Egészségfejlesztő program hatása általános iskolás diákok egészségmagatartására

A kutatásunk témája az általános iskolai egészségnevelés témakörébe tartozik. A méréseket több alapfokú oktatási intézményben végeztük a 2009- 2010-es tanév óta háromévenként visszamérve. Aktualitását bizonyítja az egyre fiatalabb korban meg - jelenő elhízás mértékének növekedése, mely számos kardiovaszkuláris megbetegedés kiinduló oka lehet. Legfőbb célkitűzéseink: 1. Bemutatni egy alapfokú oktatási intézményben működő egészségstratégiát, amely intézményt már 2009 óta követéses vizsgálatban háromévente újra és újra felmérjük. 2. Információt nyújtani a mérési eredményekről. 3. Bebizo - nyítani, hogy reális és releváns rövid és hosszabb távú célokat tartalmazó stratégiával, viszonylag hamar pozitív eredményeket érhetünk el a köznevelési intézményekben az egészségnevelés terén. A felmérés eddigi eredményeiről elmondható, hogy sikerült számos pozitívumot elérni a táplálkozási és mozgási szokások terén. A vegyes, változatos táplálkozás, a rendszeres testmozgás megjelenik a tanulók mindennapjaiban, melyet a testtömeg-index (BMI) és a testzsír % adatok is tükröznek. A legutóbbi visszamérés során az évfolyamok tekintetében szignifikáns összefüggést találtunk az életkor és a sportolási hajlandóság között a 11 és 13 éveseknél (p=0,00). A vizsgálatban szereplő tagintézménynél összességében 75% feletti azon diákok aránya, akik legalább heti többször sportolnak testnevelésórán kívül. Összefüggés mutatkozik a nemek és a napi szintű hús-, valamint a heti többszöri gyümölcs- és zöldségfogyasztás között (p=0,00). A relatív testzsírszázalék alapján a diákok 76,4%-a tartozik a normál tartományba, mely a régiós átlagoknál kedvezőbb