A ház körüli kertek hasznosításának néhány sajátossága a magyar-szerb határmenti térségben

Jelen tanulmányunk keretében azt kívánjuk bemutatni, hogy a magyar-szerb határmenti térségben milyen intenzitással és milyen formában hasznosítja jelenleg a lakosság a rendelkezésére álló ház körüli kerteket, illetve ezek milyen szerepet játszanak az önellátásban és a jövedelemtermelésben. E cél elérése érdekében véletlenszerű nem reprezentatív mintavétellel kérdőíves felmérést végeztünk, amely három-három településre terjedt ki a határmenti HU-SRB IPA program mindkét oldalán. Az összesen 400 kérdőív eredményeiből nemcsak egy állapotot kívánunk felrajzolni, hanem az eredmények tükrében ajánlásokat kívánunk megfogalmazni a belterületi kertek és művelőik lehetséges vidékfejlesztésbeni szerepét illetően, különös tekintettel a helyi önellátás, a rövid ellátási láncok, valamint a speciális kézműves termékek kérdésére

A természetközeli felszínek környezeti állapotváltozásának értékelési lehetőségei távérzékeléses adatokból

A MODIS műholdcsalád által készített műholdfelvételek, valamint az abból előállított származtatott termékek 10 éve a környezeti kutatásokkal foglalkozók rendelkezésre állnak. A kutatásunkban azt kívánjuk bemutatni és megvizsgálni, hogy a MODIS EVI képek alkalmazásával, valamint a CORINE felszínborítási adatbázis felhasználásával, hogyan állapíthatjuk meg az egyes felszínborítási foltok környezeti állapotváltozásának trendjét, a természetközeli állapotú stabil tájhasználatú térségeinkben. Emellett kísérletet teszünk arra is, hogy e változások ok-okozati hátterét feltárjuk, mely információkat azután a természetvédelemben, a vidékfejlesztésben, és térségi tervezésben is alkalmazni lehet a hosszú távú környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság elérésének érdekében

Dilemmas of agro-environmental management for the 2014-2020 programming period

The environmental impact of agriculture is in the focus of public and scientific interest since the 1980’s. After the economic transition, because of market loss and other reasons, Hungary was characterised by reduced negative environmental effects of agriculture. However, an OECD analysis prognosticated an again growing environmental impact of agriculture in Hungary. The connections between environment and agriculture form an important part of Hungarian Rural Development Programme for the 2014-2020 programming period. The aim of this paper is to provide an analysis of the selected indices of the Hungarian agricultural sector to decide whether to prognosis of the OECD was correct. In accordance with these results, the authors also examine to what degree the Rural Development Program in preparation can contribute to the goals of agro-environmental management, sustainable agriculture and environment protection

Problemi i razvojni koncepti tradicionalnih raštrkanih farmi u Mađarskoj – studija slučaja regije Kiskunság

Scattered farms are characteristic settlement types of Hungary whose historical roots go back centuries. Most of the farms are situated in the ”Kiskunság Region” – an area lying between the Danube and Tisza Rivers. Nowadays, this rural region can be described as having complex settlement-environmental problems, such as the homogenisation of local landscapes, degradation of soils and regress of ecological diversification. The local societies of the farm-regions suffer from multiple disadvantages and exhibit the symptoms of being on the inner-peripheries. This process has accelerated in the last decade and has caused many environmental, economic and social conflicts. At the same time, according to our latest research, these rural areas with scattered farmsteads are one of the most important elements of agriculture, of rural/ecotourism and of the whole environmental system. So they have huge impact on local and regional sustainability. Our latest results show severe problems, but we found a key factor that the future can be based upon. The absolute majority (90 %) of the respondents of our research ”like to live on farms”. This means - apart from the numerous difficulties and problems - that the countryside lifestyle nowadays has a rather strong retention force.Raštrkane farme karakteristični su oblik naseljenosti u Mađarskoj čiji su korijeni u dalekoj prošlosti. Većina tih raštrkanih poljoprivrednih gospodarstava, pustara, nalazi se u regiji Kiskunság – području između rijeka Dunava i Tise. Danas u toj regiji postoje složeni problemi međuodnosa naseljenosti i okoliša, kao što su homogenizacija lokalnih krajolika, degradacija tala i smanjenje lokalne bioraznolikosti. Lokalne zajednice poljoprivrednih regija suočene su s višestrukim nedostacima i pokazuju karakteristike unutarnje periferije. Ti su se procesi pojačali tijekom proteklog desetljeća i rezultirali mnogim okolišnim, ekonomskim i socijalnim konfliktima. U isto vrijeme, prema našem istraživanju, takva ruralna područja s tradicionalnim oblicima naseljenosti vrlo su važan element poljoprivrede, ruralnoga turizma i ekoturizma te okoliša kao sustava u cjelini. Kao takva imaju velik utjecaj na lokalnu i regionalnu održivost. Iako istraživanje otkriva velike probleme, izdvojen je i ključni faktor koji može poslužiti kao temelj za budućnost. Apsolutna većina (90%) ispitanika u našem istraživanju odgovorila je da „voli život na poljoprivrednom gospodarstvu”. To znači – osim brojnih poteškoća i problema – da život na selu danas posjeduje i snažan privlačni karakter

A vidéki táj használatában bekövetkezett változások társadalmi reakciók tükrében

Kutatásunk alapvető célja a hazai vidéki táj használatában bekövetkezett változások vizsgálata, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi reakciók feltárása. Ennek során azt kívánjuk elsősorban megvizsgálni a Kiskunsági Nemzeti Park példáján, hogy a táj kezelése során milyen módon és eszközökkel törekedtek a korábbi mezőgazdasági művelés területeinek művelési ág váltására, és a természetközeli állapotok visszaállítására, illetve e folyamatban milyen eredményeket értek el. A téma időszerűségét az is jelzi, hogy az elmúlt év végén a védett területek kb. 20 %-át a Nemzeti Földalap kezelésébe adta az állam, tehát sorsuk a természetvédelem szempontjából újra bizonytalanná válhat