Roma újszülöttek testtömegének vizsgálata

Bevezetés: Roma újszülöttek testtömegével kapcsolatban nagy elemszámú magyarországi mintára alapozott tanulmány utoljára 1991-ben jelent meg, és 377 gramm különbséget jelzett a romák hátrányára. Az összetett probléma mélyebb hátterének megvilágítása mindenképpen indokolta egy többváltozós lineáris regressziós analízis elvégzését. Célkitűzés. Az anyákra és az újszülöttekre vonatkozó adatok epidemiológiai módszerekkel történő összehasonlítása a roma és nem roma népességnél, a biomedicinális és a szociális jellemzők mentén. Az újszülöttek testtömegének kiemelt vizsgálata a különbségek tisztázása érdekében. Módszer: A szerzők öt észak- és kelet-magyarországi megyében 2009 és 2012 között a szülést követő évben kérdőíves adatgyűjtést végeztek, romák és nem romák önazonosításával. Az adatokat az IBM-SPSS v. 22 programmal dolgozták fel. Eredmények: A roma (n = 3103) és nem roma (n = 8918) minta nyers átlagában 294 gramm különbséget találtak a roma újszülöttek hátrányára, amely lineáris regresszióval 92 grammra csökkent az etnikai változó mentén. Következtetések: Nincs abszolút bizonyíték arra, hogy kizárják a biológiai (genetikai) eredetet a roma újszülöttek kisebb testtömegének hátterében. A szerzők többváltozós elemzése azonban főként a komplex biomedicinális és társadalmi-gazdasági-kulturális tényezők hatását jelzi

Predictors of Clinician Tobacco Intervention Counseling in Six North Carolina Free Clinics

While the poor and the uninsured are at increased risk for tobacco use, up to two thirds of these patients express interest in near-term quitting. Nonetheless, tobacco counseling rates remain low in clinics serving these patients. As part of a larger tobacco intervention project in North Carolina free clinics, we gathered baseline data on patient characteristics in six randomly selected facilities affiliated with the North Carolina Association of Free Clinics. An exit interview was completed by 231 patients; 126 (54%) were tobacco users. Among all patients, 71% had been asked by a clinician about tobacco use in the past 3 months. Among tobacco users, 68% had received at least one other counseling step (assessment; advice; or assistance). Patients with asthma and current tobacco users had a two-fold increase in being asked about tobacco use. Patients\u27 diagnoses–-in particular asthma–-can remind clinicians of tobacco intervention

A közösségi megelőzés lehetőségei a serdülőkori dohányzás csökkentésében

Community-based strategies to promote smoking prevention and cessation are needed to reinforce national tobacco control policies. We conducted a study to assess the smoking behavior and attitudes of 13–14 years old students from three Transylvanian counties before and after a community-based intervention to reduce smoking. Pre-intervention results showed significantly higher odds of smoking among students attending lower quality schools, or having poorer school achievement, while students having more knowledge about the consequences of smoking were less likely smokers. Smoking patterns of adolescents were influenced by the behavior of friends, classmates, living environment, and their community activities (e.g. higher community activity increased the odds of smoking). The results suggest the importance of cultural models and characteristics of the community during the interventional preventive programs. Participation in community activities can lead to positive outcomes if positive values and health-conscious behaviors are offered to adolescents in the community

Perceived health effects of vaping among Hungarian adult e-cigarette-only and dual users: a cross-sectional internet survey

