Examining financial literacy and the financial aspects of Hofstede's four-factor culture model in Hungary

The paper examines the financial culture and the use of financial knowledge of the Hungarian population based on Hofstede’s four-factor cultural dimension theory. Three research questions (financial application of Hofstede’s cultural model, testing it among the Hungarian population, and examining the relationship between financial knowledge and application) were investigated using a questionnaire-based quantitative research method on a representative sample. To answer the research questions, variables were grouped using principal component analysis, cluster analysis was performed to typify the population, and correlation analysis was carried out for financial knowledge and application. Based on the study, we recommended that financial education is important. A limitation of the study is that it is not representative in terms of educational attainment, but it is suitable for describing the financial characteristics of the Hungarian population. The study found that the Hungarian population can be characterized by applying Hofstede’s cultural model of finance. A significant part of the population holds collectivist views. It is also important to note that financial self-confidence and success orientation are not related to financial knowledge and its successful application.Examinando la educación financiera y los aspectos financieros del modelo de cultura de cuatro factores de Hofstede en HungríaEste artículo examina la cultura financiera y el uso de los conocimientos financieros de la población húngara basándose en la teoría de la dimensión cultural de cuatro factores de Hofstede. Se investigaron tres cuestiones de investigación (la aplicación financiera del modelo cultural de Hofstede, su comprobación entre la población húngara y el examen de la relación entre los conocimientos financieros y su aplicación) utilizando un método de investigación cuantitativa basado en cuestionarios sobre una muestra representativa. Para responder a las preguntas de la investigación, se agruparon las variables mediante un análisis de componentes principales, se realizó un análisis de conglomerados para tipificar a la población y se llevó a cabo un análisis de correlación para los conocimientos financieros y la aplicación. Basándonos en el estudio, recomendamos que la educación financiera es importante. Una limitación del estudio es que no es representativo en términos de nivel educativo, pero es adecuado para describir las características financieras de la población húngara. El estudio reveló que la población húngara puede caracterizarse aplicando el modelo cultural de las finanzas de Hofstede. Una parte significativa de la población tiene opiniones colectivistas. También es importante señalar que la autoconfianza financiera y la orientación al éxito no están relacionadas con los conocimientos financieros y su aplicación con éxito

Comparative Analysis of Budgetary Indicators of European Municipal Subsystems in the Post-Crisis Term between 2009–2018

The aim of our research was to analyse trends in the fiscal indicators of municipalities in the countries of the European Union and the European Economic Area. To that end, we examined the municipal fiscal indicators between 2009 and 2018 across 31 European countries that report regularly to Eurostat. In our research, we sought answers to three main yet related research questions. Ad 1. How has the crisis affected the operation of European municipal systems? Ad 2. In which way has it influenced the different groups of countries defined in public law and European regional context? Ad 3. How did the characteristics of the local authorities governed by public law changed, that is, how did the classical system characteristics change evaluated by fiscal indicators in the light of the crisis and the crisis management measures made in response to it? We used methods of descriptive statistics, as well as cluster analysis and variance analysis to verify our hypotheses. In our study, we concluded that the crisis has made a significant impact on local government fiscal indicators, however, it had a different impact on the post-Soviet region, the Mediterranean region and the Scandinavian countries. The Rhine (public law) model has proved to be the most crisis-resistant. It has been proved that the specifics described by fiscal indicators do not fully correspond to the municipal system models under public law. At the end of our research, the characteristics of the Hungarian local governmental system following the municipal reform were presented

Új trendek a közszolgáltatás menedzsmentben – a remunicipalizáció

A New Public Management (rövidítve: NPM) paradigma a 1970-es években fogant az angolszász országokban, ennek célja a közigazgatásban a hatékonyság növelése a magánigazgatás szerepének bővítésével, eszközeinek átvételével, az ügyfelek elégedettségének fokozása érdekében. A New Public Menedzsment megjelenése a kormányzati és gazdasági kudarcoknak köszönhető, az irányzat célja az volt, hogy egy olyan újfajta szemléletet adjon, amelynek eredményeképp a közszféra folyamatmenedzsment hatékonysága konvergáljon a magánszféra hatékonyságához. A tanulmányban a közmenedzsment modellek bemutatásán túl a meghatározó, modern folyamatok ismertetésére helyezzük a hangsúlyt. A kutatásunk tehát egyrészt elmélettörténeti bemutatót tartalmaz az 1970-as évektől napjainkig. Ennek során értékeltük és bemutattuk a kiváltó folyamatokat az NPM vonatkozásában, és kitértünk a jelenkor meghatározó eseményeire. A tanulmányban megvizsgáljuk a főbb meghatározó eseményeket, amelyek az elmélet kialakulásához hozzájárultak, valamint az utóbbi évek NPM-mel ellentétes, remunicipalizációs folyamatait hazánkban és nemzetközi szinten. A vizsgálat másik felében egy egyesült királyságbeli, profitorientált, magánkézben lévő, ám nagyfokú közfeladatot ellátó társaság csődhelyzetét, okait és annak várható hatásait vizsgáljuk, a pénzügyi és működési kockázatok aspektusából

