A Holisztikus Természetgyógyászat Kérdőív magyar változatának (HCAMQ-H) pszichometriai vizsgálata = Psychometric evaluation of the Hungarian version of the Holistic Complementary and Alternative Medicine Questionnaire (HCAMQ-H)

Elméleti háttér: A Holisztikus Természetgyógyászat Kérdőív (Holistic Complementary and Alternative Medicine Questionnaire – HCAMQ) két, egymással korreláló skálából (Természetgyógyászat és Holisztikus Egészséghiedelmek) áll, amelyek a természetgyógyászati módszerek tudományos megalapozottságával, illetve az egészség holisztikus megközelítésével kapcsolatos attitűdöt mérik. Cél: A vizsgálat célja a Holisztikus Természetgyógyászat Kérdőív magyar verziójának elkészítése és pszichometriai értékelése volt. Módszer: A faktorstruktúra vizsgálatára (felderítő faktorelemzés oblimin-forgatással és megerősítő faktorelemzés) egy korábbi vizsgálat 6404 fős mintáját használtam. A validitás vizsgálata több módon történt: (1) két egészséges kritériumcsoport (Szkeptikus Társaság, N = 55, illetve természetgyógyászat-orientáltak, N = 50) skálapontszámainak összehasonlításával, (2) a konvencionális és a természetgyógyászati terápiák és készítmények igénybevételével való korrelációk vizsgálatával, valamint (3) a Modernkori Egészségféltés Skála, illetve a szubjektív testi-lelki egészségi állapotot mérő kérdőívekkel (észlelt egészségi állapot, Szubjektív Testi Tünet Skála – PHQ-15, rövidített WHO Jól-lét Kérdőív – WBI-5) mutatott együttjárások elemzésével. Eredmények: Felderítő faktorelemzéssel sikerült jól reprodukálni az eredeti faktorstruktúrát, a megerősítő faktorelemzés illeszkedési mutatói ugyanakkor csak a 2-es tétel törlését követően, két egymással korreláló skála definiálásával lettek elfogadhatók (NFI = 0,914; IFI = 0,918; CFI = 0,918; RMSEA = 0,079 [0,074–0,084]). A két kritériumcsoport pontszámai mindkét skála esetében szignifikáns különbséget mutattak nagy hatásmérettel. Mindkét skála közepes méretű korrelációt (Kendall tau-b: 0,3–0,54; p < 0,001) mutatott a természetgyógyászati szolgáltatások és készítmények használatával és nem korrelált a hasonló konvencionális mutatókkal. Mindkét skála korrelált a modernkori egészségféltéssel (Kendall tau-b: 0,24–0,31; p < 0,01) és nem állt kapcsolatban az észlelt egészség mutatóival. Következtetések: A két 5-tételes skála jó reliabilitási és validitási mutatókkal bír, a teljes kérdőívpontszám használata ugyanakkor nem ajánlott. | Background: The Holistic Complementary and Alternative Medicine Questionnaire (HCAMQ) consists of two correlating scales that measure the beliefs about the scientific validity of complementary and alternative methods and beliefs about holistic approach of health and disease, respectively. Aim: Development and psychometric evaluation of the Hungarian version of the Holistic Complementary and Alternative Questionnaire (HCAMQ). Method: Investigating the factor structure of the questionnaire (exploratory factor analysis with oblimin rotation and confirmatory factor analysis) was based on a large dataset (N = 6404) from a previous study. The validity of the scales was checked by (1) comparing scale scores of two healthy criterion groups (members of Hungarian Sceptical Society, N = 55 vs. individuals with positive orientation towards complementary and alternative medicine, N = 50), (2) analysing correlations with measures of utilization of conventional and complementary health care services and preparations, and (3) analysing correlations with modern health worries and with questionnaires assessing perceived psychological and physical health (self-rated health status, PHQ-15, WBI-5). Results: Factor structure of the original scale was well reproduced by exploratory factor analysis; however, confirmatory factor analysis indicated acceptable fit (NFI = 0.914; IFI = 0.918; CFI = 0.918; RMSEA = 0.079 [0,074–0,084]) only after removing Item 2 and allowing correlation between the two scales. Significant differences with large effect size between the scores of the two criterion groups were found for both scales. Further, both scales showed medium level correlations (Kendall’s tau-b: 0.30–0.54; p < 0.001) with measures of utilization of complementary health care services and preparations, and no significant correlations with utilization of conventional services and medicines. Similarly, both scales were related to modern health worries (Kendall’s tau-b: 0.24–0.31; p < 0.01) and unrelated to measures of psychological and physical health. Conclusions: The two 5-item scales showed good reliability and validity; however, use of the questionnaire total score is not recommended

