Gazdaságilag életképes üzemek az Európai Unió modernizációs támogatásainak alkalmazása tükrében = “Economically Viable Holdings” in relation to the EU’s investment aid to modernise agricultural farms

Az 1257/1999 EK Rendelet előírja, hogy az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alap (EMOGA) Orientációs Részlege által támogatott egyes intézkedések alkalmazásakor meg kell határozni a „gazdaságilag életképes üzem” kritériumait. Magyarország számára ehhez – áttekintve az EU tagországok és a tagjelöltek gyakorlatát – a tanulmány olyan módszert ajánl, mely a Standard Fedezeti Hozzájáruláson (SFH) alapul. Konkrét számításokkal bemutatja, hogy a szerzők által számszerűsített feltételnek hány gazdaság felelne meg, és ezek mekkora földterületen gazdálkodnak. A 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás alapján bemutatja a magyarországi birtokstruktúrát, melyben igen nagyszámú olyan egyéni földhasználó (a KSH elnevezés szerint: gazdaság) található, melyek a gazdaságilag életképes üzem feltételeinek nem felelnek meg, ezért fejlesztési támogatásban nem részesülhetnek. Röviden vázolja, hogy ezek a gazdaságok milyen más jogcímeken kaphatnak támogatást. = It is imposed by the 1999 reform of the common agricultural policy (1257/1992 EK) that specific measures introduced by the European Agricultural Guidance and Guarantee Fund, need to be accompanied by a set of criteria for eligibility such as the description of “economically viable holding”. After reviewing the current practices of the EU and countries waiting for accession, the study recommends the Standard Gross Margin (SMG) methodology to establish the economic viability of holdings in Hungary. With specific calculations, the authors illustrate different scenarios to show that how many holdings would be eligible for grants and how much agricultural land would be inclusive within the different options. Based on the publication of the Agricultural Census (2000) the study presents the farm structures in Hungry (the data provided by the Central Statistical Office incorporating private plots and family farms when defining holdings). Therefore, there are a large number of holdings which cannot demonstrate economic viability and meet EU regulations and standards. Although these holding will not be eligible for rural development support, the study highlights other temporary measures and titles which would provide growth opportunities for these holdings

Táj- és földhasználat váltás a Tisza hullámterében (A VTT első ütemében tervezett beavatkozások)

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében a szakértői munkák egyik része a tiszai hullámtér hasznosításával foglalkozik. Különböző részterületekről számos szakérői tanulmány készült, ezek mintegy szintetizálása a „Táj- és földhasználat váltás a Tisza hullámterében” című anyag. A munkák feltárták, hogy az árvízveszély a folyó magyarországi hullámterének gondozatlansága, a táj-, illetve a földhasználatnak a lefolyási viszonyok szempontjából előnytelen megváltozása miatt is nő. Ha a folyó mentén egy legalább 600-800 méteres sávban hasonló földhasználatot (és így hasonló lefolyási viszonyokat) sikerülne kialakítani, mint a folyószabályozás előtt (vagy csak bő félévszázada), akkor csak ezzel a folyó egyes szakaszain különböző, a konkrét helytől függően, 5-40 centiméter vízszintcsökkentés lenne elérhető áradások esetén. A táj- és földhasználat-váltás azonban ökológiai, természetvédelmi és gazdasági indítékok alapján is fontos..

Árutermelő állattartásunk és a "kölcsönös megfeleltetés" alkalmazása = Commodity Producing Animal Husbandry Activities and the Aplication of the Cross Compliance in Hungary

