjedt kutatások ellenére, amint Aldrich és Martinez megállapították (2001: 41), a mai napig nincs egyértelmű válasz arra, hogy ténylegesen mi különbözteti meg a vállalkozó vezetők lehetőségvezérelt, kitartó magatartását a nem vállalkozó típusú menedzserek által követett magatartásától. A kérdés megválaszolása, a vállalkozó vezetők tevékenységének megértése a társadalom számára is döntő jelentőségű, ezért az elméletalkotás a jelenkor kutatói számára egy rendkívül aktuális kihívás. A vállalatok által követett stratégiákra, mint múltbeli magatartásmintákban megfigyelhető szabályszerűségekre tekintünk. Annak ellenére, hogy ezek a magatartásminták igen változatosak, mégis a cselekvések konzisztens láncolata alapján, megfelelően alkalmazott taxonómia képzéssel, néhány jól beazonosítható alapstratégiába sorolhatók be (lásd bővebben Miles és Snow 1978, Antal-Mokos és Kovács 1998, Hortoványi és Szabó 2006a). Az empirikus vizsgálatokkal alátámasztott taxonómiák nemcsak feltárják az alapstratégiákat, de meg is magyarázzák a vezetési és szervezési folyamatok különbözőségeit (Ucbasaran és szerzőtársai, 2001). A vállalkozó vezetés is egy ilyen magatartás minta (látens stratégia), mely azonosítása és alaposabb megértése a disszertáció legfontosabb célja. A cél érdekében: • Kutatásom tágabb kontextusban helyezem és azonosítom annak gyökereit. Rendszerezem a vállalkozás kutatások szakirodalmát és elhelyezem az egyén-folyamat vizsgálatok metszetében kutatási kérdéseimet, miszerint a hazai kis- és középvállalatok vezetői milyen empirikus tapasztalattokkal szolgálnak a vállalkozó típusú vezetés jelenségének megértéséhez, illetve, mit tanulhatunk a vállalkozó típusú vezetők viselkedéséből, amit felhasználhatunk a professzionális menedzsmentben? • Szűkítem a vállalkozó vezetés jelenségét, és konkrét kutatatási módszertant rendelek annak vizsgálatához. A vállalkozó vezetést a vezetők vállalkozási hajlandósága és a Timmons modell (1994) módosított változata segítségével tesztelem. Módszertani újítást vezetek be multidimenziós skálázás alkalmazásával. • Válaszokat adok a kutatási kérdésekre, és követő kutatásokat jelölök ki. Igazolom a vállalkozó vezetésre vonatkozó feltételezéseim, mindemellett újszerű módon azonosítom és szétválasztom a vállalkozói hajlandóságot a „spekulációs hajlandóságtól” és a „termék vezérelt” magatartástól

A sikeres növekedés és innováció feltételei (The condition of successful growth and innovation)

Kutatásukban a szerzők a sikeres innovációs-növekedési stratégiák beazonosítására törekedtek két dimenzió mentén: növekedési erőfeszítés és innovációs erőfeszítés. A sikert mint a radikális innováció piaci bevezetéseként definiálták. A szakirodalom áttekintése és kvalitatív kutatási eredményeink alapján azt találták, hogy a siker feltételei a következők: (1) „felkészültség”, azaz biztos szakmai tudás (know-what); a (2) „gyakorlás”, azaz a folyamatok tökéletes ismerete (know-how); a (3) „tehetséggondozás”, azaz a megfelelő kapcsolati tőke a hiányzó képességek, erőforrások és információk megszerzéséhez (know-who); és végül a (4) „tehetség”, azaz kreativitás, magas asszociációs készség, és innovatív ötletek. A vezető feladata annak felismerése, hogy mikor szükséges lassítania a szervezetre nehezedő növekedési nyomáson. A nyugalmi időszakban továbbra is fontos az innovációs képességek fejlesztése. Következetesen fel kell ismernie, hogy mikor lesz nagyobb a szétaprózott erőforrások és a megosztott figyelem költsége, mint a potenciális hozadéka. _______ In present research the successful innovation-growth strategies are identified along two dimensions: growth effort and innovation effort. The success is defined as the introduction to the market of a radical innovation. After reviewing the literature and conducting a qualitative research, authors found that the threshold condition of success are the followings: (1) “preparation”, that is expertise (know-what); (2) “practice”, that is deep understanding of processes (know-how); (3) “talent support”, that is access to missing resources; and finally (4) “talent”, that is creativity, innovative idea, and high association capability. This is the role of the manager to decide when the organizational growth should be slowed down. While the development of innovation capability is still important in times of slow growth periods, the manager must recognize that the cost of divided attention and fragmented resources is higher, than the potential return of the innovation

A versenyképesség és az innováció vállalati szintű vizsgálata

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ: hogyan válhat egy szervezet piacvezetővé, és hogyan tarthatja meg pozícióját hosszú távon? A kérdésre huszonöt különböző szektorban tevékenykedő piacvezető vállalat átfogó, több szintű kvalitatív módszertani vizsgálatával kapunk választ. A kutatás során több, mint száz, félig strukturált egyéni interjú, dokumentumelemzések és megfigyelések elemzése valósult meg QSR NVivo elemző szoftverrel. A tanulmány rávilágít arra, hogy a versenyképesség dinamikusan változó, idővel erodálódik, így megteremtése, illetve megújítása tudatos vezetői feladat. A kutatás fontos eredménye, hogy a menedzsereknek tudomásul kell venniük, hogy mind a termelékenységbe, mind az innovációba be kell fektetniük, amennyiben hosszú távon fenn akarják tartani iparági vezető pozíciójukat