Tabletták várt hatása és színe/mérete közötti kapcsolatok = Expectations of drug effects based on colour and size of tablets

Cél: Egy gyógyszer vagy kezelés teljes hatásának fontos részét képezik az ún. nem-specifikus vagy placebo-hatások. E nem-specifikus hatások egyik forrását a gyógyszerek perceptuális jellemzői (szín, méret) által kiváltott elvárások jelentik. Jelen munka célja a tabletták színe/mérete és hatásai/mellékhatásai közötti várt kapcsolatok vizsgálata. Módszer: 100 alsóéves egyetemi hallgató töltött ki egy 12 gyakori gyógyszerhatást és 9 mellékhatást tartalmazó kérdőívet. Minden egyes esetben a résztvevőknek azt a 3-at kellett kiválasztani 15 különböző méretű és színű gyógyszer fényképéből, amely véleményük szerint a leginkább kapcsolódik az adott hatáshoz/mellékhatáshoz. Eredmények: Az összesen 21 tételből a színek tekintetében 19, a méretek vonatkozásában 16 esetben volt szignifikáns eltérés a várt egyenletes eloszlástól, és 12, illetve 11 esetben specifikus preferenciát is sikerült kimutatni. A preferenciák az adatok testi funkciók/szervrendszerek, valamint fő hatásirány (serkentő/nyugtató) szerinti csoportosítása után is megmaradtak, mind a színek, mind a méretek vonatkozásában. Következtetések: A talált színpreferenciák (elsősorban a fehér, a sárga és a piros vonatkozásában) jórészt megfeleltek a korábbi eredményeknek, ugyanakkor meglepően erősek a vizsgált populációban. A méretekkel kapcsolatos preferenciák szintén erősen, ám nehezen értelmezhetők, mivel a legnagyobb tabletta (oblong) alakja nagyon hasonlít a kapszulákéra. A gyógyszerek perceptuális jellemzői által kiváltott elvárások kölcsönhatásban állnak azok biológiai hatásával, így több úton-módon is befolyásolhatják a gyógyulást: közvetlen pszichofiziológiai mechanizmusok vagy a betegek együttműködésének (compliance, adherence) javításával. Emellett nem kívánt mellékhatásokat is kiválthatnak. A nem specifikus gyógyszerhatások/mellékhatások és ezek eredetének (öröklött, kulturális vagy saját tapasztalatból származó) vizsgálata és jobb megértése segíthet a hatásosabb és egyben kevesebb mellékhatással bíró gyógyszerek kiválasztásában és tervezésében. | Aim: A considerable proportion of the total effect of a drug or treatment can be due to the so-called placebo or non-specific effects. Important sources of such non-specific effects are the expectations evoked by the perceptual characteristics (e.g. colour, size) of the curatives. The aim of the present study was to study the expectations toward the connections between certain drug effects/side effects and colour/size of tablets. Methods: 100 undergraduate university students were asked to fill out a test sheet containing 12 common drug effects and 9 side effects. For each item, the participants had to choose 3 out of 15 pictures of differently coloured and shaped tablets, which were, according to their opinion, the mostly associated with the given effect/side effect. Results: Using chi-square tests, significant differences from the theoretical equal distribution was found in 19 out of 21 cases (for colours) and in 16 out of 21 cases (for sizes), and special preferences were also found in 12 and 11 cases, respectively. After compressing data according to bodily functions/organ systems and main effects (stimulant/sedative), all distributions have differed significantly from equality, regarding both pill colour and size. Discussion: The colour preferences found (especially in case of white, yellow and red colours) are basically in accordance with the previous results but their strength is surprisingly high in the investigated population. The size preferences are also strong, but their interpretation can be dubious, as the biggest tablet (oblong shaped) could be misinterpreted as a capsule. The expectations evoked by perceptual characteristics of drugs can interact with their biological effects, and can affect recovery in many ways: via direct psychophysiological effects and via improving patients’ compliance. They are able to cause side effects, too. From this point of view, the studying and understanding of non-specific drug effects/side effects and their sources (hereditary, cultural or learned origin) can help to choose and to design curatives which are more effective and have less side effects

