A viselkedésváltozás transzteoretikus modelljének alkalmazási lehetőségei az elhízás kezelésében = The application of the transtheoretical model of behavior change for the treatment of obesity

Az elhízás növekvő prevalenciát mutató, az egyénre és a társadalomra egyaránt súlyos terheket rovó állapot. A bizonyítékokon alapuló, nem műtéti súlycsökkentő kezelési módok csak mérsékelt, átlagosan 5—10%-os fogyást eredményeznek, amit azonban többnyire visszahízás követ. Az egyének változásra való készenléte magyarázattal szolgálhat a professzionális súlycsökkentő kezelések alacsony hatásfokára. A viselkedésváltozás transzteoretikus modellje (TTM) elméleti keretként alkalmazva hozzájárulhat az elhízás jelenlegi kezelési lehetőségei költséghatékonyságának növeléséhez. A testsúlymenedzseléssel kapcsolatos változás stádiumának felmérése révén azonosíthatók azok az egyének, akik készen állnak a tradicionális súlycsökkentő programokban történő részvételre; emellett lehetőség nyílik azon terápiás stratégiák és technikák kiválasztására a kezelés során, amelyek optimálisan szolgálják a viselkedésváltozás folyamatát és a testsúlykontrollt. Mindez növelheti a kezelési együttműködést és csökkentheti a kezelésből történő idő előtti kilépést. A jelen tanulmányban az elhízás és a testsúlymenedzselés példáján keresztül mutatjuk be a TTM-et, és illusztráljuk e megközelítés alkalmazhatóságát az elhízás kezelésében. | The increasing prevalence of obesity is a major public health concern, often putting heavy loads both on the individual and the society. The evidence-based, non-surgical weight reduction treatments result only modest, 5—10% weight loss and most of the individuals regain the lost weight. The individual commitment to behavior change may explain the low efficacy of professional weight reduction treatments. The application of the transtheoretical model of behavior change (TTM), as a theoretical frame model for the treatment of obesity, is promising and may contribute to the cost effectiveness of the treatment possibilities of obesity. The identification of the stages of change relating weight management makes it possible to distinguish those individuals who are ready to participate in a traditional weight reduction program. Moreover, the identification of the stages of behavior change also allows to choose the appropriate therapeutic strategies and techniques during the treatment, which contribute to the process of behavior change and weight control. The application of the TTM may enhance compliance and reduce drop-outs. The present study describes the TTM through the example of obesity and weight management and illustrates the application of this approach in the treatment of obesity

A stresszkezelés alkalmazási lehetőségei az elhízás kezelésében

Absztrakt Az elhízás etiológiájában kitüntetett jelentőséggel bíró életmód (túltáplálkozás és fizikai inaktivitás) hátterében gyakorta pszichológiai tényezők húzódnak meg. A krónikus stressz hozzájárulhat a diéta betartását akadályozó magatartásokhoz (például rendszertelen étkezés, emocionális evés) és a fizikai inaktivitáshoz egyaránt. A randomizált kontrollcsoportos vizsgálatok eredményei szerint a relaxáció alkalmazása csökkenti az érzelmi evést, javítja a táplálékbevitel kognitív korlátozását és ezáltal elősegíti a súlycsökkenést. A stresszkezelés azonban túlmutat a relaxáción: adaptív problémafókuszú és emóciófókuszú megküzdési módokat, valamint kapcsolatépítő készségeket is magában foglal. A feszültséglevezető készségek segíthetnek az érzelmi evés más viselkedésekkel történő kiváltásában. A kognitív újrastrukturálás, a nemet mondás és a problémamegoldás technikája pedig hozzájárulhat azon konfliktusok és nehézségek megelőzéséhez vagy hatékony kezeléséhez, amelyekből az evésrohamok révén levezetést nyerő feszültségek származnak. A stresszkezelő készségek fejlesztése növelheti a páciensek együttműködését a súlycsökkentő kezelés során. A tanulmányban ismertetett módszerek a családorvosi és szakorvosi praxisban is könnyen megvalósíthatók, illetve támpontokat adhatnak az elhízott páciensek kezelésének optimalizálásához. Orv. Hetil., 2016, 157(7), 260–267