Digitális transzformáció és ipar 4.0: magyar, szerb, szlovák és román tapasztalatok = Digital transformation and Industry 4.0: experiences from Hungary, Serbia, Slovakia and Romania

A digitalizáció valamennyi iparágat érinti és jelentősen átformálja. A digitális átalakulást a koronavírus-járvány kapcsán hozott nemzeti és nemzetközi intézkedések felgyorsították. Ennek ellenére a digitális transzformáció és ipar 4.0 hatásait még kevés empirikus kutatás vizsgálta, ezért ez korunk egyik legfontosabb társadalmi-gazdasági kutatási területe. Ezt a kutatási rést messze nem betömve, sőt inkább azt tovább tágítva, 302 ipar 4.0 területén aktív hazai és környező országbeli vállalat gyakorlatát térképeztük fel kérdőíves kutatás segítségével. Az eredmények rámutattak a vizsgált vállalatok digitális és ipar 4.0 fókuszterületeire és érettségére, illetve ezek területi sajátosságaira. Feltártuk továbbá, hogy mit is várnak az ipar 4.0 területén aktív vállalatok a digitális és ipar 4.0 ökoszisztéma kiemelt szereplőitől. A cikk gazdaságpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz, illetve számos kutatási irányt is kijelöl. = Digitization affects all industries and transforms them significantly. The digital transformation has been accelerated by national and international measures taken in the context of the Covid-19 pandemic. Nevertheless, the effects of digital transformation and Industry 4.0 have yet been discussed in only a few empirical studies, making it one of the most important socio-economic research areas of our time. Not far from closing this research gap, but rather widening it further, the practice of 302 domestic companies and firms located in countries surrounding Hungary and involved in Industry 4.0 was explored with the help of questionnaire research. The results identified the focus areas and maturity of the examined digital and Industry 4.0 companies, as well as their spatial specificities. Furthermore, it was explored what companies active in Industry 4.0 expect from key actors in the digital and industry 4.0 ecosystem. The article also makes economic policy recommendations and identifies a number of further research areas

Vállalati stratégiák az EU-csatlakozás idején Magyarországon

A szerzők empirikus tanulmányukban arra a kérdésre keresik a választ, hogy az EU-csatlakozás küszöbén a magyarországi vállalatok jellemzően hogyan szálltak szembe versenytársaikkal adott piaci környezetükben; hogyan kívántak előnyre szert tenni, illetve hosszabb távon is védhető pozíciót kialakítani. A stratégia tipológiák vizsgálata és kialakítása a „Versenyben a világgal 2004/2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból” című kutatás keretében valósult meg, a magyarországi vállalatok versenyképességét vizsgáló átfogó kutatási program fennállása óta immáron harmadszor

Hatásos üzleti stratégiák a különböző vállalati fejlődési szakaszokban = Effective business strategies in different development stages of corporations

Kutatásunk újdonsága: Részletes szakirodalom feldolgozás 1. Növekedéselméletek a stratégiai menedzsmentben és a vállalkozástanban 1.2. A határtalan növekedés lehetősége 1.3. Növekedés szervezeti támogatása 1.4. Növekedés folyamata, növekedési szakaszok 2. A stratégiai, a vállalkozási és a növekedési elméletek együttes kezelése 2.2. Környezeti változások és bizonytalanság 2.3. Környezeti változások észlelése és befolyásolása 2.4. Követett stratégiák és a kettős képesség kialakulása Újszerű kutatási módszertan Két évtizedet átfogó nagy mintás, alapvetően közvetett (elvont mutatókon keresztüli) kvantitatív, többváltozós statisztikai elemzési módszereken alapuló kutatási eredményeinket vegyítettük a kvalitatív, interpretatív elemzési technikát a kvantitatív vizsgálat módszereivel. Eredményeink 1. Teljesítményértékelés dimenziók és hatásos stratégiák azonosítása 1992 és 2010 között 2. Tudásstratégiák azonosítása a növekedési gátak leküzdésére 3. A növekedési dilemma feloldása: Túl a szervezet érettségén - Hatásosság és hatékonyság egyszerre | Novelties in our research: In-depth, comprehensive literature review 1. Overview of Growth theories in the strategic management and entrepreneurship literature 1.2. The potential of boundaryless growth 1.3. Organizational support of growth 1.4. Growth processes 2. The synthesis of strategic management, entrepreneurship and growth theories 2.2. Dynamic environment and uncertainty 2.3. The perception of environmental changes, and attempts made to influence 2.4. Strategy patterns and the development of organizational ambidexterity Novelty in research methodology Longitudinal and quantitative research methodology based on large sample complemented with qualitative research methodology. Results 1. The performance dimensions and the effective strategies between 1992 and 2010 2. Identification of knowledge strategies in order to overcome growth barriers 3. The resolution of the growth dilemma: beyond organizational maturity – effectiveness and efficiency at the same tim

Munkahelyi tanulás elősegítésének változásvezetési szempontjai = Change management aspects of enhancing on-the-job learning

In our complex, knowledge-based society the places of learning have changed, the role of the workplace becomes more and more important in learning. Researchers analyze the change management challenges regarding enhancing on-the-job learning and knowledge transfer. The knowledge management processes are often supported by ICT that creates a lot of change management challenges in creating learning organizations. Researchers examined an ERP project in an agricultural company and its influence on intraorganizational knowledge transfer and learning processes by semi-structured interviews, document analysis and observation. Authors believe that this study extends the understanding of human-computer collaboration from the change management aspects of on-the-job learning, it defines the change management challenges and potential solutions