Self-Employment and Inheritance: the Weight of Inequality among Siblings

Inequality of transfers between children of the self-employed are ambiguous. Those who take up the statusand in particular the family businessreceive greater economic transfers. However, they can also feel captive in their role as continuators, especially when their parents have invested little in their educational achievement. While they are more likely to become business owners, it is not necessarily out of choice.This article combines an analysis of data from the 2003-2004 Household Assets Survey (Enquête Patrimoine) with the conclusions of ethnographic studies to examine the conditions in which parents transfer self-employment status. We explore not only the special advantages for business owners children who choose self-employment, but also the inequalities between them with respect to the decision to go into business.Self-Employment, Inheritance, Household Assets, Intra-Family Inequality

Les risques psychosociaux au travail : d’une « question de société » à des questions scientifiques. Introduction

Les articles de ce numéro sont, à l’exception de l’étude historique proposée par Nicolas Hatzfeld, issus de travaux réalisés à la demande du Collège d’expertise sur le suivi des risques psychosociaux au travail. À la suite de la conférence sur les conditions de travail d’octobre 2007, le ministre alors en charge du Travail, Monsieur Xavier Bertrand, avait demandé au regretté Philippe Nasse, inspecteur général de l’Insee, vice-président du Conseil de la concurrence et à Monsieur Patrick Légero..

Être précis, être global

L’approche résolument multidisciplinaire que nous proposent H. David, F. Derriennic, E. Cloutier et S. Volkoff permet une approche du travail qui est à la fois précise et large. Les caractéristiques du travail qui constituent des enjeux pour les travailleurs vieillissants sont exposées ici de façon détaillée. Mais, on en saura gré aux auteurs, on ne sépare pas la question du statut d’emploi de celle du travail, non plus que les aspects techniques et sociaux du travail. La multidisciplinarité ..

Munkaszervezeti modellek Európában és az emberi erőforrás gazdálkodás néhány jellemzője (Kísérlet a munkaszervezetek nemzetközi paradigmatérképének elkészítésére – II. Rész)

Az EU 2005-ben elfogadott Lisszaboni Stratégiájának foglalkoztatási és munkaerő-piaci céljai közé tartozik a munka minőségének és a termelékenységének fejlesztése a munkahelyeken, továbbá a szociális kohézió erősítése és a munkaerőpiac bővítése. Az ilyen jellegű törekvések támogatásának elengedhetetlen feltétele a teljesítménynövekedést elősegítő, innovatív és nagyfokú tanulási kapacitással rendelkező munkaszervezeti formák feltérképezése. A szerzők erre vállalkoztak a 2005-ös Európai Munkafeltétel-felmérés (European Working Condition Survey) eredményeinek elemzésével, melynek során négy munkaszervezeti modellt azonosítottak. A szerzők a tanulmány első részében az elemzés módszertanát, a munkaszervezeti modellek tartalmát és az egyes munkaszervezeti modellek előfordulásának ágazatonkénti és országonkénti különbségeit mutatják be, a második részben pedig az egyes munkaszervezeti modellek és az emberierőforrás- gazdálkodás olyan elemei, mint pl. a képzés vagy az ösztönzési rendszerek, illetve a munkavégzés minőségének jellemzői közötti kapcsolatokat elemzik

Bien ou mal payés ?:Les travailleurs du public et du privé jugent leurs salaires

Le salaire est une composante essentielle du niveau de vie. Son montant présente pour l’immense majorité des travailleurs un enjeu considérable. Comment les différents salariés perçoivent-ils à la fois le salaire qu’ils touchent et les écarts qui le séparent de celui des autres ? Portant sur les modalités subjectives de la perception des salaires ainsi que sur les critères de justice auxquels se réfèrent les individus pour évaluer leur montant, les deux grandes enquêtes dont est issu cet ouvrage mettent au jour les relations que les travailleurs entretiennent avec leur salaire ainsi que le sens qu’ils attribuent à leur rémunération. Un même questionnaire, l’enquête « SalSa » (« les salaires vus par les salariés »), a été administré à un échantillon de salariés des entreprises, privées et publiques, d’un côté, et à un échantillon de salariés de la fonction publique de l’autre. Il ressort de ces enquêtes que, du point de vue des salariés, le salaire ne se réduit jamais à une simple somme d’argent destinée à satisfaire des besoins. C’est aussi une façon de mesurer la valeur du travail accompli, sa reconnaissance par la société et donc la valeur de la personne elle-même, en soi mais aussi en relation avec les autres. C’est pourquoi la façon dont les individus connaissent, appréhendent et jugent leur rémunération et celle des autres est un élément essentiel pour comprendre les procédures de détermination et donc de négociation des salaires, mais aussi le sens que les individus attribuent à leur travail. (Résumé éditeur

