Trendek a könyvtárépítészetben

Egy könyvtárépület fejlesztési programja a hosszú távú célok, a gyűjteménypolitika, a személyzet és a szolgáltatások átfogó felülvizsgálatával kell, hogy kezdődjön. A célkitűzések megjelennek a könyvtárépítési programnyilatkozatban, amely tulajdonképpen az intézmény – előrevetített használati és szolgáltatási célok által meghatározott – funkcionális szükségleteinek gyakorlati meghatározása. Az információhoz való szabad hozzáférés olyan közös alapelv, mely szükségszerűen átszövi valamennyi kitűzött célt és feladatot. A várható új igények meghatározásakor segítségünkre lehetnek a nemzetközi trendek, stratégiák, ugyanakkor a speciális, a helyi közösségre szabott igények számbavételére és tervezésére is szükség van. A ma könyvtárépületének jellemzői: impozáns és térbe illeszkedő épület; látványos megjelenés mellett gazdaságos üzemeltetés (színek, pergolaszerű borítás, természetes megvilágítás, árnyékolás, zöld könyvtári elvek megjelenése); elkülönülő funkcionális, variálható terek, átlátható szerkezet, a tájékozódást segítő felépítés; modern IKT technológiára alapuló szolgáltatások; kényelmes belső terek, színekben gazdag és esztétikus bútorok; a helyi identitást motiváló elemek. Az értékteremtésre koncentrál: információelérés helyett hatékonyság, partnerség és együttműködés, figyelem a használókra, a tanulás és információs műveltség támogatása, sokszínű, változatos speciális szolgáltatások kínálása. A könyvtár fogalmának újraértelmezésével inspirációt nyújt a felhasználóknak, akik többé nem passzív elemei a rendszernek, már nem csupán tudást akarnak, hanem tapasztalást, és nemcsak megszerezni akarják az információt, hanem előállítani is

Kompetenciafejlesztés – érdekérvényesítés

Az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) több stratégiai időszakon (2006–2009, 2010–2015, 2016–2021) keresztül is kiemelt figyelmet fordít a kompetenciák fejlesztésére, a képessé tételre, valamint a teljesítményfejlesztésre. Ezek a célok elsősorban a következőkre irányulnak: a könyvtáros egyesületek megerősítése, a fiatal vezetők nemzetközi szinten történő kinevelése, az egyes nemzeti és nemzetközi programok segítése, a könyvtárosok szakmai kompetenciáinak fejlesztése, a könyvtárak és könyvtárosok érdekképviselete a nemzetközi szervezetek és a kultúrpolitika területén, pl. könyvtárak népszerűsítése az ENSZ 2030 Fenntartható fejlődés programjában. A legújabb időszakban az IFLA törekszik regionális és szektorális kapacitásainak megerősítésére. A bemutatott stratégiai dokumentumok segítenek a nemzeti stratégiák és akciótervek (egyesületi, könyvtárügyi) alkotásában, a jövőkép kialakításában, a küldetés és tudatos könyvtárpolitika formálásában, a könyvtárosok arculatának és identitásának formálásában, megbecsültségük növelésében

A könyvtárosi szaktudás folyamatos megújítása és elismerése. A magyar továbbképzési gyakorlat aktuális kérdései

A tanulmány felvázolja a szaktudás folyamatos megújításának igényét, a tudatos karrierépítés folyamatába helyezve beszél egy motiváló illetményrendszer szükségességéről és annak általános vonatkozásairól. Rámutat a tudatos karrierépítés elemeire és ennek kölcsönhatásaira a motiváló környezettel. Érinti a könyvtáros továbbképzések mai magyarországi rendszerét, ezen belül is a szervezett továbbképzések összetételét és megoszlását, a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság tevékenységét, valamint a jogszabályi háttér változásait

Az IFLA működésének új eleme a földrajzi tagozódás alapján kialakított regionális divíziók rendszere

Az európai könyvtárak és könyvtári egyesületek jelentős szerepet játszanak az IFLA közösségében. Állandó bizottsági tagjaink és tisztségviselőink mintegy 40%-a Európából származik. A tanulmány összefoglalja az IFLA szerkezete megváltozásának okait. Az új regionális osztályok feladata, hogy támogassák olyan cselekvési tervek kidolgozását és végrehajtását, amelyek megfelelnek a könyvtári terület igényeinek a saját régióikban, összhangban az IFLA átfogó stratégiájával, és együttműködnek más érintett bizottságokkal, csoportokkal. A bizottságok különös hangsúlyt fektetnek az érdekképviseletre, mind a kulcsfontosságú területeken való fellépés, mind a kapacitásépítés tekintetében. További elvárás, hogy az új szervezeti egység aktívan segítse a tagság motiválását a stratégia feladatainak végrehajtásában és a még nem tagok elérésére irányuló erőfeszítésekben. A prioritások a következők: nagyobb átláthatóság, hatékonyság és együttműködés; erősebb regionális képviselet; nagyobb pénzügyi és szervezeti fenntarthatóság; változatosabb részvételi lehetőségek; az önkéntesek jobb támogatása. A regionális divíziók rendszerének felállítása régi igényt elégített ki. A területi elköteleződés és együttműködés növekedése máris érzékelhető. Azt, hogy az új szervezet mennyire képes ellátni a tervezett feladatát majd az idő dönti el

Az IFLA egyik legfiatalabb szekciója a Tudásmenedzsment Szekció

-