Tabletták perceptuális jellemzői által generált mellékhatás-elvárások és pszichológiai hátterük = Expectations of side effects evoked by perceptual characteristics of curatives and their psychological background

Cél: A gyógyszermellékhatások egy része nem-specifikus eredetű (nocebo-hatás), s ezen belül is részben a gyógyszerek perceptuális jellemzői (szín, méret stb.) által kiváltott elvárásokra, részben egyes hajlamosító személyiségvonásokra vezethető vissza. Jelen munka célja e tényezők és a várt mellékhatások közötti kapcsolatok vizsgálata volt. Módszer: A résztvevők (118 alsóéves egyetemi hallgató) 6 különböző színű/méretű tabletta esetén 10 gyakori nem-specifikus gyógyszermellékhatás jelentkezésének valószínűségét becsülték meg, valamint személyiség-kérdőíveket (STAI-T, LOT-R, PHQ-15, SSAS) töltöttek ki. Eredmények: A különböző kinézetű tabletták mind a 10 mellékhatás tekintetében szignifikánsan különböztek egymástól, a várt mellékhatások súlyosságát leginkább a szomatizációs hajlam (Szubjektív Testi Tünetek 15 kérdőív, PHQ-15) és a szomatoszenzoros amplifikáció (SSAS) alapján lehetett előre jelezni. Az útvonalelemzés alapján a vonásszorongás (STAI) és a nem hatása csak közvetetten, a fenti két tényezőn keresztül érvényesült, a diszpozicionális optimizmus pedig egyáltalán nem befolyásolta a várt tünetszámot. Következtetések: Egy gyógyszer külső jellemzői specifikus mellékhatás-mintázatot indukálhatnak, míg a személyiségtényezők a panaszok várt súlyosságára gyakorolnak befolyást. A nem-specifikus mellékhatások többféle módon lehetnek hatással a gyógyszerezésre, pl. a compliance csökkentésével vagy egyes specifikus mellékhatások felerősítésével (interakció). A gyógyszerek külalakjának meghatározása során e szempontokat is figyelembe kellene venni (intelligens gyógyszertervezés). | Aim: The side effects of the drugs are partly of non-specific origin (nocebo-effect). Perceptual characteristics of curatives (colour, size, etc.) and certain personality characteristics may be important determining factors of these effects. In this study, the relationships between these factors and the expected side effects were investigated. Methods: The participants (118 undergraduate university students) were asked to rate the estimated probability of occurrence of ten non-specific side effects for six different looking tablets, and to fill out several personality questionnaires (STAI-T, LOT-R, PHQ-15, SSAS). Results: Significant differences among the tablets were found for every side effect. Good predictors of the expected severity of side effects were the somatisation tendency (PHQ-15) and the somatosensory amplification (SSAS). According to the path-analysis, trait-anxiety and gender had only indirect effects (via PHQ-15 and SSAS) upon the expected severity of side effects, and dispositional optimism had no effect at all. Discussion: The look-and-feel of a given curative can evoke a specific pattern of non-specific side effects, while personality characteristics have an impact upon the expected severity of these effects. Non-specific side-effects can influence medication in multiple ways: e.g. via decreasing compliance or amplifying specific side effects (interaction). These factors should be taken into account when deciding the look-and-feel of curatives (intelligent medicine designing)

