The association between metamemory, subjective memory complaints, mood, and well-being: the Hungarian validation of Multifactorial Memory Questionnaire

The current study addressed the relationship between subjective memory complaints and negative affect, well-being, and demographic variables by investigating the Hungarian version of Multifactorial Memory Questionnaire. The original factor structure showed a poor fit on our data; therefore, principal component analysis was conducted on data from 577 participants, ranging in age from 18 to 92 years. Our analysis provided a six-component solution: Satisfaction , Retrospective memory mistakes , Prospective memory mistakes , External Strategies , Internal Strategies, and Frustration . To improve the reliability and internal consistency indicators we created four subscales by combining Frustration with Satisfaction, and Retrospective and Prospective memory mistakes subscales . Thus, we were able to preserve the factor structure similar to the original. Subjective memory complaints were correlated positively with anxiety and depression and were associated negatively with well-being. We found a slight positive correlation between age and memory ability, and age was associated negatively with the frequency of external strategy use. Individuals with higher education were satisfied with their memory, used more frequent external strategies. Furthermore, men were more satisfied with their memory and reported better memory ability, while women tended to use more external and internal strategies. Women also showed a higher level of anxiety and depression than men. In conclusion, self-reported memory changes are of particular importance because of their association with perceived mental health status and implications for later disease development

Different levels of statistical learning-hidden potentials of sequence learning tasks

In this paper, we reexamined the typical analysis methods of a visuomotor sequence learning task, namely the ASRT task (J. H. Howard & Howard, 1997). We pointed out that the current analysis of data could be improved by paying more attention to pre-existing biases (i.e. by eliminating artifacts by using new filters) and by introducing a new data grouping that is more in line with the task’s inherent statistical structure. These suggestions result in more types of learning scores that can be quantified and also in purer measures. Importantly, the filtering method proposed in this paper also results in higher individual variability, possibly indicating that it had been masked previously with the usual methods. The implications of our findings relate to other sequence learning tasks as well, and opens up opportunities to study different types of implicit learning phenomena

A fotóolvasás mint előfeszítési jelenség vizsgálata

A jelenlegi kutatás célzottan annak vizsgálatára irányult, hogy a Scheele által „fotóolvasásként” jegyzett technikának van-e ténylegesen mérhető, teljesítményben megnyilvánuló hatása. A fotóolvasás során a személyek egy speciális nézési fókusz („fotófókusz”) segítségével a szöveg mögé fókuszálva dolgozzák fel a bemutatott információt. Azonban így a fotóolvasott információ nem kerül tudatos feldolgozásra. Feltételezésünk szerint, amennyiben valóban történik tudat alatti feldolgozás a fotóolvasás során, emlékezeti rendszereinkről való jelenlegi tudásunk alapján annak hátterében kizárólag az ún. előfeszítési jelenség állhat. Az előfeszítési jelenség vizsgálatára klasszikusan leggyakrabban alkalmazott módszert, a szótöredék és szótő kiegészítés feladatot választottuk a fotóolvasás előfeszítési hatásának vizsgálatára. Több eredményünk is abba az irányba mutat, hogy a fotóolvasás valóban fejt ki előfeszítési hatást, ami mind a szavakra adott helyes válaszok arányaiban, mind a személyek teljesítményében tetten érhető és konzisztens hatás. Az előfeszítési hatás fennállását támogatja továbbá a korábbi előfeszítéssel kapcsolatos vizsgálatok során többször megfigyelt és leírt előfeszítés-szógyakoriság kölcsönhatás megjelenése is. A várttal ellentétben a fotóolvasás teljesítményt serkentő hatása minden esetben a második napra növekedni látszik, vagy akkor jelenik meg először. A jelenlegi kutatás jelentős abból a szempontból, hogy a „Villámolvasás” módszerének két évtizedes fennállása óta nem született tudományos igényű kutatás a fotóolvasás működésével kapcsolatban. Továbbá az előfeszítési jelenség irodalmában egyáltalán nem született olyan kutatás, ahol egyszerre 88 szó kerül nem foválisan, nem figyelt módon 4 másodperc alatt bemutatásra. A korábbi kutatási eredményeket figyelembe véve meglepő és új eredmény, hogy ilyen körülmények között is jelen van kimutatható előfeszítési hatás

Implicit szekvencia tanulás : inter-stimulus intervallum és szubjektív élmény

Ebben a kutatásban az implicit szekvencia tanulás kapcsán a konstans interstimulus intervallum (ISI; 770 ms) és a standard, konstans válasz-stimulus intervallum (RSI; 170 ms) használatának különbségét vizsgáltuk az alternáló szeriális reakcióidő (ASRT) feladatban (Howard & Howard, 1997). Emellett a résztvevők háromféle szubjektív élményét is vizsgáltuk a feladat során (hat alkalommal) egy-egy rövid kérdéssel: az unalmat, a feszültséget, és azt, hogy inkább pontosságra vagy inkább gyorsaságra fókuszálnak. Konstans válaszstimulus intervallum esetén rövidebbek voltak az inter-stimulus intervallumok, gyorsabbak voltak az ingerekre adott válaszok, pontosságban és tanulásban nem jelent meg különbség. Konstans inter-stimulus intervallum esetén korrelációt találtunk a tanulás és pontosság között, konstans válasz-stimulus intervallum esetén ez nem jelent meg. A résztvevők idővel egyre inkább unták a feladatot, a feszültség nem változott, de egyre inkább a gyorsaságra koncentráltak – ez utóbbi tendencia jelentősen mérséklődött konstans inter-stimulus intervallum esetében; ezen tényezőkkel más szignifikáns eltérést nem találtunk konstans válasz-stimulus intervallum és konstans inter-stimulus intervallum között. Konstans válasz-stimulus intervallum esetén az unalom és tanulás közt negatív korrelációt találtunk, amíg ez konstans inter-stimulus intervallum esetén nem jelent meg. Egyéb szignifikáns korrelációt a tanulás és az egyes szubjektív tényezők közt nem találtunk