Az Európai Unió egy komplex követelményrendszer alkalmazásával – amit kölcsönös megfeleltetésnek nevezünk – igyekszik rávenni a mezőgazdasági termelőket az egészséges élelmiszer-előállítás, az élő környezet megóvása, a környezetbarát mezőgazdasági termelés, a felelősségteljes haszonállattartás és az élelmiszerbiztonság meghatározott minimumkövetelményeinek betartására. A követelmények nem teljesítése esetén a gazdálkodó szankcióra számíthat, ami a közvetlen termelői támogatások és bizonyos vidékfejlesztési támogatások csökkentését jelenti. A tanulmány áttekinti a Közös Agrárpolitika és a kölcsönös megfeleltetés kapcsolatát, a tagállamok kapcsolódó kötelezettségeit, és egy próbafelméréssel azt vizsgálja, hogy azok a magyar termelők, akik árutermelő méretű állattartással is foglalkoznak, 2008. év végén mennyire tudják teljesíteni az előírásokat, követelményeket. Bár az előírásoknak a betartását Magyarországon, mint új tagországban ma még nem ellenőrzik teljes körűen, a felmérés nagy hiányosságokat mutat, elsősorban a trágyatárolás terén. Ha minden előírás kötelező alkalmazásig (2013) hátralévő időben a gazdálkodók tényleg megvalósítják a tervezett fejlesztéseket, továbbá gondosabbak lesznek az előírások betartásában, és erre az illetékesek folytonos felkészítésekkel serkentik őket, a követelményeknek való meg nem felelés miatti kockázat minimálisra csökkenhet. = Through application of a comprehensive system of requirements – called crosscompliance – the European Union strives to encourage agricultural producers to comply with the determined minimum requirements of the healthy food production, the protection of the living environment, the environment-friendly agricultural production, the welfare issues of livestock production and the food safety. In case of non-compliance with such requirements, farmers may expect sanctions, implying decrease of the direct payments to producers and of certain rural development supports. The study overviewed the relationship between the Common Agricultural Policy and the cross-compliance, the related obligations of the Member States, and assessed, by means of a trial survey, to what extent the Hungarian farmers being engaged also in commodity livestock production were able at the end of 2008 to comply with the regulations and requirements. Though the maintenance of the regulations is still not fully monitored in Hungary – being a new Member State – the assessment revealed serious defi ciencies, above all in the area of manure storage. In the event when the farms would really implement the envisaged developments within the time still remaining (until 2013), furthermore, if they would expend more care in observing the regulations, complemented with the continuous encouragement by the competent authorities through preparatory information, the risks implied in non-compliance with the requirements might be minimised

Termelői csoportok és a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői szerveződések Magyarországon