Modernkori egészségféltés = Modern health worries

A modernkori egészségféltés (modern health worries, MHW) fogalma a technológiai változások és a modern élet jellegzetességeinek az egészségre gyakorolt káros hatásával kapcsolatos aggodalmakat takarja. A fogalom első, 2001-es megjelenése óta számos nemzetközi és hazai kutatás igazolta azt, hogy a modernkori egészségféltés kapcsolatban áll a szubjektív testi tünetek előfordulásával, az észlelt egészségi állapottal, az egészségügyi ellátás igénybevételének mértékével, valamint egyes vonásjellegű tulajdonságokkal (negatív affektivitás, szomatoszenzoros amplifikáció, egészségszorongás). A jelenség pontosabb megismerése, a vele kölcsönhatásban álló egyéb tényezők felderítése elengedhetetlen az általa okozott egyéni és társadalmi problémák megfelelő kezeléséhez. Cikkünk célja az eddigi kutatási eredmények összefoglalása és bemutatása. | Modern Health Worries (MHWs) are concerns about health-related consequences of technological changes and of features of modern life. Since the introduction of the term in 2001, international and Hungarian studies revealed the relationship between MHWs and subjective somatic symptoms, perceived health status, health care utilization, and certain trait-like characteristics (e.g., negative affect, somatosensory amplification, health anxiety). More detailed knowledge of the phenomenon and exploration of other related factors are necessary for appropriate treatment of personal and societal problems caused by MHWs. The present paper aims at summarizing and presenting the research findings known to date

PA Testi Tudatosság Kérdőív magyar verziójának (BAQ-H) vizsgálata jógázó és fiatal felnőtt kontroll mintán = Psychometric investigation of the Hungarian version of the Body Awareness Questionnaire (BAQ-H) among yoga practitioners and young adult controls

