Az iskolázottság térszerkezete a két világháború közötti Magyarországon = The level of education in the regions of mid-war Hungary

Az OTKA kutatás beilleszkedett egy szakmai értelemben rendkívül nehezen elemeire bontható kutatási folyamatba mely a 19-20 századi iskolázási egyenlőtlenségeket etnikai, felekezeti, nemi, foglalkozási, regionális paraméterek alapján, rendkívül sok forrást felhasználva az empirikus oktatásszociológia, történetszociológia, társadalomtörténet, oktatástörténet, elitszociológia eszköztárával vizsgálja. A kutatás 2000-es évek eleji fázisát is az OTKA finanszirozta, de más forrásokat is bekapcsoltunk. Az OTKA kutatásvezetője ugyan Nagy Péter Tibor volt, de e munkáját Karády Viktorral együtt végezte. A publikációk és az OTKA nyilvános eredményei is nagyobbrészt e két kutató közös, vagy külön megjelenő munkáiban foglaltatnak. (Az eredmények között fel fogjuk továbbá sorolni Forrai Judit könyvét, s Biró Zsuzsanna Hanna ill. Fekete Szabolcs Phd hallgatók publikációit és előadásait is.) Ma úgy látjuk, hogy az iskolázottsági egyenlőtlenségeket általános regionalitásukban leiró tanulmányok csak megerősiteni vagy pontosítani tudnák azt, amit a regionális egyenlőtlenségekről amúgy is tudunk. Úgy véljük tehát, hogy OTKA-kutatásunk fő eredménye a regionalitás aspektusára felkészitett adatbázisok sora. Ezen adatbázisok alapján az egyes oktatástörténeti, oktatásszociológiai problémákat egyenként a maguk logikus rendjében lehet megírni, s ma már minden tanulmányt regionális aspektussal is fel lehet ruházni. | Our research fit into a research process which, from the academic point of view, could be broken into elements with great difficulties only. The research is focusing on the ethnic, denominational, gender, employment and regional based investigation of educational inequalities in the 19-20th century, using the means of empirical sociology of education, historical sociology, social history, history of education and sociology of elite. The research phase conducted in the early 2000?s was financed from another HSRF, but other sources were also involved. The principal investigator of the HSRF project was P. T. NAGY, though he worked jointly with V. Karady. Both publications and public scientific findings were also published in publications of them. (Results will also include the book of J. Forrai, Zs. H. Biró and Sz. Fekete? related publications and presentations.) Today, we are convinced that studies or researches focusing merely on the description of educational inequalities through the regional aspect can either reinforce or specify what we have already know about regional inequalities. We think, the major outcome of our HSRF research project is the set of databases made ready for regional aspects-related investigations. With the exploitation of these databases certain problematic issues in educational or historical sociology can be addressed in their logical way or all studies made so far in this field can further be amended with the regional aspect

Társadalmi igények a felnőttek felsőfokú továbbtanulásában = Social demands for the higher education of adults

A Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Szent István Egyetem levelező hallgatóval vettünk fel kérdőívet (összesen 350 személyes megkérdezés), készítettünk interjút (18 strukturált interjú); valamint kartográfiai és területi-statisztikai elemzéseket (egyetemi stratégia). Kutatásunk eredményeként három hallgatói magatartástipust különítettünk el és feleltettünk meg az egyetemi stratégiákkal. (a) Az első tipusba tartozók a gazdasági elhelyezkedés (munkavállalás) miatt tanulnak. Főként fiatalok, és jellemzően műszaki tanulmányokat folytatnak. (b) A második tipus a társadalmi elhelyezkedés (társadalmi státus) miatt tanulnak. Ide főként férfiak tartoznak, akik jellemzően természettudományos tanulmányokat folytatnak. (c) Tipusba tarozók azért tanulnak tovább, hogy személyiségüket fejlesszék, szociális kapcsolatokra tegyenek szert, érdeklődésüket ébren tartsák. Főként nők, akik elsősorban bölcsész és társadalomtudományi szakokat választottak. Az egyetemek regionális hatókörét vizsgálva pedig megállapítottuk, hogy (a) A SzIE kapcsolatrendszerét elsősorban a műszaki képzések helyei határozzák meg. Ez az egyetemi stratégia leginkább az első hallgatói magatartástipust szolgálja. (b) A DE elsősorban a saját régióját szolgálja. Ez az egyetemi stratégia leginkább a második hallgatói magatartástipust szolgálja (tanulmányok a társadalmi felemelkedésért). (c) A PTE hatóköre hálózatos, amely beteríti az ország egész területét. Ez az egyetemi stratégia legjobban a harmadik hallgatói magatartás támogatja. Föltételezzük, hogy ez a magatartástipus az, amely leginkább megalapozza az élethosszig tartó tanulást. | The demands of 350 adult learners in three Hungarian higher education institutions (University of Pécs, University of Debrecen, University of Godollo) have been studied. A survey has been conducted, on the basis of which 18 structured interviews have been accomplished. The study has been completed by an analysis of the socio-economic data of the ?catchment areas? of the universities to recognise and describe their LLL strategies. Three types of adult learners? career choices have been defined. Type A: adult learning for better employment. They mostly young (male) students in VET programs. Type B: adult learning for (social) status improvement. They proved to be first of all male students in science programs. Type C: adult learning for personal enrichment (openness, social networking, new life expectations etc.). They found to be females in social science, arts and humanities programs. LLL startegies of the given universities corresponded to these types of adult learning in the following ways. Strategy A: the strategy of regional expansion (by using former campuses of agricultural education). The strategy, adopted by the University of Godollo have supported adult learners of type A. Strategy B: the strategy of meeting the demands of ?our region? (University of Debrecen). This strategy served mainly adult learners of type B. Strategy C: building a nationwide network of campuses and extramural programmes (University of Pecs). Adult learners type C were supported mostly by this strategy: strategy C is beneficiary for future LLL

Trajectories in Hungarian Education – Transition to Secondary School

Hungarian educational policy took a sharp turn in 2010, after the change of regime. The study analyses how pupil/parent preferences and enrolment chances have changed since 2000 in secondary education. The core of the study are KIFIR databases. Their task is to conduct secondary admission processes and to register applications. We have also used the data of the national com- petence survey to investigate the relationships between social background and student performance. While the strong government policy prefers vocational training, students and parents tend to turn away from it. However, the chances to enter secondary school have decreased, thus reducing the chances to enter higher education