"They should speak German perfectly of course"

Mit einer diskursanalytischen Herangehensweise will diese Arbeit versuchen, die diskursiven Repertoires der Lehrer über Sprachenvielfalt und Mehrsprachigkeit herauszuarbeiten. Um dieses Arbeitsziel zu erreichen, wurde eine Reihe von individuellen Interviews und Stundenbeobachtungen durchgeführt. Interviewpartner waren EFL-Lehrer eines Wiener Gymnasiums, welches eine sprachlich durchmischte Schülerschaft aufweist. Die Hauptfragestellungen waren folglich: 1) Wie wird Mehrsprachigkeit und Sprachenvielfalt in Lehrerdiskursen konstruiert? 2) Welchen Wert besitzt Englisch (die Zielsprache), Deutsch (die offizielle Mehrheitssprache) und die Herkunftssprache der Schüler (welche nicht Englisch oder Deutsch ist)? 3) Welche Sprachpraktiken werden in dem EFL-Klassenzimmer als legitim angesehen? 4) Beeinflusst der Lehrerdiskurs die Sprachpraktiken in EFL-Unterrichtsstunden? 5) Welche Rolle spielen gesetzliche Sprachpädagogikverordnungen und Sprachenpolitik (international, national oder institutionell) im Lehrer-diskurs über Mehrsprachigkeit und Sprachenvielfalt? Aus der Datenanalyse geht hervor, dass obwohl Lehrer Mehrsprachigkeit generell als etwas Positives einschätzen, dies aber noch lange nicht ihren Diskurs über Sprachpädagogik oder mehrsprachige Klassen beeinflusst. Folglich werden die sprachlichen Repertoires der Schüler nicht als Ressource gesehen und werden somit auch nicht in dem EFL-Klassenzimmer in irgendeiner Form genutzt.Employing a discourse analytic approach, the thesis strives to reveal teachers’ discursive repertoires on linguistic diversity and multilingualism. To reach this aim, a series of individual interviews and lesson observations were conducted with teachers of EFL in one Viennese secondary school that has a linguistically mixed student population. The key research questions addressed are as follows: 1) How is multilingualism and linguistic diversity constructed in teachers’ discourse? 2) What value is attached to English (the target language), German (the school vehicular/majority language) and students’ heritage languages (languages other than English and German)? 3) Which language use practices are considered legitimate in the ELF classroom? 4) Does teacher discourse affect language use practices in ELF lessons? 5) Do language-related regulations and language policies (international, national, or institutional) inform teacher discourse on multilingualism and linguistic diversity? Based on the data analysis, it will be argued that although teachers consider multilingualism as positive in general, this does not influence their discourse on language teaching or multilingual classrooms. Consequently, students’ linguistic repertoires are not considered as a resource and accordingly are not utilized in the EFL lesson in any form

A társadalmi változásra adható válasz: nemzetközi összefogás Irakban

Irakban egyre jellemzőbb a vallási radikalizálódás, viszont jelentősen növekszik azoknak a száma is, akik az iszlámot csak felhasználják egyéni vagy közösségi érdekeik érvényesítésére, és csak látszólag fontos számukra a vallás, viszont szívük szerint semmilyen módon nem viselnek dzsihádot, áldozatokat már nem hoznak. A felületes szemlélő számára e jelek alapján az iszlám erősen terjed, viszont érdemes a felszín alatt tapasztalhatókat is megvizsgálni. Az iszlám egyre inkább egy társadalomintegrációs tényező,1 társadalomszervező vallási ideológia, ami összekapcsolja a vallási, politikai, morális, társadalmi, jogi és kulturális hozzáállást, illetve ezeket a szempontokat minden témakörben. Mivel leginkább egy külső szereplő tud elfogulatlanul nézni a történésekre, ezért megvizsgálom az Irakban tevékenykedő nemzetközi szervezeteken keresztül azokat a folyamatokat, amelyek jelen vannak ebben a sokat szenvedett országban, ahol a biztonságpolitikai kihívásokon túl erőteljes a belpolitikai megosztottság és az instabilitás, az olajár hullámzásának következtében fellépő gazdasági gondokat pedig a közellátás elhúzódó problémái és a humanitárius kihívások tetézik. Az alábbiakban arról a nemzetközi összefogásról is szó lesz, amely hozzájárulhat a társadalmi megújuláshoz. Az Irakban uralkodó helyzet magán viseli az ideiglenesség, átmenetiség jellemzőit, a politikai, vallási, etnikai, törzsi töredezettség következtében egymással rivalizáló, konfrontálódó közösségek, csoportok pedig uralják a politikai színteret. Ezek következtében Irak jövőjét illetően elképzelhető a szétesés is (a kurdok mellett egyes síita arab körök is ebbe az irányba törekednek, különösen jelentős kőolajkészleteik miatt), de lehetséges egy föderatív, egységes Irak megszervezése is

Állami magvető tőke és a kereskedelmi űrhajózás új modelljének első évtizede

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egy évtizede indította el a Kereskedelmi Orbitális Szállítási Szolgáltatások (COTS) elnevezésű programját, amelyben – szemben az általános gyakorlatával – magánűrhajózási cégektől vásárol teher- és személyszállítási kapacitást. Ennek az újfajta, a világűr gazdasági kiaknázását előmozdító modellnek az elemzésekor bemutatjuk a COTS programban szereplő vállalatok hátterét, stratégiájukat és finanszírozásukat majd Heckit-féle panelregresszió segítségével megvizsgáljuk az egyes vállalatok programba kerülését és rendelésállományát – tekintettel arra, hogy a NASA eredetileg innovatív startup vállalatok által megvalósított, olcsón üzemeltethető platformok létrehozását tűzte ki célul. A program eredményeit elemezve megállapítható, hogy az eredeti célcsoportból csak egy innovatív vállalatot sikerült felnevelni, a többi résztvevő ugyanis a repülési-védelmi szektor hagyományos szereplői közül került ki. Emellett a kapott NASA-megrendelések összege a múltbeli repülések számától és nem a fajlagos költségek szintjétől függött. Journal of Economic Literature (JEL) Kód: G24, H54, L52, L91, O43