Az együttműködés növelésének eszközei a testsúlykontrollban = Tools for increasing adherence in weight control

Absztrakt: A hosszú távú sikeres testsúlykontroll óriási kihívás elé állítja a súlyfelesleggel élőket és az őket kezelő szakembereket az elhízásra hajlamosító (obesogen) környezetben. A klinikailag jelentős (5–10%-os súlycsökkenés) elérése után az elért fogyás megtartása a cél. Ez azonban gyakorlatilag állandóan megköveteli a csábításnak való ellenállást, és tartós erőfeszítéseket igényel az étrendi korlátozás és a fizikai aktivitás tekintetében, amihez jelentős motivációs bázis szükséges. A viselkedés szempontjából a motiváció annak valószínűsége, hogy a páciens belekezd, folytat vagy kitartóan követ valamilyen, a változást előidéző stratégiát, azaz az elhízás esetében elköteleződik a testsúlykontrolláló egészségmagatartások mellett, illetve felhagy a testsúlykontrollt hátráltató egészségkárosító magatartásokkal. A tanulmány ismerteti a viselkedésváltozás transzteoretikus modelljét, és példákat hoz a motiváció, illetve az együttműködés növelésének gyakorlati lehetőségeire a viselkedésváltozás minden stádiumában. Mindez hozzájárulhat az alapellátásban és a szakellátásban dolgozó szakemberek munkájához a súlyfelesleggel élő páciensek testsúlycsökkentésének támogatásában. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1687–1697. | Abstract: Long-term successful weight control poses a huge challenge to people who are overweight and treat them in the obesogenic environment. After reaching a clinically significant (5–10%) weight loss, the goal is to maintain the weight loss achieved. However, this requires virtually constant resistance to temptations and requires sustained effort in terms of dietary restriction and physical activity, which requires a strong motivational base. From the point of view of behavior, motivation is the probability that the patient starts, pursues, or persistently follows a strategy that triggers change, that is, in the case of obesity, is committed to health-related behaviors that support weight management and abandons health risk behaviors that hinders weight control efforts. The present study describes the transtheoretical model of behavioral change and provides examples of practical ways to increase motivation and adherence at all stages of behavioral change. All this can contribute to the work of primary care and outpatient care professionals in supporting weight loss patients with excess weight. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1687–1697

A fogyás motivációi súlycsökkentő kezelésben részt vevők körében

Absztrakt: Bevezetés: Az irreális elvárások az elérendő súllyal, illetve a fogyásnak köszönhető előnyökkel kapcsolatban akadályozhatják a hosszú távú sikeres testsúlykontrollt. Célkitűzés: A fogyással kapcsolatos célok és ezek hátterének feltérképezése túlsúlyos/elhízott páciensek körében. Módszer: Résztvevők: a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórházának Lipidológiai Profilján zajló intézeti súlycsökkentő kezelés páciensei (n = 339; 19% férfi). Átlagéletkor 50,2 év (SD = 13,47 év). A BMI átlaga 38,6 (SD = 7,58). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert antropometriai adatok, a kezelt betegségek típusa és száma, Célok és Relatív Testsúlyok Kérdőív, fogyás motivációi skála, Testforma Kérdőív. Eredmények: A résztvevőket csalódással töltené el a fél év múlva reálisan elérhető 10% körüli súlycsökkenés. Az elfogadhatónak tartott százalékos súlycsökkenés a nőknél, a fiatalabbaknál és a nagyobb súlyfelesleggel bíróknál magasabb. A társas kívánatosság fogyás általi növekedésének motivációja a testi elégedetlenséggel, az egészségi motiváció a kezelt betegségek számával mutat összefüggést. Következtetések: Eredményeink hozzájárulnak a súlycsökkentési erőfeszítések hátterében álló motivációs tényezők megértéséhez, amelyek figyelembevétele javíthatja a kezelés sikerességét. Orv Hetil. 2017; 158(49): 1960–1967. | Abstract: Introduction: Unrealistic expectations about weight goal and about weight loss-related benefits can hinder the effort for a successful long-term weight control. Aim: To explore weight loss-related goals and their background among overweight/obese patients. Method: Study sample consisted of patients who participated in the inpatient weight loss treatment in the Lipidological Department of Szent Imre Hospital (n = 339, 19% men). Mean age: 50.2 years (SD = 13.47 years), mean BMI: 38.6 (SD = 7.58). Measures: self-reported anthropometric data, type and number of treated illnesses, Goals and Relative Weights Questionnaire, Motivations for Weight Loss Scale, Body Shape Questionnaire. Results: Participants would feel disappointed with a possible 10% weight loss in a half-year time span. The acceptable weight loss percentage was higher among women, younger participants and among those who had more excess weight. Motivation regarding the increase in social desirability by weight loss is in association with body dissatisfaction, health related motivation is in association with the number of treated illnesses. Conclusions: Our results are contributing to the understanding of motivational factors behind weight reduction efforts, considering these can improve treatment success rates. Orv Hetil. 2017; 158(49): 1960–1967

