Nest-site preference of Hooded Crow (Corvus cornix L.) in Debrecen, Hungary

In the past decade, the population of the Hooded Crow has shown significant growth in Debrecen, Hungary. The aim of this study was to become acquainted with the nest-site selection behavior of Hooded Crows in urban spaces. While our research revealed that the Hooded Crow is not particular when it comes to selecting among tree species for nesting, we did notice differences regarding nesting height. Hooded Crows living in the city build their nests higher up than those living outside Debrecen’s city limits. We also discovered a slight, insignificant difference between nesting heights and tree species, which is probably due to the different characteristics of the given tree species. As for nesting heights, we found that in typical urban habitats there were no relevant differences. However, when we compared these habitats in pairs, it came to light that nesting heights -when comparing solitary trees - wood segments and tree rows - wooded segments- did show significant differences, which can be explained by the various conditions provided by the habitats mentioned.In summary, the following results emerged from our research:1. The Hooded Crow prefers approximately the same nesting heights in all kinds of habitats, urban environment and tree species.2. The nesting height does not significantly depend on the habitat itself or on the tree species

A debreceni dolmányos varjú (Corvus cornix L. 1758) populáció fészkelésbiológiája

Debrecenben a dolmányos varjú intenzív előrenyomulásának voltunk szemtanúi az elmúlt évtizedben. A faj költési szokásairól városi környezetben alig vannak információnk. Vizsgálatainkat 2006-2011-ig végeztük Debrecen városában, ahol minden év tavaszán az aktív, lakott fészkeket mértük fel, azok adatait rögzítettük. Az évek során összesen 156 aktív fészket dokumentáltunk, 18 fafajról mutattuk ki a dolmányos varjú költését. A fészkek átlagmagassága 16,4 méter (n=156) volt, amely magasabbnak mondható, mint a városon kívüli területeken, amely a varjak biztonságérzetére vezethető vissza. A fészkelési magasságot vizsgálva megállapítottuk, hogy urbánus környezetben a vizsgált élőhelykategóriák nem különböznek szignifikánsan (Kruskal-Wallis teszt, H=3,559, df=3, p=0,313) egymástól. Kocsányos tölgy esetében (n=45) 71%-ban sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) tövébe építették a madarak a fészküket, amely szintén a nagyobb biztonságérzettel magyarázható. A varjak minden évben új fészket építettek, nem volt rájuk jellemző a tatarozás. Megfigyeléseink alapján a párok revírjüket évről-évre megtartják, azonban a növekvő populációméret miatt (R2=0,9668) ezek darabolódhatnak. A közelebbről vizsgált fészkek átlagparaméterei: mélység: 10 cm (n=23), belső átmérő: 23 cm (n=29). Elmondható, hogy a városban élő dolmányos varjú mindenféle anyagot (madzag, nejlon, drót, stb.) felhasznál fészke építéséhez

Általános keretterv a Dráva-régió számára: DUPLO Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program

A Dráva térség annak ellenére, hogy egységes földrajzi egység, számos közigazgatási terület között oszlik meg, és sok intézmény hatáskörébe tartozik (Nemzeti Park, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, különböző közigazgatási egységek). Emellett a térséggel sok különböző típusú fejlesztési terv foglalkozott már, elsősorban három megközelítésben: turizmus, természetvédelem és helyi fejlesztések. A projekt fő célja a térségre készült nagyszámú terv és fejlesztési koncepció felülvizsgálata és egyeztetése, illetve azoknak a jelenleg helyi igényekhez és korlátokhoz történő igazítása volt. A DUPLO projekt egyrészt áttekintette a projekttérségre érvényes fejlesztési terveket, másrészt pedig célként tűzte ki egy olyan új, átfogó tervezési keret megalkotását, amely az egész térséget egységes egészként kezeli. Ezt a keretet a partnerek dolgozták ki, az érintett helyi szereplők tapasztalata és motivációi alapján. A jelen dokumentum a következő program keretén belül került kidolgozásra: "Egységes Tervezési Eszköz a Dráva-térségre" (Drava Region Unified planning Toolkit), DUPLO, IPA Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Program (Cross-border Programme Hungary-Croatia)(IPA HUHR 1102/2.1.4/0014). A DUPLO projekt egy Horvátország-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Projekt, amely 2013 április 1-én indult és összesen 16 hónapig tartott

A bírósági végrehajtási eljárás cselekményeinek láncolatát átmenetileg megakasztó jogintézmények

This study presents the legal institutions that temporarily interrupt the chain of procedural actions of the judicial foreclosure, namely the interruption, suspension and intermission of the foreclosure. In the publication - as an acting lawyer - pragmatism has an emphasised role and it highlights the problems that arise when applying the legal institutions and offers alternatives and de lege ferenda solutions. The author seeks to draw the reader's attention to the interrelations and differences between legal institutions for the sake of clarity. Furthermore the speciality of this study is that it uses the civil procedural regulations which are applicable as a background standard for the Code of Judicial Foreclosure, from the new Code of Civil Procedure which entered into force on 1 January 2018, referring in several places simultaneously to the regulations of the previous CCP.This study presents the legal institutions that temporarily interrupt the chain of procedural actions of the judicial foreclosure, namely the interruption, suspension and intermission of the foreclosure. In the publication - as an acting lawyer - pragmatism has an emphasised role and it highlights the problems that arise when applying the legal institutions and offers alternatives and de lege ferenda solutions. The author seeks to draw the reader's attention to the interrelations and differences between legal institutions for the sake of clarity. Furthermore the speciality of this study is that it uses the civil procedural regulations which are applicable as a background standard for the Code of Judicial Foreclosure, from the new Code of Civil Procedure which entered into force on 1 January 2018, referring in several places simultaneously to the regulations of the previous CCP