Hazánk mezőgazdaságában a rendszerváltás előtt a termelők integrálásának több formája létezett, melyek a tulajdoni és szervezeti változások során gyakorlatilag megszűntek. Az agrárpolitika – esetenként elsősorban politikai, máskor gazdasági megfontolásból fogant – folyamatos próbálkozása a termelők szerveződéseinek kibontakoztatására nem járt igazi sikerrel. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás – már a csatlakozást előkészítő fázisban is – új lendületet adott a szövetkezések segítésének, de ebből az időből sem tud látványos sikereket felmutatni a gyakorlat. Pedig a szövetkezést, az integrációkat ellenző álláspont nem fogalmazódott meg, bár a konkrét forma pártfogolása tekintetében markáns véleménykülönbségek is jelentkeztek. Elvi síkon a termelők egyetértenek azzal, hogy a jóval erősebb és szervezettebb egyéb piaci szereplőkkel (felvásárlók, forgalmazók, feldolgozók) való kapcsolatban csak úgy képesek egyenrangú fellépésre, a termékpályán keletkező jövedelemnek a termelők szempontjából is méltányos megosztására, ha legalább a termékértékesítést (jobb esetben az eszközbeszerzést is) összefogva és koordináltan végzik. Intézetünk fontos problémakörnek tekinti a termelők összefogásának vizsgálatát, már 2005-ben készült egy tanulmány1, amely akkor a jövőre nézve a mai valóságnál optimistább kicsengésű volt. Ebben az anyagban egyébként meglehetősen részletesen tárgyaltuk a témakör szakirodalmi hátterét, továbbá az integrációk fejlesztésének, kiterjesztésének szakmapolitikai indokait is. Mostani munkánk elsődleges célja, hogy átfogó képet adjon azokról a címben jelzett integrációs folyamatokról, amelyek az Európai Unió elveit, szabályait és gyakorlatát követve – és nem mellesleg támogatási forrásait felhasználva – teremtik meg a termelők összefogását általában a mezőgazdasági termelésben, különösképp pedig (az ágazati sajátosságok miatt) a zöldség-gyümölcs ágazatban. A „szakmai közvélemény” álláspontját is vázoltuk – a szervezetek tagjaival, a vezetéssel, a szakminisztérium illetékeseivel, továbbá az érdekképviseletek szakembereivel folytatott konzultációk alapján – abban a tekintetben: milyen tényezők segítik, illetve gátolják a termelői szerveződéseknek a fejlődését, gyarapodását? Információs kiadványaink jellemzően nem túl széleskörűen foglalkoznak a tárgyalt téma szakirodalmi hátterével, jelen kiadványunkban viszonylag sok szakirodalmi forrásra utalunk, főként a legfontosabb megállapításaikra koncentrálva. A hazai szerveződésekre vonatkozó számszerű adatok túlnyomó többsége a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (a szervezetek éves jelentései), cégbírósági adatokból, a nemzetközi adatok pedig az EU különböző adatközléseiből származnak. Minden esetben a legújabb adatok megszerzésére törekedtünk, ennek ellenére – ritka kivételtől eltekintve – 2008-ra vonatkozó adataink a legfrissebbek. A tanulmány szerkezete követi azt a logikát, ahogyan a termelői szerveződések működnek (működhetnek) a mezőgazdaságban. Az első nagyobb szerkezeti egységben a termelői csoportokat tárgyaljuk, a másodikban pedig a zöldség-gyümölcs ágazat szervezeteit. Munkánkban a termelői csoportok és a zöldség-gyümölcs ágazat termelői szervezeteit érintő uniós és hazai jogi szabályozást is áttekintjük. A hazai szabályozásban az elismerésre és a működésre vonatkozó szabályokat kiemelten kezeljük. A szerveződések gazdasági súlyát több mutatóval, elsősorban a szervezeteken keresztül forgalmazott termékek (mennyiség, illetve érték) arányával számszerűsítjük. 1 Dorgai László, Hamza Eszter, Miskó Krisztina, Székely Erika, Tóth Erzsébet: Termelői szerveződések, termelői csoportok a mezőgazdaságban. Agrárgazdasági Tanulmányok, 2005. 4. szám. Bevezetés AKI 6 Intézetünk fontosnak tartja a szakkifejezések szabatos használatát, különösen, ha azok jogszabályokban is megjelennek. A zöldség-gyümölcs ágazat termelői szerveződéseivel kapcsolatban azonban hajlik némi kompromisszumra, hiszen vannak olyan kifejezések, amelyeket a hatályos jogszabályok már nem használnak, de meghonosodtak, a hazai szakmai nyelvben és a gyakorlatban is általánosan használt kifejezések. A Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ), illetve annak kétfajta működési formájára vonatkozó elnevezésről (előzetesen elismert, véglegesen elismert) van szó. A zöldség-gyümölcs ágazat piacszabályozása vonatkozásában az Európai Unió 1997-től használja a Termelői Értékesítő Szervezet (Producer Organisation) elnevezést, és ez az elnevezés honosodott meg nálunk is TÉSZ rövidítéssel. Az akkori hazai jogi szabályozás a TÉSZ kétféle státuszát használta, volt előzetesen elismert és véglegesen elismert TÉSZ. Az újabb jogszabály2 – hivatkozva a hatályos EK tanácsi és bizottsági rendeletekre – viszont már nem használja ezeket az elnevezéseket, hanem bevezeti a „zöldség-gyümölcs termelői csoport” és „termelői szervezet” elnevezéseket [rendelet 2. § (1) a és b pontja]. A „termelői szervezet” szinonimájaként a korábbi „véglegesen elismert TÉSZ” ma is használatos, a tanulmányban mi is használjuk. Az „előzetesen elismert TÉSZ” megfelelője pedig a hivatkozott rendelet életbe lépése óta a „zöldség-gyümölcs termelői csoport”. A termelői szerveződések kutatásával kapcsolatos intézeti munkatervi feladat témafelelőse induláskor Tóth Erzsébet tudományos főmunkatárs volt, aki tevékenyen közreműködött a munka elindításában. Kolléganőnk év közben nyugdíjas lett, a feladat teljesítésében vállalt munkáját a szerzők ezúton is megköszönik

Role of Secondary Attachment Sites in Changing the Specificity of Site-Specific Recombination

We previously proposed that lambdoid phages change their insertion specificity by adapting their integrases to sequences found in secondary attachment sites. To test this model, we quantified recombination between partners that carried sequences from secondary attachment sites catalyzed by wild-type and by mutant integrases with altered specificities. The results are consistent with the model, and indicate differential core site usage in excision and integration