A testedzésfüggőség és a testkép vizsgálata fitneszedzést végző nők körében = Examination of exercise dependence and body image in female fitness exercisers

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ2(65) = 1496,81; p 90 = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ2(59) = 691,72; p 90 = 0,087—0,100; ∆χ2 = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához. | Background: The mental and physical benefits of regular exercise are well known; however, some forms of exercise may have negative consequences, such as exercise dependence and negative body image. Aims: The primary aim of the study was the examination of exercise dependence and its correlates among female fitness exercisers. The secondary aim of the study was the adaptation of the Body Appreciation Scale (BAS) into Hungarian and the examination of the psychometric properties of the scale. Methods: 1231 female fitness exercisers (mean age: 31.3 years, SD = 7.83 years) participated in this cross-sectional, online questionnaire based study. Applied measures were: self-reported anthropometric data (body weight and body height), questions related to the type and frequency of exercise, Exercise Addiction Inventory, and Body Appreciation Scale. Results: Result of the confirmatory factor analysis did not support the one-factor structure of the BAS (χ2(65) = 1496.81, p 90 = .128—.140). However, the theoretically-based four-factor structure provided acceptable fit indices (χ2(59) = 691.72, p 90 = .087—.100, ∆χ2 = 805.09, ∆DF = 6, p < .0001). The internal consistency of the scale was good (Cronbach’s alpha = 0.91). Higher frequency of exercise (β = .15, p < .001), higher level of education (β = .13, p < .001), and older age (β = .09, p = .001) predicted higher levels of body appreciation, while higher levels of perceived overweight predicted poorer body appreciation (β = —.40, p < .001). The prevalence rate of those who were at risk for exercise dependence was 6.7%, while further 62.4% of the sample was problematic but non-dependent exercisers. Those who were at-risk for exercise dependence reported less perceived overweight (OR = 0.94, p = .014) and exercised more (OR = 3.19, p < .001) than non-dependent exercisers. Conclusion: Our results contribute to the deeper understanding of this phenomenon and eventually to the development of effective intervention programs

Parental and Adult Attachment and Eating Symptomology in Eating Disorder Patients and Sine Morbo Individuals

Attachment can contribute to eating disorder symptomology through various paths, including emotion regulation. However, the relationship between parental and adult attachment and emotional eating and other eating disorder symptoms have been barely investigated on comparative samples. This cross-sectional, questionnaire-based online survey aimed to assess the relationship between parental and adult attachment qualities with the eating behavior severity, emotional eating, and the level of depression in 67 female anorexia nervosa, bulimia nervosa, and binge eating disorder patients, compared to 67 female sine morbo individuals. Eating disorder patients less frequently had secure attachment, and were more often fearful or preoccupied than sine morbo individuals. In sine morbo individuals lower adult attachment security, but in patients, lower parental care was related to eating disorder symptoms. In sine morbo individuals, higher preoccupation, but in patients, higher fearfulness and lower care was related to emotional eating. Lower attachment security (OR = 0.54), younger age (OR = 0.93) and higher depression (OR = 1.04) explained 36.6% of the variance of diagnosed eating disorders. A complex interplay could be highlighted between dysfunctional attachment dimensions and eating symptomology in both groups—but with different patterns. Perceived parental care may be influential for eating disorder patients, whilst the degree of adult attachment security can be influential for sine morbo individuals. Lower attachment security was a predictor of eating disorders, which suggests the protective value of enhancing attachment security. However, further attachment-based interventions are required

