Distant love by Ulrich Beck and Elisabeth Beck-Gernsheim

In the book of Distant Love Beck and Beck continue the work which was written in the Normal Chaos of Love by arguing that the classic family has begun to give away to the multiplicity of new type of families. Normal Chaos of Love has showed how single parent families and patchwork families have emerged due to successive marriage and divorce. Distant Love also focuses on new type of families, but it considers the global pictures by introducing the concept of world families. As Beck and Beck summarize it, the aim of the book is to “focus on the globalization of love”; however, it does not rely on own research or empirical results but illustrates its points with several examples taken from other studies

A tudomány morális és társadalmi dimenziói = The Moral and Social Dimensions of Science

Kutatásunk a tervezettnek megfelelően a tudástermelés és ezen belül a tudományos tudás termelésének három tényezőjére fókuszált. Elemeztük kapcsolataikat és vizsgáltuk a viszonyukat a széles értelemben vett tudástermelési folyamathoz, amelybe beleértjük az új elképzelések felmerülését, elfogadásukhoz vezető vitákat, a kommunikációs folyamatokat, amelyekben tovább adják őket, és amelyekben egy részük a közgondolkodás részévé válik. Tudásnak pedig azt tekintettük, amit tudásnak tekintenek egy adott történelmi korszakban. Vizsgáltuk (1) a különböző társas hatások szerepét, (2) a morális normák és értékek szerepét, beleértve a tudományos kutatást működtető társadalom normáit, és a tudomány területén dolgozó kutatók etikai problémait is. Tovább vizsgáltuk (3) a komplex tudástermelési folyamat különböző pontjain felmerülő vitákat érveléstechnikai és retorikai szempontból, és azok hatását a folyamat egyes lépéseire. | The project focused on three factors of knowledge production. Here production process should be understood in a broad sense including the whole sequence from the idea to its public acceptance, that is, how an idea emerges, gets accepted in discussions, being transmitted in communication and becomes part of common wisdom. Knowledge (scientific knowledge included) was taken to be whatever is accepted by a community as knowledge in a given historical period. We analyzed (1) the impact of various social factors on the process of knowledge production. (2) the roles of moral norms and values, including the norms of the society in which scien-tific research is embedded. (3) the controversies emerging on different points of this complex process, from argumenta-tion theoretical and rhetorical viewpoints. The effects of different types of argumentative and rhetorical steps on various stages of the process were also investigated

Externális tényezők a tudományban és a tudásban = External Factors in Science and Knowledge

A kutatás az externális tényezők közül hármat vizsgált közelebbről szisztematikusan és tudománytörténeti kontextusokban. Továbbá e három tényező összefüggését azzal, hogy mi számít elfogadott tudományos tudásnak. A (1) szociológiai struktúrák közelebbi vizsgálata abba az irányba mutat, hogy a szakmai hátterét tekintve homogén tudósközösségre vonatkozó feltételezés - amely a paradigma-koncepció hátterében áll -, az utóbbi évtizedek tudományos gyakorlatának tükrében tarthatatlan idealizációnak bizonyult. De rámutattunk arra is, hogy a modern tudomány korábbi időszakára vonatkozóan, milyen lényegi tényezők elhanyagolásához vezetett. Ha a kutatói közösség szerkezetére és társadalmi kölcsönhatásaira vonatkozó képet árnyalnunk kell, akkor a kutatást vezérlő és a tudományos eredmények elfogadását meghatározó (2) normáknak és értékekenek a tudásban játszott szerepére vonatkozó elképzeléseket is felül kell vizsgálni. Tanulmányainkban a megismerés és bizonyos normák összefüggését vizsgáltuk Polányi, Kuhn és Feyerabend nyomán. Végül pedig ott kíséreltük meg kimutatni az externális tényezők hatását, ahol az internális megközelítések a legerősebbnek tűnnek, a tudomány (3) érvelési-logikai eszközeiben. Ahhoz hogy a tudományos évelésekben kimutathassuk az externális - vagyis a formális érvényességen (validity) és helytállóságon (soundness) kívüli - tényezőket, megvizsgáltuk a formális struktúrákra vonatkozó tudományokban, matematikában és a logikában működő externális hatásokat. | The external factors influencing knowledge were studied, and their relation to what counts as accepted scientific knowledge. There main factors were focused on: (1) the social factors, (2) norms and values, and (3) the informal reasoning structures. We argue that the inhomogenity of the scientific community and its many-faceted interaction with the rest of society urges us to revise our views concerning the ways social factors determine scientific knowledge. This insight also makes it possible for us to understand historical cases in a more profound way. It was also analyzed how norms and values, and the way scientific points are argued play interesting roles in the production and acceptance of scientific knowledge

Polányi Mihály tudományos és tudományfilozófiai életművének kutatása = Michael Polanyi`s scientific and philosophical oeuvre