Elméleti háttér: A testi tudatosság különböző aspektusainak mérésére számos, különböző koncepció alapján megszerkesztett kérdőív szolgál. Cél: A vizsgálat célja a nem patológiás és nem érzelmekkel kapcsolatos testi folyamatok észlelésének mérését szolgáló Testi Tudatosság Kérdőív (Body Awareness Questionnaire, BAQ) magyar verziójának elkészítése, valamint pszichometriai értékelése volt. Módszerek: A validálásra használt kérdőívcsomagot egy rendszeresen jógázó felnőttekből álló (N = 140; 16,4% férfi, átlagéletkor = 32,1 év, szórás = 8,65), valamint egy fiatal felnőttekből álló (N = 227; 32,2% férfi, átlagéletkor = 26,4 év, szórás = 9,72) csoport töltötte ki. Eredmények: A 17-tételesre rövidített kérdőív mindkét mintán jó (0,80 feletti) belső konzisztenciával bírt, míg a megerősítő faktorelemzés (egyfaktoros struktúrát feltételezve) még elfogadható illeszkedést mutatott (CMIN/df = 2,679; p < 0,001; RMSEA = 0,068 [0,062—0,074]; pClose < 0,001). A jógázó minta átlagpontszáma a kor és a nem kontrollálását követően is szignifikánsan magasabb volt a kontrollénál [88,94; szórás = 16,15 vs. 77,90; szórás = 15,35; F(1,363) = 29,376; p < 0,001], s a pontszám gyengén korrelált mind a jógagyakorlás heti gyakoriságával (Kendall tau_b = 0,13; p < 0,05), mind a gyakorlás megkezdése óta eltelt idővel (Kendall tau_b = 0,17; p < 0,01). A kérdőív mindkét mintán erős (kontroll: r = 0,59 vs. jógás: 0,70; p < 0,001) korrelációt mutatott a Testi Abszorpció Kérdőívvel, közepes mértékű együttjárást a Személyes Testi Tudatosság Skálával (Kendall tau_b = 0,26 és 0,29; p < 0,001) és a pozitív affektivitással (r = 0,27 és 0,36; p < 0,001). A Tudatos Jelenlét Skálán elért pontszámmal való kapcsolat gyenge, illetve közepes erősségű volt a két mintán (r = 0,18; p < 0,01 és 0,38; p < 0,001). Következtetések: A vizsgálat eredményei összességében a Testi Tudatosság Kérdőív magyar verziójának (BAQ-H) érvényességét és megbízhatóságát támasztják alá. | Background: There are many questionnaires that assess different aspects of body awareness based on various concepts. Aim: The study aimed to develop the Hungarian version of the Body Awareness Questionnaire (BAQ) that measures non-patological and non-emotional aspects of body awareness and to evaluate it from a psychometric point of view. Methods: Questionnaires were completed by individuals regularly practicing yoga (N = 140, 16.4% male, age: M = 32.1 years, SD = 8.65) and by young adult controls (N = 227, 32.2% male, M = 26.4 years, SD = 9.72). Results: The shortened 17-item version of the questionnaire showed good internal consistency (above 0.80 in both samples), while confirmatory factor analysis indicated just acceptable fit (assuming a single factor structure: CMIN/df = 2.679, p < 0.001; RMSEA = 0.068 [0,062—0,074], pClose < 0.001). Mean score of yoga practitioners was higher than that of controls even after controlling for age and sex (88.94, SD = 16.15 vs. 77.90, SD = 15.35; F(1,363) = 29.376; p < 0.001), and it was weakly connected to weekly frequency of yoga practice (Kendall tau_b = 0.13, p < 0.05) and to the elapsed time from starting practice (Kendall tau_b = 0.17, p < 0.01). The questionnaire showed a strong correlation with the Somatic Absorption Scale (controls: r = 0.59 vs. yoga practitioners: 0.70, p < 0.001) and a medium level connection to the Private Body Consciousness Scale (Kendall tau_b = 0.26 and 0.29, p < 0.001) and to positive affectivity (r = 0.27 and 0.36, p < 0.001). Relationships with mindfulness (MAAS) were weak and medium level in the two subsamples (r = 0.18, p < 0.01 and 0.38, p < 0.001, respectively). Consequences: The results support the validity and reliability of the Hungarian version of the Body Awareness Questionnaire (BAQ-H)

Elmerülés az élményben : a Tellegen-féle Abszorpció Skála vizsgálata egyetemista mintán = Submersion in the experience: The examination of the Tellegen Absorption Scale in an undergraduate university sample

