Migrációs pályák, migráns életutak: közelkép a szerb-magyar határrégióról

A tanulmány a 2010 és 2012 között szerbiai, magyarországi és svájci kutatók közreműködésével lezajlott nemzetközi kutatás eredményeiből kínál ízelítőt. A kutatás középpontjában a Vajdaságból Magyarországra, illetve a volt Jugoszlávia tagköztársaságaiból a Vajdaságba irányuló migráció állt. A vizsgált migrációs folyamatok elemzése során a transznacionális és etnikai migráció elméleti és fogalmi keretére támaszkodtunk. A migráció transznacionális kutatási programja sajátos perspektívát jelent, amely lehetőséget kínál a migrációs folyamatok dinamikájának és a migránsok gyakorlatainak értelmezésére. Ugyanakkor az etnikai migrációelméleti modelljei a migrációban résztvevők motivációinak, a migráció okainak és céljának megértéséhez segít hozzá, s az etnicitása migránsok számára is magyarázó, értelmező keretet kínál migrációs történetük elbeszélésekor. A szerb–magyar határrégióban mozgó, az államhatárt több- kevesebb rendszerességgel átlépő migránsok gyakorlatai egy transznacionális társadalmi térben zajlanak, amelyet e gyakorlatok hoznak létre és termelnek folyamatosan újra,s amelyben források, javak, tárgyak, információk, szimbólumok mozognak, cserélődnek. Tanulmányunkban az e határrégióban mozgó migránsokról, tőkefajtákról és a migrációs hálózatokról nyújtunk rövid áttekintést

Introduction : Réflexions sur la construction des identités dans des régions frontalières

Le 1er mai 2004, 59 ans après la fin de la seconde guerre mondiale, 10 nouveaux pays (dont 8 issus de l’ancien bloc soviétique ou de l’ancienne Yougoslavie) sont entrés dans l’Union européenne. Ainsi, d’une fédération d’états occidentaux, l’Union européenne s’est transformée en une « nouvelle Europe ». Avec l’entrée dans l’Union, l’une des frontières les plus disputées entre l’Est et l’Ouest est devenue une frontière interne entre partenaires. Le fer est devenu de la soie. Quinze ans auparava..

Shaping gender inequalities: critical moments and critical places

Purpose – There is much scientific interest in the connection between the emergence of gender-based inequalities and key biographical transition points of couples in long-term relationships. Little empirical research is available comparing the evolution of a couple’s respective professional careers over space and time. The purpose of this paper is to contribute to filling this gap by addressing the following questions: what are the critical biographical moments when gender (in)equalities within a relationship begin to arise and consolidate? Which biographical decisions precede and follow such critical moments? How does decision making at critical moments impact the opportunities of both relationship partners in gaining equal access to paid employment? Design/methodology/approach – These questions are addressed from the perspectives of intersectionality and economic citizenship. Biographical interviewing is used to collect the personal and professional narratives of Swiss-, bi-national and migrant couples. The case study of a Swiss-Norwegian couple illustrates typical processes by which many skilled migrant women end up absently or precariously employed. Findings – Analysis reveals that the Scandinavian woman’s migration to Switzerland is a primary and critical moment for emerging inequality, which is then reinforced by relocation (to a small town characterized by conservative gender values) and the subsequent births of their children. It is concluded that factors of traditional gender roles, ethnicity and age intersect to create a hierarchical situation which affords the male Swiss partner more weight in terms of decision making and career advancement. Practical implications – The paper’s findings are highly relevant to the formulation of policies regarding gender inequalities and the implementation of preventive programmes within this context. Originality/value – Little empirical research is available comparing the evolution of a couple’s respective professional careers over space and time. The originality of this paper is to fill this research gap; to include migration as a critical moment for gender inequalities; to use an intersectional and geographical perspective that have been given scant attention in the literature; to use the original concept of economic citizenship; and to examine the case of a bi-national couple, which has so far not been examined by the literature on couple relationships

L’élargissement de l’Union Européenne : « Voisinages anciens – nouvelles opportunités dans l’Union européenne ? »

