Roma tanulók a református általános iskolák rendszerében

In the last decade, the share of denominational schools has considerably increased in the Hungarian primary school system. Broadly speaking, denominational schools are less socially heterogeneous and have higher social status than state-operated schools. The increase in the number of denominational schools have directly resulted in the growing social polarization of the Hungarian school system. So far, education research has paid less attention to denominational schools which have a more disadvantageous social intake in comparison to neighbouring schools and which cater for Roma students as well. The article examines four Reformed primary schools which have relatively high Roma student intake. We discuss in detail the circumstances of the schools’ transition to the Reformed church, their enrolment strategies, as well as the typical inclusion and exclusion mechanisms at the schools. Finally, we explore their narratives on Roma inclusion with special interest in whether specific Christian narrative frameworks and practices of inclusion have forged in the light of church maintenance.Az egyházi fenntartók aránya az utóbbi évtizedben jelentősen megemelkedett a magyar általános iskolarendszerben.Az egyházi iskolák jellemzően társadalmilag kevésbé heterogének, tanulóik magasabb társadalmi státuszúak, mint az állami fenntartású iskolák diákjai, növekvő számuk pedig szervesen hozzájárul a magyar iskolarendszer társadalmi polarizációjához. Az oktatáskutatások kevésbé foglalkoztak azonban eddig azokkal az egyházi intézményekkel, amelyek a környékbeli iskolákkal összevetve hátrányosabb társadalmi összetételűek, és roma tanulókat is fogadnak. Tanulmányunkban négy olyan református általános iskolával foglalkozunk, amelyek viszonylag magas arányban fogadnak roma tanulókat is. Részletesebben elemezzük a vizsgált általános iskolák egyházi átvételének körülményeit és beiskolázási stratégiáit, valamint a roma és hátrányos helyzetű tanulók kirekesztésének és befogadásának jellegzetes folyamatait. Végül kitérünk a roma integrációval kapcsolatos iskolai narratívákra, arra keresve a választ, hogy az egyházi fenntartás fényében létrejönnek-e az együttnevelés jellegzetes, keresztény keretben megfogalmazott elbeszélései és gyakorlatai

Populizmus, egyházak és oktatáspolitika a 2010 utáni Magyarországon

A politikai szociológiai szakirodalmi áttekintés célja, hogy a 2010 utáni magyaroktatáspolitikai változásokat, illetve az egyház és az állam viszonyánakátalakulását elhelyezze a tágabb nemzetközi szakirodalomban, és áttekintse afolyamat elemzéséhez támpontul szolgáló lehetséges elméleti megközelítéseket ésfogalmi fogódzókat. Az oktatáspolitika diszkurzív szintjének értelmezéséhezáttekintem, hogy milyen szerepet tölt be a vallás, és különösen a kereszténységaz európai populista mozgalmak politikai kommunikációjában, és hogy milyenkarakteres jegyei vannak az utóbbi évtizedekben megerősödő neokonzervatívoktatáspolitikai gondolkodásnak. Ezután ideológia és gyakorlat viszonyáról,illetve a populista kormányzatok közpolitikáinak jellemzőiről lesz szó. Végül azegyház és az állam közti intézményes kapcsolatról, és arról lesz szó, hogymilyen strukturális és szervezeti átalakulásokat von(hat) maga után a valláspolitizálódása és az egyházak fokozott intézményes szerepvállalása