Megtörtént a Polányi-hagyaték legjelentősebb részének digitalizálása. Az anyagot 16 db CD-ROM-om rögzítettük. Az anyag áttekintése után, részben elkészült az elektronikus katalógus, amely rövid leírást tartalmaz az egyes tételekről. A kutatás szakmai feladata volt Polányi fizikai-kémiai eredményeinek feltárása, összegyűjtése, rendszerezése és értékelése. A kutatás tudománytörténeti iránya vizsgálta az eredmények megszületésének körülményeit és hatásukat. E részfeladat keretében 2003. júniusában konferenciát rendeztünk "Polányi a kémikus" címmel, melyen Polányi tudományos eredményeit fizikusok, kémikusok, tudománytörténészek elemezték. A kutatás kiemelten foglalkozott Polányi poszt-kritikai ismeretelméletének és tudományfilozófiájának történeti kapcsolataival, hatásaival, különös tekintettel a kuhniánus fordulatra. Tanulmányok készültek, melyek Polányi tudományfilozófiáját szisztematikus elemzésnek és kritikának vetették alá. Polányi tudomány-, illetve társadalomfilozófiájára vonatkozó kutatásokhoz kapcsolódva, azok részeként, már elkészült Polányi Mihály The Logic of Liberty című kötetének fordítása, és nyelvi lektorálás alatt áll. | 46 microfilms containing the most important part of Polanyi?s bequest were digitalized and electronically stored on 16 CDs. Part of the catalogue of this library has been completed. The catalogue includes a short description on each item. A complex research on Polanyi-oeuvre was completed involving - historical researches on his scientific works in chemistry, - historical investigations on his role and impact in the philosophy of science, and - systematic analyses of his theory of knowledge, his philosophy of science, and his social philosophy. As part of the latter, the Hungarian translation of his book, The Logic of Liberty has been completed

Krónikus légzőszervi betegek tápláltsági állapotának vizsgálata – klinikai megfigyelések

Absztrakt: Bevezetés: Krónikus obstruktív légúti betegekben a tápanyagok fokozott felhasználása és a szükséglethez képest alacsonyabb energiabevitel miatt alultápláltság alakulhat ki. Célkitűzés: Kutatásunk célja volt felmérni a 40 év feletti, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő emberek tápláltsági állapotát, valamint megvizsgáltuk az összefüggéseket a betegség súlyossága és a betegek tápláltsági állapota között. Módszer: Retrospektív obszervációs vizsgálatot végeztünk az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet légzésfunkciós laboratóriumában 2017. évben megjelent betegek körében; a légzésfunkciós és antropometriai adatokat az egészségügyi elektronikus nyilvántartási rendszerből nyertük ki. A beválasztási kritériumok a 40 év feletti életkor és a COPD diagnózisa voltak. A légúti obstrukció súlyosságát a mért FEV1-értékek alapján GOLD-stádiumok szerint kategorizáltuk. Eredményeinket SPSS Statistics V22.0 programban dolgoztuk fel. Eredmények: A betegek átlagéletkora 66 év volt; a nemi megosztást tekintve 49,3% férfi és 50,7% nő volt. A COPD-s betegek körében az átlagos testtömegindex (BMI) 27,14 kg/m² volt, értéke széles tartományban mozgott: a cachexia, valamint a súlyos obesitas egyaránt előfordult. A FEV1 (ref%)-értékek alapján a 3236 vizsgált beteget GOLD I.: 30%, GOLD II.: 40%, GOLD III.: 23% és GOLD IV.: 7% stádiumba soroltuk be. Pozitív korrelációt találtunk a mért FEV1-értékek és a tápláltsági állapot között (H = 0,2297, r = 0,1401), azaz a cachexia mértéke a betegség súlyosságával összefüggést mutatott. Varianciaanalízis alapján szignifikáns összefüggést találtunk a betegek tápláltsági állapota és a betegség súlyossága között (p<0,001), azaz a magasabb BMI-vel rendelkező betegek jobb tüdőfunkcióval rendelkeztek. Következtetés: A malnutritio kedvezőtlen hatású a légzésfunkcióra, gyengül a légzőizmok teljesítménye. Vizsgálatunkban a BMI növekedésével a FEV1-értékek javultak, tehát a BMI hasznos mutató lehet a COPD-s betegek légzésfunkciós prognózisának előrejelzésében. Orv Hetil. 2019; 160(23): 908–913. | Abstract: Introduction: The increased metabolism of nutrients and the low energy intake may lead to malnutrition among chronic obstructive pulmonary disease (COPD) patients. Aim: The goal of our study was to examine the nutritional status of our population aged over 40, and its relationship with the severity of the disease. Method: We conducted a retrospective study at the National Korányi Institute of Pulmonology in 2017. Pulmonary function and anthropometric data were obtained from the electronic health record system. Inclusion criteria were age over 40 and the diagnosis of COPD. Severity of disease was assessed by forced expiration volume and categorized according to GOLD stages. We used SPSS Statistics V22.0 for data analysis. Results: The mean age of participants was 66; 49.3% were men, 50.7% were women. Average BMI was 27.14 kg/m², with values comprising cachexia and severe obesity. According to the FEV1%pred results of the 3236 patients, 30% fell in the GOLD I, 40% in the GOLD II, 23% in the GOLD III, and 7% in the GOLD IV categories. Pearson coefficient found positive correlation between FEV1 and nutritional status (H = 0.2297, r = 0.1401), specifically between severity of cachexia and severity of disease. The analysis of variance showed significant correlation between severity of disease and nutritional status; patients with higher BMI had better pulmonary function. Conclusion: Malnutrition had an adverse effect on pulmonary functions and performance of respiratory muscles, whereas higher BMI had a positive effect on FEV1. Our results suggest that BMI could be used as a lung function prognostic indicator for COPD patients. Orv Hetil. 2019; 160(23): 908–913