Abstract Background Knowledge about the health effects of e-cigarette use (or vaping) among past and current combustible cigarette users is limited. Several studies have assessed vaping-related adverse events (AEs) and beneficial health effects, however, most studies focused on AEs in general and examined only a few physiological changes that vapers experience. This study aims to explore self-reported AEs and perceived health changes due to e-cigarette use among Hungarian adult e-cigarette-only users (former smokers who switched completely to e-cigarette use) and dual users (smokers who use e-cigarettes and combustible tobacco cigarettes concomitantly). Methods A cross-sectional, web-based survey of 1042 adult Hungarian e-cigarette users was conducted in 2015. Participants reported AEs and changes in physiological functions since they switched from smoking to e-cigarette use or while dually using e-cigarettes and combustible cigarettes. Confirmatory factor analysis with covariates was applied to explain perceived health changes due to e-cigarette-only use and dual use. Results Dual users (17.6%) were significantly more likely to report AEs of vaping than e-cigarette-only users (26.2% vs. 11.8%, p < 0.001). Experiencing health improvements were significantly more likely among e-cigarette-only users than for dual users for all surveyed physiological functions. E-cigarette-only users reported larger effects of vaping on sensory, physical functioning, and mental health factors compared to dual users. Self-reported changes in sensory and physical functioning were significantly higher among individuals using e-cigarettes more than a year and people who were past heavy smokers (smoked ≥20 cigarettes per day). Gender was related to sensory improvement only; males reported greater improvement than females. Conclusions The majority of e-cigarette-only users reported more perceived beneficial changes in physiological functions and fewer AEs than dual users. Perceived short-term benefits of e-cigarette use may reinforce users despite the uncertainty of long-term health consequences. Health professionals should provide balanced information regarding the possible short- and long-term positive and negative health effects of e-cigarette use during consultations with patients

Dohányzó várandósok elsődleges védőnői állapotfelmérése az alapellátásban

Bevezetés: A várandósok dohányzása számos szülészeti és neonatológiai szövődményt okozhat. Megelőzésükre szervezetileg kiváló lehetőség a gondozásba vételkor a dohányzói status védőnői felmérése, majd a háziorvosokkal együtt a várandósok támogatása a dohányzás szünetelése vagy a leszokás érdekében. Célkitűzés: Egy mintaszerű rendszer felépítésére Nyíregyházán modellkísérletet végeztünk a városi védőnői hálózatban 2019. október 1. és 2021. március 31. között, gondozásra jelentkezett várandósok körében. Módszer: Papíralapú kérdőíveink kitöltését a védőnők végezték a gondozásba vételkor a várandósok válaszai alapján. A legfőbb biometriai, szociodemográfiai és családtervezési adatokon (9 kérdés) túl a dohányzási (cigarettázási) szokásokat, a környezeti dohányfüstártalmat és a dohányzás ártalmasságának ismeretét vizsgáltuk (9 kérdés). A statisztikai vizsgálatot frekvencia- és kereszttáblás elemzéssel végeztük. Szignifikánsnak fogadtuk el az eredményeket p<0,05 értékkel. Eredmények: A gondozásba vett összes várandós (n = 1761) közül 1548 (87,9%) válaszolt a kérdéseinkre. Mintánk átlagéletkora 30,2 év (min./max.: 15/48) volt, gondozásba vételük átlagosan a várandósság 10,8. hetében (min./max.: 6/34) történt. Jelentős volt a magasabb fokú iskolai végzettséggel (középfokú 46,0%, felsőfokú 42,8%) rendelkezők aránya. A roma nemzetiség aránya 4,2% volt. Tervezett volt a várandósság 88,5%-ban. Soha nem dohányzott 46,5%. Dohányzói anamnézise volt 53,5%-nak. A teljes mintából 10,1% folytatta a dohányzást, de 42,5% korábbi dohányos azt állította, hogy aktuálisan nem cigarettázik. A férjek/élettársak (n = 1493) részéről 30,3%-ban fordult elő környezeti dohányfüstártalom. Minden várandós (98,9%) tisztában volt a dohányzás magzatkárosító hatásával. Következtetés: Nagyvárosi környezetben a magasabb szintű iskolai végzettség hozzájárult a dohányzás magzatkárosító hatásának ismeretéhez. A várandósság alatt tovább folytatott dohányzásban a romák szignifikánsan hátrányosabb helyzetben voltak a nem romákkal szemben. Másodlagos dohányfüstártalom szempontjából nagyon kedvezőtlen volt a férj/élettárs dohányzásának csaknem egyharmados aránya. Az alapellátás a legegyszerűbben a védőnők révén érheti el a dohányzás által különösen veszélyeztetett populációt. Részükre a bemutatott módszerrel a háziorvos és a védőnő az adatok alapján célzottan végezheti a dohányzással kapcsolatban az alapellátás kompetenciájába tartozó szünetelés/leszokás támogatást. Orv Hetil. 2024; 165(14): 545–552