Vadon élő madarak egyes vírusfertőzéseinek vizsgálata = Investigations on certain virus infections of wild birds

A projekt keretében végzett kutatásaink során kimutattuk a Nyugat-nílusi vírus (WNV) jelenlétét vadmadarak elhullott egyediből (2007.: 3 eset, 2008.: 25 eset, 2009.: 16 eset, 2010.: 3 eset, 2011. augusztusig: 1 eset). Megállapítottuk, hogy egyes, különösen érzékeny ragadozó madár fajok (pl. héják) mellett a vírus énekes madarakban is előfordul. Dokumentáltuk a vírus 2008-ban bekövetkezett jelentős hazai földrajzi terjedését és járványos jellegű megjelenését. Járványtani összefüggéseket találtunk a vadmadarakban, emberekben és lovakban kimutatott, WNV okozta megbetegedések között. Magyarországon elsőként diagnosztizáltunk WNV okozta agyvelőgyulladást lovakban, valamint bizonyítottuk a kórokozó jelenlétét Culex pipiens szúnyogokban. Szerológiai módszerekkel WNV ellenes ellenanyagokat mutattunk ki a vizsgált madársavók 26%-ában. Genetikai összehasonlító vizsgálatok segítségével megállapítottuk, hogy a 2004-ben Magyarországon felbukkant lineage 2 genetikai vonalhoz tartozó vírustörzs endémiássá vált az országban, majd 2008-ban átterjedt Ausztriába, és 2010-ben Görögországban is felbukkant. Meghatároztuk és elemeztük a hazánkban, 2005-ben felbukkant Usutu vírus (USUV) teljes genomszekvenciáját. Nyomon követtük a vírus közép-európai terjedését. Igazoltuk, hogy a Spanyolországban kimutatott USUV eltér a közép-európai törzstől. Elsőként határoztuk meg a Sedlec bunyavírus részleges genomszekvenciáját, valamint mutattunk ki madár bornavírusokat hazai kóresetekből származó mintákból. | Our studies demonstrated the presence of West Nile virus (WNV) in samples of dead birds collected in Hungary (in 2007. 3 cases, in 2008. 25 cases, in 2009. 16 cases, in 2010. 3 cases, and in 2011. until August 1 case). Besides particularly sensitive predatory birds (i.e. goshawks), the virus was detected in several other species, including songbirds. A significant geographic spread and an epidemic of West Nile fever were detected in 2008. in Hungary. Connections were found between the neuroinvasive WNV cases in wild birds, in horses and in humans. WNV-associated encephalitis was diagnosed for the first time in horses in Hungary, and the virus was also detected in Culex pipiens mosquitoes. Anti-WNV antibodies were detected in 26% of the investigated wild bird serum samples using different serological methods. Phylogenetic analyses revealed that the lineage 2 WNV strain, which emerged in Hungary in 2004, became endemic in the country and spread to Austria in 2008. The same strain emerged in Greece in 2010. The complete genome sequence of the Usutu virus (USUV) strain which have emerged in Hungary in 2005 was determined and analyzed. We have monitored the spread of the virus in Central-Europe. Our studies revealed that the USUV strain which was detected in Spain is different from the Central-European strain. Partial genome sequences of the Sedlec bunyavirus were determined for the first time. Avian bornaviruses were detected in samples collected from clinical cases in Hungary

Complete Genome Sequence of a Variant Pyrrhula pyrrhula polyomavirus 1 Strain Isolated from White-Headed Munia (Lonchura maja)

A novel variant of finch polyomavirus has been identified and sequenced from a diseased white-headed munia (Lonchura maja)

A „storytelling” mint vezetési eszköz szerepe a munkahelyi elégedettség szintjének és a munkahely vonzóképességének emelésében

A „storytelling” (történetmesélés) mint vezetési eszköz alkalmazása, a heurisztikus jellegű munkák terjedésével párhuzamosan egyre inkább teret nyer és elfogadottá válik a vezetési gyakorlatban. A szerzők kutatásukban egy konkrét szervezetre vonatkozóan vizsgálják, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a „storytelling” típusa és gyakorisága, valamint a vezetés megítélése és a munkahely hosszabb távú vonzóképessége között. Saját kérdőíves felmérés kidolgozásával, egy pilot projekt keretében tesztelték a feltételezett összefüggések meglétét. A szakirodalmi áttekintést követően először leíró eszközökkel értékelik a felmérés eredményeit. Majd klaszterelemzéssel alakítanak ki olyan tipikus válaszadói csoportokat, amelyek karakterisztikusan eltérő nézőpontból alakították ki véleményüket a stroytelling érzékelésével, az elkerülhetetlen válságok kezelésének minőségével, valamint a munkahely általános vonzóképességével kapcsolatban. Az eredmények alátámasztják kutatási hipotézisüket, miszerint a „storytelling” megfelelő alkalmazása növeli a bizalmat a vezetés iránt, javítja annak általános megítélését, így a „storytelling” hatékonyan növelheti a munkahely hosszabb távú vonzóképességét