A szociokulturális hatások kapcsolata az elhízottakkal szembeni előítéletekkel kora serdülőkorban = The association between sociocultural effects and bias against obese people at preadolescence ages

Elméleti háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatóak. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Cél: A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarázó változóinak vizsgálata volt 10–15 év közötti gyermekek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális Hatások Kérdőív, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív, Vizuális Analóg Skála, Melléknévlista, Közös Tevékenységek Kérdőív. Eredmények: A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az elhízottakkal szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat preferálták a legkevésbé. A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média-, kortárs-, szülői) hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú, illetve sportos testideál) internalizálása azonban csak kevés prediktív erővel bírt az előítélet alakulására vonatkozóan. Következtetések: Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az elhízott egyének pszichés és testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire, különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében. | Background: Western societies show negative attitudes towards obesity. Prejudice related to obesity can be demonstrated already from early childhood. Negative prejudice and discrimination can have a deleterious effect on the mental and somatic health of overweight children. Assessing the type and extent of the stigmatization may be crucial in the development of adequate intervention programs. Objectives: Main goal of our research was to analyze potential explanatory factors of prejudice against obesity among 10–15-year-old children. Methods: Our cross-sectional, questionnaire study involved 370 participants, students between 10–15 years of age (145 boys and 225 girls). We used the following measures: Sociocultural Influences Questionnaire, Sociocultural Attitudes Towards Appearance Questionnaire-3 (SATAQ-3), Visual Analogue Scale, Adjective Checklist, Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire. Results: Adolescents recognize and accept the sociocultural standards of the appearance, i.e., internalize the beauty ideals of our age. Accordingly, the prejudice against obese subjects is present in both sexes, since both boys and girls preferred the least obese child figures. However, the sociocultural influences (media, peers, and parents) relating to the appearance, and the internalization of the sociocultural standards of the appearance meant only a less predictive value as far as the prejudice is concerned. Conclusions: Regarding the potentially harmful consequences of the negative prejudices and discrimination on the psychological and somatic health status of obese subjects, it would be especially important to perform further studies to explore the explaining variables of the obesity related negative attitudes and the prejudice against obesity in adolescents

Evészavarok és a média - a magazinolvasási szokások és az evészavarok lehetséges kapcsolata = Eating disorders and the media — magazine reading habits and their possible relationship to eating disorders

