A klíma erdészeti célú előrevetítése

A fafajmegválasztás és az erdészeti célú döntéstámogatás megalapozásához az éghajlati tendenciák hosszútávú előrevetítése szükséges. Cikkünk célja a fafajok elterjedése, vitalitása, növekedése és szervesanyag-produkciója (növedéke) szempontjából meghatározó hónapok klimatikus viszonyaiban várható változás értékelése. A várható klíma becslése 12 regionális klímaszimuláció eredményeinek együttes elemzésével történt, az IPCC A1B kibocsátási forgatókönyvének feltételezésével. Az erdészeti klímakategóriákat az erdészeti szárazsági mutató (FAI) alapján definiáltuk és határoltuk le. Az aszályos évek gyakoriságát és 30 éves jövőbeli periódusokra becsült változását szintén a FAI segítségével határoztuk meg.A 21. századi klímaelőrebecslések alapján az átlaghőmérséklet emelkedése és a csapadékmennyiség csökkenése az erdészeti szempontból meghatározó időszakok közül a kritikus hónapokban (július-augusztus) a legnagyobb, de jelentős a fő növekedési periódusban (május-augusztus) is. A század közepére előrevetített klimatikus viszonyok mellett az olyan klímaadottságú területek, ahol a természetes előfordulású zárt erdők még eredményesen termeszthetők, nagymértékben csökkenhetnek, a jövedelmező gazdálkodásra kevésbé alkalmas erdőssztyep klímájú területek nagysága pedig jelentősen (a jelenlegi erdőterület több mint egyharmadára) növekedhet. Az eddigi erdőssztyep klímakategória területének fele (az ország területének több mint 10%-a) a mainál még melegebb és szárazabb (sztyep klímájú) lehet. Az átlagos klimatikus viszonyok változásával egyidejűleg az 1981-2010-es periódushoz képest 2021-2050-re az aszályos és a szélsőségesen aszályos évek száma megduplázódhat, mely az érzékeny fafajok mortalitásának kockázatát fokozza.A jövőbeli időszakokra várható klíma alapját képezi a projekt keretében kifejlesztett döntéstámogató rendszernek is, mely egy adott területre meghatározza az erdészeti klímakategóriát és ennek, valamint a többi termőhelyi tényezőnek alapján javasol célállományt

Measurement and modeling of N balance between atmosphere and biosphere over a grazed grassland (Bugacpuszta) in Hungary

This work is a synthesis of a 5-year estimation of nitrogen balance at a semi-arid, semi-natural, undisturbed grassland site (Bugac). We measured the N input of atmospheric pollutants by wet and dry deposition of gases and aerosols, while we considered N output as NO and N2O gases volatilized from soil. Besides measurements of soil fluxes, the denitrification-decomposition (DNDC) ecological model was also used and simulations were compared to and validated against the measured values. The daily flux simulations generally did not match well the measured data for N2O and NO. In most cases, the mean fluxes were underestimated, though results of the comparison of monthly values suggest that model data, together with observed deposition data, are applicable to estimate the net N balance for grasslands. The calculated yearly N balance (net flux) between atmosphere and surface, without biological fixation and effect of grazing, ranged between −9.4 and −14 kg N ha−1 year−1 as the sum of the measured deposition and emission terms, −11 to −15 and 0.9 to 2.9 kg N ha−1 year−1, respectively, between 2006 and 2010. Observed and modeled soil emissions were lower by one order of magnitude than atmospheric deposition. Considering the biological nitrogen fixation and the effect of grazing (effects of both grazed plant and excreta), the net nitrogen balance varies within −6.6 and −11 kg N ha−1 year−1. It seems — taking into account the high uncertainty in calculation due to the effect of grazing — that sources of nitrogen exceed the sinks; the surplus is probably mineralized in the soil

A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai

A klíma igen dinamikusan változó termőhelyi tényezővé vált, ezért szükséges az erdészeti klímaosztályozás átértékelése, az eddigieknél tudományosabb, öko-fiziológiai alapokra helyezése. A klíma egzakt értékelése céljából kidolgoztunk egy olyan mutatószámot (erdészeti szárazsági mutatószám), mely alapján most már egzakt meteorológiai adatokkal tudjuk az erdészeti gyakorlatban alkalmazott klímakategóriákat jellemezni, térbelileg lehatárolni, és változásukat nyomon követni. Az erdészeti szárazsági mutató segítségével pontosíthatjuk az erdészeti adattár egyes erdőrészleteinek klímabesorolását, ami önmagában is ágazatunk egyik legjelentősebb innovációs eredményének tekinthető. Az adattári klímabesorolás felülvizsgálata azért is fontos, mert a klímakategóriáknak általános erdőgazdálkodási összefüggései is vannak, azaz hozzájuk ökológiai, erdőművelési (technológiai) és ökonómiai feltételek kapcsolódnak. Az ezek között fennálló összefüggések mélyreható ismerete lehetővé teszi az erdészeti termőhely-tipológia korszerűsítését. Erre támaszkodva pedig kifejleszthető egy olyan Erdészeti Döntéstámogató Rendszer, melynek gyakorlati alkalmazásával az erdőgazdálkodás bizonyos kompromisszumok árán képes lesz a jövőbeni klímaváltozás kihívásainak megfelelni