A „storytelling” mint vezetési eszköz szerepe a munkahelyi elégedettség szintjének és a munkahely vonzóképességének emelésében

A „storytelling” (történetmesélés) mint vezetési eszköz alkalmazása, a heurisztikus jellegű munkák terjedésével párhuzamosan egyre inkább teret nyer és elfogadottá válik a vezetési gyakorlatban. A szerzők kutatásukban egy konkrét szervezetre vonatkozóan vizsgálják, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a „storytelling” típusa és gyakorisága, valamint a vezetés megítélése és a munkahely hosszabb távú vonzóképessége között. Saját kérdőíves felmérés kidolgozásával, egy pilot projekt keretében tesztelték a feltételezett összefüggések meglétét. A szakirodalmi áttekintést követően először leíró eszközökkel értékelik a felmérés eredményeit. Majd klaszterelemzéssel alakítanak ki olyan tipikus válaszadói csoportokat, amelyek karakterisztikusan eltérő nézőpontból alakították ki véleményüket a stroytelling érzékelésével, az elkerülhetetlen válságok kezelésének minőségével, valamint a munkahely általános vonzóképességével kapcsolatban. Az eredmények alátámasztják kutatási hipotézisüket, miszerint a „storytelling” megfelelő alkalmazása növeli a bizalmat a vezetés iránt, javítja annak általános megítélését, így a „storytelling” hatékonyan növelheti a munkahely hosszabb távú vonzóképességét

A szegénység kezelése és a feltétel nélküli alapjövedelem

A hazai, hivatalos elképzelések a szegénység problémáját elsősorban a munkaalapú társadalom keretén belül kívánják megoldani. Feltételezésünk szerint ugyanakkor, egy átlagos gazdasági időszakban, a munkaképes és motivált emberek körében más szemléletmód lenne szükséges. Régi igazság, hogy az alacsonyabb végzettségű embereknek a megélhetésért többet kell dolgozniuk. Ezért gyakran nem marad idejük az önfejlesztésre és azoknak a támogató kapcsolatoknak a kiépítésére és fenntartására, amelyek egy egzisztenciális nehézség esetén megtartanák őket a társadalmon belül. Így, munkájuk elvesztése esetén könnyen a társadalom peremére sodródnak, hajléktalanná, áldozattá válnak vagy kriminalizálódnak. Egyetértünk azzal, hogy a lakhatási problémát nem a munka, hanem a lakás oldja meg. Az önfejlesztésre, a megtartó, támogató társadalmi kapcsolatok építésére pedig az a szabadidő ad megoldást, ami a megélhetés biztosítása érdekében túlmunkára kényszerülő rétegek számára nem elérhető. Szükségesnek tartjuk ezért a veszélyeztetett rétegek számára olyan programok biztosítását, amelyek kiegészítő támogatás biztosításával teszik elérhetővé ezt a szabadidőt. Tanulmányunk, egy pilot program elemzésén keresztül, azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen keretek között, mi lehet a szerepe a feltétel nélküli alapjövedelemnek egy, a szegénység kezelését célzó programban

Kalauz a siketnémák oktatása és nevelése terén 01 (1887) 04

Kalauz 01. évfolyam, 04. szám Vác, 1887. november 1. A testi és szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolító országos egyesület hivatalos közlönye. A folyóirat 1896-97. évtől új címen, "Kalauz az emberbaráti oktatás és nevelés terén" cím alatt jelent meg

Interaction of low energy carbon ions with tungsten surface

L

First detection of Pasteurella multocida type B:2 in Hungary associated with systemic pasteurellosis in backyard pigs

This is the first report of Pasteurella multocida type B in Hungarian pigs. This disease was observed in backyard-raised pigs in three households within a small area. Neither the source of the infection nor the epidemiological connection between any of the premises could be determined. The most consistent lesion was dark red discolouration of the skin of the ventral neck and brisket, with accompanying oedema and haemorrhages. The morbidity was low and lethality relatively high, with three dead (50%) and two euthanised (33%) out of six affected animals. A total of three isolates of P. multocida (P55, P56 and P57) were cultured from these cases and examined in detail. These were identified as P. multocida ssp. multocida biovar 3. All were toxA negative and belonged to serotype B:2. Multilocus sequence typing was used to assign these to a new sequence type (ST61) that is closely related to other haemorrhagic septicaemia causing strains of P. multocida regardless of the host. M13 polymerase chain reaction and virulence-associated gene typing also show that type B strains form a highly homogeneous, distinct phylogenic group within P. multocida