A világ természetvédelmének története 1981 és 1985 között (védett területek alapítása)

Az előző elemzett időszak (1976–1980) óta 6174 védett terület alapítása történt a világon. A cikkben közölt adatok az IUCN kategóriarendszerébe sorolt védett területekre vonatkoznak. A jelenleg vizsgált időszakban az alapított területek 44,6%-a a IV. IUCN kategóriába tartozik. Az IUCN adatbázisa szerint a legtöbb területet 1981 és 1985 között Ukrajna alapította (1235 területet). 1980-ig az idő előrehaladtával nem csak a védett területek, de a nemzeti kategóriák száma is nőtt. Az eddigiektől eltérően a nemzeti kategóriák száma csökkent, 131 létezett 1981 és 1985 között. A területnagyságok az átlagtól eltérően alakulnak, többségük (51,49%) a 0 és 99 ha közötti méretű, bár az összes védett terület kiterjedésének ez 0,082%-a. Magyarországról 8 védett természeti terület került fel az IUCN listájára. Ekkor alakult az Aggteleki Nemzeti Park, ezen kívül 3 tájvédelmi körzet és 4 természetvédelmi terület is. Megállapíthatjuk, hogy az előző öt évhez képest 1981 és 1985 között ismét növekedett az alapított védett területek száma: 4871-ről 6174-re. Ebben az időszakban a természetvédelem történelmi eseményei közül kiemelkedik az ausztriai Hohe Tauern Nemzeti Park megalakulása a magashegyi élőhelyek, az indiai Sundarbans Nemzeti Park a bengáli tigrisek, a bahamai Lucayan Nemzeti Park a legmélyebb víz alatti barlangrendszer, a kongói Kahuzi-Biega Mountains Nemzeti Park a hegyi gorillák, a horvát Krka Nemzeti Park a víztani értékek, a mexikói Palenque Nemzeti Park a maják egyik legnagyobb városának és környékének védelme miatt

A gödöllői helyi jelentőségű platánfasor állapotfelmérése, 2014

A helyi jelentőségű védett természeti értékek az országos jelentőségű védett természeti értékekhez hasonlóan fontos szerepet töltenek be a természetvédelemben. Gödöllőn is számos helyi jelentőségű védett természeti érték található, azonban kevés ismerettel rendelkezünk róluk. A gödöllői platánfasor is ilyen, ráadásul jelentős emberi hatás alatt áll, ezért szükségesnek tartottuk elvégezni az állapotfelmérését. Az általunk felvett adatokat a 2013-as egyetemi felmérés adataival terveztük összehasonlítani. Azt is vizsgáltuk, hogy a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó kezelési terv megvalósul-e a gyakorlatban. Az állapotfelmérést 20 cm-es mérőszalaggal végeztük, az egyedek egymástól való távolságát, az úttól, illetve a kerítéstől való távolságát, a talajmenti és a 140, 160 és 80 cm-es magasságú kerületüket mértük. Az egyedek általános egészségi állapotát, az antropogén hatások közül a közúti forgalom, a taposás és a szemetelés mértékét vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a védett fasort jelentős emberi behatások érik, amelyek a kezelési terv előírásait követve kiküszöbölhetőek lennének. Pótolhatóak lennének a hiányzó faegyedek és a táblák is. Fontos lenne a gépjármű parkoló kellő távolságba való áthelyezése, a fák megőrzése érdekében. Szemetesek kihelyezésével jobb magatartásformák elsajátítására ösztönözhetnék a lakosokat. Úgy gondoljuk, a közvetlen közelben található iskola felkarolhatná a fasor védelmét – hiszen a Nemzeti Alaptanterv szerint a környezeti nevelést az oktatásban integrálni kell – ezáltal növelve az ifjúság felelősségét a természeti értékek és a közvetlen környezetük iránt. A helyiek és a látogatók ismereteinek bővítésére tájékoztató táblák kihelyezését tartanánk kedvezőnek