Moschendorf et Pinkamindszent, deux communes situées à la frontière austro-hongroise, étaient jusqu’en 1948 reliées par différents types de contacts. Avec la construction du rideau de fer, la frontière étatique et linguistique très perméable devint une ligne de séparation géopolitique entre deux systèmes. Alors que du côté autrichien on se trouvait dans une région périphérique, économiquement défavorisée, du côté hongrois on était en plus dans une zone frontalière intérieure isolée du reste du pays. Après l’ouverture de la frontière, la grande curiosité initiale se mua peu de temps après en désintérêt, puis en une absence totale de contact transfrontalier. Depuis l’entrée de l’Autriche dans l’Union européenne seuls des hommes politiques locaux essaient de développer la coopération transfrontalière avec l’aide de différents programmes d’aides européennes. Au cours du processus d’élargissement de l’Union européenne, des projets sont mis en œuvre afin de garantir une transition le plus en douceur possible dans la vie commune dans la région frontalière. Ainsi, tant du côté autrichien que du côté hongrois on travaille sur des concepts de développement transfrontalier qui doivent déboucher sur des projets communs. Pour les deux communes de Moschendorf et Pinkamindszent, la résolution du problème de communication existant actuellement sera pourtant décisif. Des coopérations entre écoles et aussi entre structure de formation des adultes pourraient constituer les premières solutions possibles. L’objectif premier de la politique doit  être d’abord de surmonter les craintes des citoyens des deux côtés de la frontière en menant à bien des projets qui, dès le début, développent les liens de la population.Moschendorf and Pinkamindszent, two communes at the Austro-Hungarian border, had been interrelated by various forms of contacts until 1948. With the construction of the Iron Curtain the former permeable state and language border became a geopolitical border between two political systems. On the Austrian side the area was a peripheral, economically backward region, but in Hungary it was furthermore an inner border zone, isolated also from the main areas of the country. After the opening of the border in 1989 the immediate curiosity was followed after a short time by indifference and a complete lack of contacts across the border. Only the local politicians keep trying to build up a cross border cooperation with the help of EU Programs since Austria’s joining the EU in 1995. In the context of the EU-Enlargement projects are labored which should guarantee a smooth change to a collaborative living together in the border regions. Hence as well in the Austrian as in the Hungarian side crossborder cooperation concepts are being developed, which should finally lead to joint projects. But for the two communes, Moschendorf and Pinkamindszent, it will be crucial to solve the existing communication problem. Cooperation of local schools or in the adult education could be a first attempt to a solution. But the primary goal of local politics must be to overcome the fears of their citizens on both side of the border and to include the local population into projects from the first step on.Moschendorf und Pinkamindszent, zwei Gemeinden an der österreichisch-ungarischen Grenze, waren bis zum Jahre 1948 durch Kontakte verschiedenster Art miteinander verbunden. Mit dem Errichten des Eisernen Vorhanges wurde aus einer sehr durchlässigen Staats- und Sprachgrenze eine geopolitische Trennlinie zwischen zwei Systemen. Befand man sich auf österreichischer Seite in einer peripheren, wirtschaftlich benachteiligten Region, so war man auf ungarischer Seite darüber hinaus durch eine innere Grenzzone auch gegenüber dem Landesinneren isoliert. Nach der Öffnung der Grenze wich die vorerst große Neugier nach kurzer Zeit einem Desinteresse bis hin zu einer völligen Kontaktlosigkeit über die Grenze hinweg. Lediglich die lokalen Politiker versuchen seit dem EU-Beitritt Österreichs im Jahre 1995 mit Hilfe verschiedenster EU-Förder­programme die grenzüber­schreitende Zusammenarbeit aufzubauen. Im Zuge der EU-Erweiterung werden Projekte forciert, die einen möglichst reibungslosen Übergang im gemeinschaftlichen Zusammenleben in der Grenzregion garantieren sollen. So werden sowohl auf österreichischer als auch auf ungarischer Seite grenzüberschreitende Entwicklungskonzepte erarbeitet, die in gemeinsame Projekte münden sollten. Für die beiden Gemeinden Moschendorf und Pinkamindszent wird es jedoch entscheidend sein, ob es gelingt das vorhandene Kommunikationsproblem zu lösen. Kooperationen mit Schulen oder auch der Erwachsenenbildung könnten hier erste Lösungsmöglichkeiten darstellen. Das primäre Ziel der Politik muss es aber vorerst sein, die vorhandenen Ängste der Gemeindebürger diesseits und jenseits der Grenze zu überwinden und bei der Umsetzung von Projekten die Bevölkerung von Beginn an mit einzubinden

Ungarische Migraten in Ungarn: Deserteure, Studierende und Berufstätige aus der Woiwodina zwischen transnationaler und ethnischer Migration

This paper deals with the short- and long-term consequences of the Yugoslav Wars on the emigration of Hungarians from Vojvodina to Hungary. We will show how the motives for emigration have changed over the last 20 years, from escape from the wars to labour migration during the economic crisis to a consciously chosen strategy of educational migration in the past decade. We analyse how the migrants reconstruct their migration stories and how they perceive them, how they deal with migration and what effect it has had on their identity construction. Finally, we put special emphasis on the question, whether these forms of migration can be understood as transnational migration with its respective transnational lifestyles or whether it is ethnic migration, in the framework of which Hungarians from the neighbouring states ‚return’ to their motherland, as it is often described