Új szabályok, régi gondok a közérdekű munka szabályozásában

K

CRIMINAL POLITICS: CHANGES IN THE SYSTEM OF PENALTIES THROUGH THE NEW HUNGARIAN CRIMINAL CODE

The new Hungarian Criminal Code came into force just recently. This paper isanalysing the trichotomical system of sanctions enlisting the most important penalties of theCriminal Code and highlighting on their possible effects and expectations towards a newpenal policy

A közérdekű munka szerepe a börtönnépesség csökkentésében: a finn tapasztalatok

A major part of the endeavours in recent punitive policy is to find alternatives for imprisonment. By a well-thought-out application of alternative sanctions and especially community work, criminal policy may greatly affect the proportion of the imposed sentences of imprisonment. One of the good examples can be seen in Finland, where the prison population of 200 convict per 100.000 citizens could be decreased to the quarter in a few decades. This study endeavours to present this process, hoping that such a short review may be usefully edifying also for Hungarian criminal policy.A 21. század úgy tűnik, hogy a büntetési nemek évszázada a büntetőjogban. Ahogyan a 19. század büntetőjogi gondolkodása a dogmatika köré csoportosult, annyira domináns kérdés ma – a folyamatosan változó jogi környezetben – a büntetési nemek kérdése. Az aktuális büntetőpolitikai törekvések nagy része a szabadságvesztés alternatíváinak kereséséről szól. Az elmúlt évszázadban a szabadságvesztés dominanciája megkérdőjelezhetetlen volt. A szabadságvesztés volt az úgynevezett jó büntetés, a deklarált büntetési célok is leginkább ehhez a büntetéshez illeszkednek. Napjainkban azonban a szabadságelvonással járó büntetésekkel, illetve azok nagyarányú alkalmazásával szemben, azok közismert hátrányai egyértelmű kétségeket ébresztenek

A közérdekű munka szerepe a börtönnépesség csökkentésében: a finn tapasztalatok

L

Intratumoral functional heterogeneity and chemotherapy

Intratumoral heterogeneity including genetic and nongenetic mechanisms refers to biological differences amongst malignant cells originated within the same tumor. Both, cell differentiation hierarchy and stochasticity in gene expression and signaling pathways may result in phenotypic differences of cancer cells. Since a tumor consists of cancer cell clones that display distinct behaviours, changes in clonal proliferative behavior may also contribute to the phenotypic variability of tumor cells. There is a need to reveal molecular actions driving chemotherapeutic resistance in colon cancer cells. In general, it is widely hypothesized that therapeutic resistance in colorectal cancer is a consequence of the preferential survival of cancer stem cells. However, recent data regarding colorectal cancer suggest that resistance to anticancer therapy and post-therapeutic tumor reappearence could be related to variations of clonal dynamics. Understanding the interaction of genetic and nongenetic determinants influencing the functional diversity and therapy response of tumors should be a future direction for cancer research

Primer immunhiány és autoimmun betegségek

Absztrakt: A primer immunhiányos betegségek a természetes és az adaptív immunrendszer elemeit érintő, genetikailag heterogén immunológiai rendellenességek. A primer immunhiányban szenvedő betegek nemcsak visszatérő fertőzésekre, de noninfektív kórállapotokra, így gyulladásos vagy granulomatosus eltérésekre, lymphoproliferativ és szolid daganatos megbetegedésekre, autoinflammatiós állapotokra, valamint a legkülönfélébb autoimmun kórformákra is hajlamosabbak. Az elsődleges immunhiány és az autoimmunitás paradoxonnak tűnő együttes megjelenése valódi kihívást jelent az immunhiányos betegek autoimmun szövődményeinek felismerésében. A primer immunhiányos állapotok hátterében általában egy vagy több, az immunregulációban és/vagy az immuntolerancia kialakításában kulcsszerepet játszó gén mutációja áll. A szerteágazó immunológiai rendellenességek, a kompenzatorikus, túlzott mértékű krónikus gyulladásos válaszreakció és a következményes szövetkárosodás együttese végső soron szerv-, sejtspecifikus vagy szisztémás autoimmun betegségek kialakulásához vezet. Számos primer immunhiányos kórképet különböző, sajátos autoimmun manifesztáció jellemez. A jelen összefoglaló célja a primer immunhiányos állapotokban megjelenő autoimmun kórképek, valamint az immunrendszeri rendellenességek alapjául szolgáló molekuláris és celluláris mechanizmusok áttekintése. A dolgozat végén ismertetett eset rávilágít arra, hogy immunhiányos állapotokban az autoimmun betegségek felismerése, illetve a dominálóan autoimmun kórkép formájában induló fenotípusoknál az immunhiány kórismézése egyaránt kihívást jelenthet. Orv Hetil. 2018; 159(23): 908–918. | Abstract: Primary immunodeficiencies consist of a group of genetically heterogeneous immune disorders affecting distinct elements of the innate and adaptive immune system. Patients with primary immunodeficiency are more prone to develop not only recurrent infections, but non-infectious complications, like inflammatory or granulomatous conditions, lymphoproliferative and solid malignancies, autoinflammatory disorders, and a broad spectrum of autoimmune diseases. The concomitant appearance of primary immunodeficiency and autoimmunity appears to be rather paradoxical, therefore making the diagnosis of immunodeficiency patients with autoimmune complications challenging. Mutations of one or more genes playing a fundamental role in immunoregulation and/or immune tolerance network are thought to be responsible for primary immunodeficiencies. The diverse immunological abnomalities along with the compensatory and excessive sustained inflammatory response result in tissue damage and finally in manifestation of organ-, cell-specific or systemic autoimmune diseases. Several forms of primary immunodeficiency disorders are characterized by a variety of specific autoimmune phenomena. This overview addresses the spectrum of autoimmune diseases associated with primary immunodeficiencies, and explores the molecular and cellular mechanisms underlying abnormalities of the immune system. The case presented finally highlights that both the recognition of autoimmune diseases in association with immunodeficiencies and the diagnosis of immunodefiency in those phenotypes with predominant autoimmunity could be challenging. Orv Hetil. 2018; 159(23): 908–918

Universality of fragment shapes

The shape of fragments generated by the breakup of solids is central to a wide variety of problems ranging from the geomorphic evolution of boulders to the accumulation of space debris orbiting Earth. Although the statistics of the mass of fragments has been found to show a universal scaling behavior, the comprehensive characterization of fragment shapes still remained a fundamental challenge. We performed a thorough experimental study of the problem fragmenting various types of materials by slowly proceeding weathering and by rapid breakup due to explosion and hammering. We demonstrate that the shape of fragments obeys an astonishing universality having the same generic evolution with the fragment size irrespective of materials details and loading conditions. There exists a cutoff size below which fragments have an isotropic shape, however, as the size increases an exponential convergence is obtained to a unique elongated form. We show that a discrete stochastic model of fragmentation reproduces both the size and shape of fragments tuning only a single parameter which strengthens the general validity of the scaling laws. The dependence of the probability of the crack plan orientation on the linear extension of fragments proved to be essential for the shape selection mechanism