Elméleti háttér: Az evészavarok kialakulásában a szociokulturális tényezők is szerepet játszanak. Ezek közvetett, különböző szinteken megmutatkozó befolyást gyakorolnak a testsúlyszabályozásra. A tömegtájékoztatás kiemelkedő jelentőségű az értékek és normák közvetítésében. A manapság oly népszerű karcsú női testideál, divatos fogyókúrák, megjelenéssel kapcsolatos elvárások is gyakran a média által jutnak el az egyes személyekhez. Célkitűzés: A vizsgálat célja a magazinolvasási szokások és az evészavarok, illetve az evészavarokhoz vezető tünetek kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat résztvevői általános és középiskolás lányok, valamint egyetemi hallgatónők voltak (n = 193). Alkalmazott mérőeszközök: a magazinolvasási szokásokat felmérő kérdéssor, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív (SATAQ-3), Testi Attitűdök Tesztje (BAT), Evési Zavar Kérdőív (EDI), valamint a SCOFF kérdőív. A vizsgálat keretében magyar nyelvre fordítottuk a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála módosított változatát (Beliefs About Attractiveness Scale-Revised, BAA-R). Eredmények: A 14—18 éves korosztály fokozottan érzékeny a magazinok soványságot hirdető képeire, üzeneteire. Ezen alcsoport esetében azt találtuk, hogy a divat- és fitneszmagazinok olvasásával töltött idő pozitív irányú kapcsolatot mutat az evészavarra utaló tünetek gyakoriságával (EDI Bulimia alskála: rs = 0,37; ps = 0,38; ps = 0,55; ps = 0,37; ps = 0,41; ps = 0,44; ps = 0,34; p<0,05) pozitív irányú kapcsolatot mutat a testtel való elégedetlenséggel. Eredményeink szerint a médiából érkező, a karcsúság elérésére irányuló nyomás közvetítő szerepet tölt be a karcsúságideál internalizálása és a bulimiás attitűdök, illetve tendenciák között. Konklúzió: A magazinolvasás leginkább a középiskolás korosztály esetében függhet össze az evés- és testképzavarokkal, így a preventív programoknak elsősorban e korosztályra kell fókuszálniuk. | Background: Socio-cultural factors play a role in the development of eating disorders. These socio-cultural factors manifest on different levels and influence body weight regulation indirectly. The media has utmost importance in the shaping of values and norms. The contemporary thin ideal, trendy diets, and other appearance related expectations often reach people through the media. Objectives: The main goal was to examine the relationship between magazine reading habits and eating disorders as well as the symptoms that might lead to eating disturbances. Methods: Design: cross-sectional, questionnaire study. Participants: female elementary, high school and university students (n = 193). Measures: an ad-hoc questionnaire for magazine reading habits, Sociocultural Attitudes Towards Appearance Scale-3 (SATAQ-3), Body Attitudes Test (BAT), Eating Disorder Inventory (EDI), and the SCOFF questionnaire. Within the framework of the study we translated the Beliefs About Attractiveness Scale-Revised (BAA-R) into Hungarian. Results: Girls between 14—18 years are acutely sensitive to the picture and message content appearing in magazines. The following correlations were found within that group: Time spent reading fashion and fitness magazines showed significant positive correlation with eating disorder symptomatology (EDI Bulimia subscale: rs = 0.37; ps = 0.38; ps = 0.55; ps = 0.37; ps = 0.41; ps = 0.44; ps = 0.34; p<0.05) showed significant positive correlation with body image dissatisfaction. Media pressure was found to have a mediating role between thin body internalization and bulimic tendencies. Conclusion: The effects of magazine content has the strongest effect on high school students, so funding for preventive programs would be most efficiently spent focusing on them

Az elhízással kapcsolatos attitűd mérése gyermekkorban : A Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának pszichometriai sajátságai = Measurement of the attitude towards obesity in childhood. Psychometric properties of the Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire

Háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Célkitűzés: A vizsgálat célja az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív (viselkedéses) komponensét felmérő Közös Tevékenységek Kérdőív (Shared Activities Questionnaire) magyar változatának kidolgozása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti tanuló (145 fiú és 225 lány) vett részt. Mérőeszközök: Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változata, vizuális analóg skála, melléknévlista. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis alátámasztotta a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitása és belső megbízhatósága is alátámasztást nyert. Az eredmények szerint az elhízott gyermekek megítélése kedvezőtlenebb a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának valamennyi alskáláján, mint a normális súlyú gyermekeké. Konklúzió: A vizsgálat megerősíti az általunk kidolgozott Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának konstruktumvaliditását. A kérdőív az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív komponense ígéretes mérőeszközének tűnik, s lehetőséget nyújt az elhízással kapcsolatos attitűdök egy aspektusának felmérésére. A mérőeszköz további vizsgálatokba való bevonását javasoljuk. | Introduction: Western societies show negative attitudes towards obesity. Prejudice related to obesity can be demonstrated already from early childhood. Negative prejudice and discrimination can have a deleterious effect on the mental and somatic health of overweight children. Assessing the type and extent of the stigmatization may be crucial in the development of adequate intervention programs. Objectives: Our main goals were to develop the Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire, a measure assessing the behavioural component of attitudes towards obesity, and to conduct the psychometric analysis of this instrument. Methods: Our cross-sectional questionnaire study involved 370 participants, students between 10–15 years of age (145 boys and 225 girls). Measures: Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire, Visual Analogue Scale, and Adjective Checklist. Results: The confirmatory factor analyses supported the original structure of the Shared Activities Questionnaire. Internal consistency and convergent validity were satisfactory. Results show that obese children are more harshly judged in all scales of the Shared Activities Questionnaire in comparison to normal weight peers. Conclusion: Our results support the construct validity of the Hungarian version of the Shared Activities Questionnaire. It is a promising measurement for assessing attitudes towards obesity, and it provides an opportunity to evaluate an aspect of attitudes relating to the obesity. The involvement of the questionnaire in further studies is suggested