A Tellegen Abszorpció Skála (TAS) egy sajátos információfeldolgozási módra való hajlandóságot mér, melynek meghatározó eleme az élményben való teljes elmerülés oly módon, hogy a figyelem fókuszában tartott külső vagy belső inger teljes mértékben „kitölti” a reprezentációs rendszert. Míg a TAS-t eredetileg a szuggesztibilitás és hipnábilitás mérésére fejlesztették ki, több évtizedes pályafutása során számos személyiségjeggyel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus jellemzővel hozták összefüggésbe. A jelen tanulmányban elsősorban amellett érvelünk, hogy az abszorpciós képesség csak közvetetten kötődhet pozitív vagy negatív mentális jelenségekhez. Míg az abszorpciós képesség az inger feldolgozási módját határozza meg, az élmény minősége (pozitív vagy negatív jellege) elsősorban magától az ingertől, azaz a reprezentációs tartalomtól függ. Az abszorpciós képesség így pozitív és negatív élmények intenzitását egyaránt fokozhatja. A jelen kérdőíves vizsgálatban 567 egyetemista adata alapján bemutatjuk a TAS magyar nyelvű változatának pszichometriai jellemzőit, összefüggését egyes személyiségjellemzőkkel, pszichopatológiai és pszichoszomatikus érzékenységet vizsgáló mutatókkal, továbbá megvizsgáljuk az abszorpció tünetképzésben játszott szerepét. Eredményeink arra utalnak, hogy a 34-tételes TAS magyar változata megfelelő belső konzisztenciával bír, ugyanakkor a gyakorlatban az egyes alskálák használatától az alacsony belső konzisztencia miatt érdemesebb eltekinteni. A skála konvergens validitásának vizsgálata során az abszorpció a szakirodalomban dokumentált összefüggéseket mutatta a vizsgált személyiségjellemzőkkel, mint például a fantáziálásra való hajlandósággal és az érzelmi nyitottsággal, illetve ugyancsak pozitívan korrelált a disszociatív tünetekkel, a személyes éntudatossággal, a szomatoszenzoros amplifikációval, a szubjektív testi tünetekkel, a pozitív és negatív affektivitással, továbbá kapcsolatban állt az álomfelidézéssel és az álmok ébrenlétre gyakorolt hatásával. További eredményeink szerint az abszorpció szorosan összefügg a tünetképzésre való hajlammal. Mivel nézetünk szerint az abszorpció az inger feldolgozási módját jellemzi, feltételezzük, hogy amennyiben a magas abszorpciós hajlammal jellemezhető személyek figyelmének középpontjába a szomatikus ingerek (különböző testérzetek) kerülnek, az abszorpciós tendenciák jelentősen fokozhatják egyes szomatikus tünetek kialakulását. | The Tellegen Absorption Scale (TAS) measures the tendency for a specific information processing style, characterized by intensified immersion in the experience, where the representational system seems to be entirely dedicated to model the internal or external stimulus held in the focus of attention. Originally the TAS was developed to measure suggestibility and hypnotizability, but in the last decades it was associated with several personality dimensions, psychopathological and psychosomatic variables. Here we argue that absorption is only indirectly related to positive or negative mental phenomena. While absorption determines the mode of stimulus processing, the quality of the experience (positive or negative) depends fundamentally on the nature of the representational content. Hence, absorption can equally amplify the intensity of positive and negative experiences. In this study, using the questionnaire based data of 567 university students, we evaluate the psychometric properties of the Hungarian version of the TAS, we investigate its relationship with personality dimensions, and variables measuring psychopathological and psychosomatic vulnerability and finally we investigate its role in somatic symptom generation. Our results suggest that the Hungarian version of the 34-item TAS has adequate internal consistency; however, due to the low consistency of the subscales we suggest to use only the whole scale, setting aside from its documented subscale structure. The examination of the convergent validity of the scale – in concordance to previous findings – showed Absorption to be related to such personality dimensions as fantasy and emotional opennes. Moreover, absorption correlated positively with dissociative experiences, private self-conciousness, somatosensory amplification, somatic symptom severity, positive and negative affect, dream recall frequency and the effect of dreams on daytime mood. Our further results indicate that absorption is intimately related to the tendencies of symptom generation. Since in our view absorption reflects the information processing style of a stimuli, we hypothesize that if individuals characterized by higher levels of absorption focus on somatic, bodily sensations, enhanced symptom generation may occur

A Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (SHAI) magyar verziójának kérdőíves validálása és pszichometriai értékelése = Validation and psychometric evaluation of the Hungarian version of the Short Health Anxiety Inventory (SHAI)