Munkaszervezeti modellek Európában és az emberi erőforrás gazdálkodás néhány jellemzője (Kísérlet a munkaszervezetek nemzetközi paradigmatérképének elkészítésére – I. Rész)

Az EU 2005-ben elfogadott Lisszaboni Stratégiájának foglalkoztatási és munkaerő-piaci céljai közé tartozik a munka minőségének és a termelékenységének fejlesztése a munkahelyeken, továbbá a szociális kohézió erősítése és a munkaerőpiac bővítése. Az ilyen jellegű törekvések támogatásának elengedhetetlen feltétele a teljesítménynövekedést elősegítő, innovatív és nagyfokú tanulási kapacitással rendelkező munkaszervezeti formák feltérképezése. A szerzők erre vállalkoztak a 2005-ös Európai Munkafeltétel-felmérés (European Working Condition Survey) eredményeinek elemzésével, melynek során négy munkaszervezeti modellt azonosítottak. A szerzők a tanulmány első részében az elemzés módszertanát, a munkaszervezeti modellek tartalmát és az egyes munkaszervezeti modellek előfordulásának ágazatonkénti és országonkénti különbségeit mutatják be, a második részben pedig az egyes munkaszervezeti modellek és az emberierőforrás- gazdálkodás olyan elemei, mint pl. a képzés vagy az ösztönzési rendszerek, illetve a munkavégzés minőségének jellemzői közötti kapcsolatokat elemzik

Productive restructuring and the reallocation of work and employment: a survey of the “new” forms of social inequality

O propósito do presente artigo consiste em questionar a inevitabilidade dos processos de segmentação e precarização das relações de trabalho e emprego, responsáveis pela inscrição de “novas” formas de desigualdade social que alicerçam o actual modelo de desenvolvimento das economias e sociedades. Visa-se criticar os limites da lógica econômica e financeira, de contornos globais, que configuram um “novo espírito do capitalismo”, ou seja, uma espécie de divinização da ordem natural das coisas. Impõe-se fazer, por isso, um périplo analítico pelas transformações em curso no mercado de trabalho, acompanhado pela vigilância epistemológica que permita enquadrar e relativizar as (di)visões neoliberais e teses tecnodeterministas dominantes. A perspectivação de cenários sobre o futuro do trabalho encerrará este périplo, permitindo-nos alertar para os condicionalismos histórico-temporais, para a urgência de se desocultar o que de ideológico e político existe nas actuais lógicas de racionalização e para os processos de ressimbolização do trabalho e emprego enquanto “experiência social central” na contemporaneidade.The scope of this paper is to question the inevitability of the processes of segmentation and increased precariousness of the relations of labor and employment, which are responsible for the introduction of “new” forms of social inequality that underpin the current model of development of economies and societies. It seeks to criticize the limits of global financial and economic logic, which constitute a “new spirit of capitalism,” namely a kind of reverence for the natural order of things. It is therefore necessary to conduct an analytical survey of the ongoing changes in the labor market, accompanied by epistemological vigilance which makes it possible to see neoliberal (di)visions and dominant technodeterministic theses in context. The enunciation of scenarios on the future of work will conclude this survey and will make it possible to draw attention to both the historical and temporal constraints and to the urgent need to unveil what is ideological and political in the prevailing logic of rationalization and processes to reinstate work and employment as a “central social experience” in contemporary times