Past and Future: New Ways in Municipal (Property) Management After Debt Consolidation : In Focus: Towns with County Rights

The indebtedness of local municipalities is of high concern all over the world. In Hungary, after the beginning of the regime change and especially after the 2004 EU accession, when they were used as own contribution for accessing community investment development resources, bank loans and municipal bonds significantly deteriorated the financial stability of the local governmental system. After the review of the process of the accumulation and consolidation of debts, the study explores, through the example of towns with county rights, the state funding regime, which has replaced the formerly passive, debt-accumulating management and has provided stability and predictability, and the Modern Cities Programme, which is now the mainstay of development policy. Another unique feature of the paper is that it also provides numerical indicators to substantiate the improvement of the revenue structure, profitability, liquidity and capitalisation of towns with county rights. The most important result of the study is that it presents the evolution of the Hungarian local government system, the changes in the regulatory environment, and the changes in the institutional system since 2010. In the empirical research part of the study, towns with county rights are under scrutiny. In the study, we explored the positive effects on asset management, the improving situation, and expected future trends in development policy

Az európai önkormányzati alrendszerek költségvetési mutatóinak összehasonlító elemzése 2009–2018 között

A kutatás célja, hogy elemezze az önkormányzatok fiskális mutatóinak változását az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban. Ennek érdekében 31 európai (az Eurostatnak adatot szolgáltató) országban önkormányzati költségvetési változók 2009–2018 közötti adatait vizsgáltunk meg. Kutatásunk során három fő, de egymással összefüggő kutatási kérdésre kerestük a választ. Ad 1. Milyen módon hatott a válság az európai önkormányzati rendszerek működésére? Ad 2. Milyen módon hatott a különböző, közjogi és európai regionális vonatkozásban definiált országcsoportokra. Ad 3. a közjogi alapon meghatározott önkormányzati rendszermodellek jellemzői milyen módon változtak, vagyis, a klasszikus rendszerjellemzők hogyan módosultak fiskális mutatók által értékelve a krízis, s az arra adott válságkezelési intézkedések tükrében. A hipotézisek igazolásához leíró statisztikai módszereket, valamint klaszterelemzést és varianciaelemzést alkalmaztunk. Tanulmányunkban megállapítottuk, hogy a válság jelentősen hatott az önkormányzati fiskális mutatókra, de eltérő hatással volt a posztszovjet térségre, a mediterrán térségre, illetve a skandináv országokra. Leginkább válságállónak a rajnai(közjogi) modell bizonyult. Bizonyítást nyert, hogy a fiskális mutatószámok alapján leírt specifikumok nem teljesen egyeznek meg a közjogi értelemben vett önkormányzati rendszermodellekkel. Kutatásunk végén az önkormányzati reformot követő magyar önkormányzati rendszer karakterisztikáit mutattuk be

Analysis of the Competitiveness of the Hungarian Tax System in an International Environment

A composite indicator of tax competitiveness will be presented, which ranks Hungary among the moderately competitive OECD countries. It is compiled in such a way that corporate taxation and labour taxes pull the average upwards, and that an additional competitive advantage is the taxation of cross-border transactions. On the other hand, the significant tax administration burden, which worsens the value of the composite indicator, can be considered as a disadvantage. Hungary is in the worst position in terms of tax rates for consumption taxes. Overall, our tax competitiveness has improved by about 8 ranks from 2014 to 2021. We found that the Hungarian tax system is mostly characterised by a monetarist approach, but it also widely applies tax incentives, which is a characteristic of the Keynesian school. The evolution of tax revenues shows that sales taxes represent a significant share. Another feature of the Hungarian tax system is the significant reduction in taxes on labour, which is offset by increases in the personal income tax (PIT), which rises in line with income (solvent demand), and by increases in sales taxes resulting from the growth in consumption

The Development History and Economic Characteristics of the Hungarian Local Tax System from the Change of the Regime Until the Pandemic

The objective of the study is to present Hungarian local tax regulations from the change of the regime, in transition term until the period of COVID-19, with special attention in the light of changes in the legal system and their economic effects. We have divided the past three decades into three periods and, within these, we have examined local taxation item by item. In addition to the period from the change of the regime and the EU accession period, as well as the interval from EU integration to the state financial reforms of 2010, the study also pays special attention to the legislative changes introduced because of the pandemic. We are looking to answer how the local tax regulations affected the revenues of local governments and what kind of tax-mix developed in the decades following the change of the regime. The main conclusion of the study is that the changes in the local tax system have been significant since 2010, as some types of tax were phased out, while new tax types with an open list appeared. The analysis of the legal dynamics of the short period following the pandemic led to the conclusion that Hungarian lo-cal governments’ room to maneuver decreased because of the measures affecting the local tax system, and the decision-making was mainly justified by the economic conditions caused by the pandemic