Elméleti háttér és célkitűzés: Jelen kutatás célja a Rövidített Egészségszorongás-kérdőív (Short Health Anxiety Inventory — SHAI; Salkovskis, Rimes, Warwick, &amp; Clark, 2002) magyar verziójának elkészítése, pszichometriai értékelése és kérdőíves validálása volt. Módszerek: A vizsgálatban 441 alsóéves egyetemista (37% férfi; átlagéletkor: 20,5±1,33 év) vett részt, összesen 5 kérdőív kitöltésével (SHAI; Szomatoszenzoros Amplifikáció — SSAS; Vonásszorongás — STAI-T; Szubjektív Testi Tünetek — PHQ-15; WHO Jól-lét — WBI-5). Eredmények: A megerősítő faktorelemzés mind a két-, mind a háromfaktoros verzió esetében jó illeszkedési mutatókat eredményezett, ezért az irodalomban inkább elfogadott két alskálás (Beteggé válás észlelt valószínűsége; Betegség észlelt következménye) megoldás használatát javasoljuk. A kérdőív magyar verziója jó belső konzisztenciával (Cronbach-alfa = 0,83) bírt, a STAI-T, az SSAS és a PHQ-15 skálákkal közepes erősségű (Pearson-r: 0,33—0,44; p<0,001) korrelációt mutatott, míg a WBI-5 esetében az együttjárás gyengébbnek és negatív irányúnak mutatkozott (—0,26; p<0,001). Következtetések: Az eredmények alapján a kérdőív pszichometriai szempontból megfelelőnek tűnik, ugyanakkor a végső értékeléshez a vizsgálatot érdemes volna más mintákon is megismételni. | Aim: The study aimed at the preparation, psychometric evaluation and questionnaire-based validation of the Hungarian version of the Short Health Anxiety Inventory (SHAI; Salkovskis et al. 2002). Methods: 441 undergraduate students (37% male; mean age: 20.5±1.33 yrs) completed five questionnaires (SHAI; Somatosensory Amplification — SSAS; Trait Anxiety — STAI-T; Subjective Somatic Symptoms — PHQ-15; Well-being — WHO-WB). Results: The confirmatory factor analysis indicated equally good fit between the empirical data and the two- and three-factor-models described in the literature. In the light of the international findings, the use of two subscales (Illness Likelihood and Illness Severity) seems to be preferable. The Hungarian version of the questionnaire has shown good internal consistency (Cronbach’s alfa = 0.83) and medium level correlations (Pearson’s coefficients between 0.33 and 0.44; p<0,001) with the STAI-T, SSAS and PHQ-15 scales. The association with the WBI-5 was weaker and negative (r = —0.26; p<0.001). Conclusion: According to the results, the Hungarian version of the SHAI has good psychometric properties. To come to a final conclusion, replication of the study in different samples would be necessary

Somatosensory amplification and absorption contribute to electrosensitivity

Background: Idiopathic Environmental Intolerance attributed to Electromagnetic Fields (IEI-EMF) is a self-reported condition where non-specific symptoms are attributed to weak non-ionizing electromagnetic fields. Despite its expanding prevalence, there is no generally accepted diagnostic procedure or definition to identify patients with this condition, thus studies usually apply only one question as inclusion criterion. The aim of our study was to demonstrate the heterogeneity of a self-reported IEI-EMF group and to identify further self-report questions that could be applied as inclusion criteria. Method: Cross-sectional on-line survey study was carried out with 473 participants (76.3% women; age: 35.03 ± 13.24 yrs). Self-diagnosed IEI-EMF (as assessed with a yes-or-no question), frequency of EMF-related symptom and severity of the condition were assessed, as well as somatic symptom distress (Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Severity Scale, PHQ-15). Results: 72 (15.2%) individuals labelled themselves as IEI-EMF, however only 61% of them remained in the IEI-EMF group after the use of three inclusion criteria instead of one. 21% of the individuals labelling themselves as IEI-EMF reported neither symptoms nor any negative impact on their daily life. Conclusion: A minimum of two questions appear to be necessary as inclusion criteria for IEI-EMF in empirical research. Instead of the widely used yes-or-no question on accepting the IEI-EMF label, occurrence of symptoms attributed to EMF on a regular basis and at least a slight negative impact on daily life are required. Electromagnetic hypersensitivity (IEI-EMF) is often assessed by one yes-or-no self-report question. This practice is inappropriate from a conceptual and methodological point of view. At least two questions, assessing frequency of symptoms and their impact, are needed