Perceptual and motor factors of implicit skill learning

Implicit skill learning underlies not only motor but also cognitive and social skills, and represents an important aspect of life from infancy to old age. Earlier research examining this fundamental form of learning has demonstrated that learning relies on motor and perceptual skills, along with the possible role of oculomotor learning. The goals of the present study were to determine whether motor or perceptual cues provide better prompts to sequence learning and to remove the possibility of oculomotor learning during the task. We used a modified version of the probabilistic ASRT task, which allowed the separation of motor and perceptual factors. Our results demonstrated that motor and perceptual factors influenced skill learning to a similar extent

Placebohatás implicit tanulás esetén

Tanulmányunk a kontrollhely és a nemek függvényében vizsgálja a placebo hatást, az implicit tanulás segítségével. Az implicit tanulás mérésére az ASRT (Howard & Howard, 1997) módosított változatát alkalmaztuk, amely annyiban változott az eredetihez képest, hogy gyakori és kevésbé gyakori tripletket tartalmazott. A kevésbé gyakori tripletek esetén nem volt valószínűsíthetőséggel bejósolható, hogy mi lesz a triplet vége az elejéhez képest. Célcsoportunk az egyetemista korosztály volt, nemek szerint kiegyenlítve. A placebo hatást kutatásunkban egy kalcium tablettával igyekeztünk kiváltani, melyről a kísérleti csoport úgy tudta, hogy teljesítménynövelő hatása van, míg a kontroll csoport nem kapott erről semmilyen megerősítést. Az elemzéskor a vizsgálati személyeket három csoportba osztottuk fel a kontrollhely függvényében: külsőkontrollos, belsőkontrollos és átlagos. Ez a felosztás tükrözte a teszt szerzői által megadott kategóriákat (Rotter, 1954). A tanulási fázisok folyamán létrejött az implicit tanulás, azonban a kísérleti- és kontroll csoport nem mutat eltérést a kontrollhely és a nemek közötti különbség függvényében. Tehát a kontrollhely nem befolyásolta a placebo hatást, és a nemek között sincs eltérés. Kutatásunk pozitív eredménye, hogy az ASRT módosított változata is kiválóan működik

The differential consolidation of perceptual and motor learning in skill acquisition

Implicit skill learning is an unconscious way of learning which underlies not only motor but also cognitive and social skills. This form of learning is based on both motor and perceptual information. Although many studies have investigated the perceptual and motor components of “online” skill learning, the effect of consolidation on perceptual and motor characteristics of skill learning has not been studied to our knowledge. In our research we used a sequence learning task to determine if consolidation had the same or different effect on the perceptual and the motor components of skill acquisition. We introduced a 12-hour (including or not including sleep) and a 24-hour (diurnal control) delay between the learning and the testing phase with AM-PM, PM-AM, AM-AM and PM-PM groups, in order to examine whether the offline period had differential effects on perceptual and motor learning. Although both perceptual and motor learning were significant in the testing phase, results showed that motor knowledge transfers more effectively than perceptual knowledge during the offline period, irrespective of whether sleep occurred or not and whether there was a 12- or 24-hour delay period between the learning and the testing phase. These results have important implications for the debate concerning perceptual/motor learning and the role of sleep in skill acquisition

Vizuális ingerek figyelemelterelő hatásának vizsgálata vezetést szimuláló feladat során = Examination of the Attention Distracting Effects of Different Visual Stimuli During Driving Simulation Task

Háttér és célok: A közutak mentén észlelhető reklámok célja a potenciális vásárlók figyelmének felkeltése. Előfordulhat azonban, hogy ezek a reklámok túlzott mértékben elterelik a vezetők figyelmét, ezért jelen kutatásban azt vizsgáljuk, hogy különböző vizuális elterelő ingerek hogyan hatnak a figyelmi teljesítményre egy vezetési szimulációs feladatban. Módszer: 68 vizsgálati személy vett részt a kutatásban, átlagéletkoruk 21,88 év (SD = 2,38). Touluse–Piéron- féle Figyelem Teszttel mértük a figyelmi teljesítményt, a Fordított Számterjedelem Teszttel pedig a komplex munkamemória teljesítményt. A vezetést szimuláló számítógépes feladatban a vizsgálatban részt vevő személyeknek közúti jelzőtáblákra kellett reagálniuk. A közúti jelzőtáblák mellett az esetek felében megjelentek vizuális elterelő ingerek is, ezeket az ingereket hat kategóriába soroltuk. A különböző elterelő ingerek megjelenésének hatását a személyek célingerre adott válaszainak reakcióidejéből számítottuk ki. Eredmények: Egy elterelő ingertípus kivételével (élőlények: növények és állatok) mindegyiknek volt reakcióidő-lassító hatása, azonban az ingertípusok nem befolyásolták eltérő mértékben a résztvevők figyelmét. Következtetés: Eredményeink hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy milyen tényezők és hogyan játszanak szerepet a vizuális figyelem elterelésében vezetés közben, biztonságosabbá téve ezzel a közúti közlekedést